The Legal Status of Women in the Balkans from the 19th Century to the Present
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
Absztrakt
Leírás
One of the most important pieces of legislation in Serbian history was the Serbian Civil Code (SCC) of 1844, which remained in force for more than 100 years. It dates back to the time when the country was still part of the Ottoman Empire and survived the state law regimes of the Principality of Serbia, the Kingdom of Serbia, the Kingdom of Serbs-Croats and Slovenians and the Kingdom of Yugoslavia before being liquidated by socialist Yugoslavia in 1945. From the moment it was created, there had been serious criticism, such as that it was modelled on the Austrian civil code and thus did not correspond to Serbian legal-social relations, and so there was no indication that it would be a durable piece of legislation. In its 100-year history, most of the criticism concerned the discriminatory provisions on women. Mostly, the legal situation of married women was detrimental, as they had no capacity to act, and were represented by their husbands. Their proclaimed equality took place in 1946, but they actually received the same legal status as men in the late 20th century.
A szerbek egyik legfontosabb jogalkotása az 1844. évi Szerb Polgári Törvénykönyv (SZPTK), amely több mint száz évig maradt hatályban. Keletkezése arra az időszakra nyúlik vissza, amikor az ország még az Oszmán Birodalom része volt, majd túlélte a Szerb Fejedelemség, a Szerb Királyság, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és a Jugoszláv Királyság államjogi rendszerét, mielőtt a szocialista Jugoszlávia felszámolta 1945-ben. Létrehozásának pillanatától komoly bírálatok érték, mint hogy az osztrák Ptk átvételéről van szó, amely nem felel meg a szerb jogi-társadalmi viszonyoknak, ezért semmi nem utalt arra, hogy tartós jogalkotásról lesz szó. A százéves története során a legtöbb bírálat a nőket érintő diszkriminatív rendelkezéseire vonatkozott. Főként a férjes asszonyok jogi helyzete volt hátrányos, mivel cselekvőképességgel sem bírtak, férjük képviselte őket. A proklamált egyenjogúságukra 1946-ban került sor, de ténylegesen csak a 20. század végén vívták ki a férfiakkal azonos jogi státuszt.
A szerbek egyik legfontosabb jogalkotása az 1844. évi Szerb Polgári Törvénykönyv (SZPTK), amely több mint száz évig maradt hatályban. Keletkezése arra az időszakra nyúlik vissza, amikor az ország még az Oszmán Birodalom része volt, majd túlélte a Szerb Fejedelemség, a Szerb Királyság, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és a Jugoszláv Királyság államjogi rendszerét, mielőtt a szocialista Jugoszlávia felszámolta 1945-ben. Létrehozásának pillanatától komoly bírálatok érték, mint hogy az osztrák Ptk átvételéről van szó, amely nem felel meg a szerb jogi-társadalmi viszonyoknak, ezért semmi nem utalt arra, hogy tartós jogalkotásról lesz szó. A százéves története során a legtöbb bírálat a nőket érintő diszkriminatív rendelkezéseire vonatkozott. Főként a férjes asszonyok jogi helyzete volt hátrányos, mivel cselekvőképességgel sem bírtak, férjük képviselte őket. A proklamált egyenjogúságukra 1946-ban került sor, de ténylegesen csak a 20. század végén vívták ki a férfiakkal azonos jogi státuszt.
Kulcsszavak
1844. évi Szerb Polgári Törvénykönyv, OPTK, zadruga, nők jogai és kötelességei, nők emancipációja, Serbian Civil Code of 1844, rights and duties of women, zadruga, women's emancipation, ABGB