A port katéterek kialakulásáig és a mai tartós vénabiztosítási eszközökig hosszú út és fejlődés vezetett, mely az 1950-es évekig nyúlik vissza. Ekkor vezették be az első centrális vénás katétert, ezzel megalapozva a teljesen beültethető eszközök használatát. A port katéterek elsősorban onkológiai betegek körében alkalmazott, infraclavicularisan, a mellkas bőre alá ültetett eszközök. Számos felhasználási területtel rendelkeznek, mint az intravénás gyógyszerelés, kontrasztanyag injektálása, dialízis, stb. Beültetése többnyire radiológiai osztályon történik. Használata pontos odafigyelést igényel, mind a szúrás, mind az igénybevétel előtt és után. Speciális, úgynevezett Huber tű szükséges hozzá, illetve a kamra átöblítése és átmosása. Odafigyelés mellett a beteg komfortérzete javítható és az eszkösz meglétével a vénabiztosítás nehézségei, valamint az azt követő érsérülések csökkenthetők. A port katéterek helyes igénybevétele mellett életminőség javulás és fájdalommentes beavatkozások, valamint alacsony komplikációs arány érhető el.