Az immunválasz árnyoldala: autoimmun folyamatok szerepe az abdominalis aorta aneurizma kialakulásában

Abstract

Az abdominalis aorta aneurizma (AAA) progresszív, potenciálisan életveszélyes állapot, amelyet az aorta hasi szakaszának körülírt tágulata jellemez. Hagyományosan a patogenezist az aortafal degeneratív folyamatai, a strukturális integritás fokozatos elvesztése határozza meg, azonban az újabb evidenciák az immunrendszer eddig kevésbé ismert szerepére is utalnak. Elsődleges célunk az autoantitest-mediált immunválaszok szerepének vizsgálata az AAA kialakulásában és progressziójában. Vizsgálataink során Western blot technikát alkalmaztunk az autoantitest-mediált kötődési mintázatok azonosítására 20 AAA-s beteg szérummintáját felhasználva. Humán aortából, aneurizmatikus aortaszövetekből, illetve szívből készített homogenizátumok fehérjéinek szétválasztását és átvitelét követően a membránokat primer antitestekkel (szérummintákkal 1000x-es hígításban), illetve humán immunglobulinokat felismerő szekunder antitestekkel inkubáltuk (IgG, IgM). A betegek szérumában található, az adott szövet fehérjéit felismerő IgG és IgM ellenanyagokat ECL módszerrel mutattuk ki. Az aorta-specifikus autoantitestek átlagosan 60%-ban voltak jelen kontroll (normál, egészséges) aortában, míg az aneurizmatikus szövetben ez mindössze 20%-nak adódott. A nem szövetspecifikus autoantitestek nem befolyásolták az aneurizma antigénmintázatát. Szívszövet esetén az AAA-s szérumok 40%-a mutatott pozitivitást. A nem szövetspecifikus autoantitesteket magas titerben tartalmazó betegek szérumainak (n=6) vizsgálata során igazoltuk, hogy 1000x-es hígítás mellett ezen antitestek nagy része már kimutathatatlan. Az IgG és IgM antitestek jellemzően eltérő autoantigéneket ismertek fel: a polireaktivitás és az IgG-dominancia az immunválasz krónikus lefolyására utal. A betegekben megfigyelt emelkedett interleukin-6 szint, a nem szövetspecifikus autoantitestek jelenléte és a polireaktivitás egyértelműen az immunológiai diszreguláció irányába mutatnak. Eredményeink alapján aneurizmás betegekben nagy számban jelennek meg egészséges aorta-szövetben expresszálódó fehérjéket felismerő antitestek az immunológiai egyensúly felborulására utaló jelek mellett. Az aneurizma progressziójával párhuzamosan ezen fehérjék a szövetből eltűnnek, és ez hozzájárulhat az aorta falának átalakulásához, elgyengüléséhez. Ezen mechanizmusok mélyebb megértése hozzájárulhat új biomarkerek azonosításához, illetve célzott immunmodulációs terápiás megközelítések fejlesztéséhez.