A méhnyakrákszűrés aktuális kérdései, népegészségügyi vonatkozásai, a primer prevenció jelentősége A szűrővizsgálaton való részvételt befolyásoló tényezők felmérése egy reprezentatív csoportban

Dátum
Szerzők
Tamasi, Klaudia
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Magyarországon az elmúlt tizenöt évben, Európán belül magasnak számító, mintegy 400 halálesetet okoz évente a méhnyakrák. A 100.000 25-64éves korú nők standardizált halálozási arányszáma (4,9), ami közel ötször magasabb a finn nők hasonló mutatójához viszonyítva. Hazánkban már az 1900-as évek második fele óta kiemelt népegészségügyi feladat a daganatos megbetegedések, ezen belül is a méhnyakrák okozta betegségteher és mortalitás csökkentése érdekében bevezetett szűrő és/vagy megelőzési programok. A másodlagos prevenció, azaz a méhnyakrákszűrés bevezetése óta csökkent a daganattípus előfordulása, de a szexuális szokások változása, és a nők szűrésen való részvételét negatívan befolyásoló tényezők miatt a szignifikáns csökkenés megállt. Ma már tudjuk, hogy a méhnyakrákos esetek 99,7%-át HPV okozza, ezen szoros etiológiai összefüggés képezi az alapját annak a feltételezésnek, amely szerint a primer prevenció (védőoltás) és a magas rizikújú HPV-tesztre épített vagy azzal kiegészített, folyadékalapú, Bethesda klasszifikáción alapuló citológiai szűrés drasztikusan csökkentené a méhnyakrák prevalenciáját. A célom az volt, hogy felmérjem a nők méhnyakrákszűrésen való részvételének befolyásoló tényezőit, ami rámutat arra, amit számos ország tapasztalata mára kétségtelenné tett, hogy az alkalomszerű szűrések nem hoznak olyan eredményeket, amelyeket a népességbeli halálozás csökkenésével mérni lehetne.
Leírás
Kulcsszavak
méhnyakrákszűrés, HPV szűrés, szűrési részvétel, HPV védőoltás
Forrás