9638639695
| dc.date.accessioned | 2008-12-16T19:37:03Z | |
| dc.date.available | 2008-12-16T19:37:03Z | |
| dc.description.abstract | "A születést követő hetek egy sivatagi átkeléshez hasonlatosak. Szörnyekkel benépesített sivatag: új érzések, amelyek belülről ostromolják a gyermek testét. Az anyai öl melege után, a születés tébolyult szorítása után a bölcső jeges magánya. Azután egy vadállat bukkan elő, az éhség, amely a gyermek belső részeibe mar. Nem a mardosás okozta fájdalom ejti kétségbe a szerencsétlen gyereket, hanem annak újdonsága; és a környező világ halott mozdulatlansága, ami a baba számára hatalmassá növeli az emberevő óriást. Hogyan oldhatunk fel egy ilyen szorongást? Táplálni a gyereket? Igen. De nem csak tejjel. Dajkálni kell. Simogatni, ringatni. És masszírozni. Beszélni kell a kicsi bőréhez, beszélni kell a hátához, mert éhesek és szomjasak, éppúgy, mint a hasa. Azon országokban, ahol az emberek megőrizték a dolgokhoz fűződő közvetlen kapcsolatot, az asszonyok még tudják mindezt. Az anyjuktól tanulták, a lányuknak megtanítják ezt az elmélyült, egyszerű és nagyon régi művészetet, amely segít a gyermeknek elfogadni a világot, és segít neki rámosolyogni az életre." (Frédérick Leboyer) Azon országokban, ahol az emberek megőrizték a dolgokhoz fűződő közvetlen kapcsolatot, az asszonyok még tudják mindezt. Az anyjuktól tanulták, a lányuknak megtanítják ezt az elmélyült, egyszerű és nagyon régi művészetet, amely segít a gyermeknek elfogadni a világot, és segít neki rámosolyogni az életre." (Frédérick Leboyer) | hu |
| dc.identifier.bibid | bibDEK411301 | hu |
| dc.identifier.isbn | 9638639695 | hu |
| dc.identifier.opac | http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibDEK411301 | hu |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/67504 | |
| dc.title | 9638639695 | hu |