A könyv az irodalmi szöveg elemzését a kultúra illetve a médiatudomány közegébe ágyazva végzi el. A 19. századi magyar irodalom reprezentatív szerzői (Arany János, Kemény Zsigmond, Jókai Mór) klasszikus szövegei új összefüggésbe kerülve, korábban ismeretlen rétegeiket, árnyalataikat tárják fel az olvasónak. Az interpretáció horizontja a 20. század felé is megnyílik (Nádas Péter). Ennek következtében a klasszikus és a modern irodalom sajátos összefüggéseire derül fény.