This narrative review examines the long-term effects of music therapy on individuals with intellectual disabilities (ID), including those with comorbid conditions. A systematic search of Scopus and Web of Science identified 684 records, with empirical studies meeting strict longitudinal and methodological criteria retained. The review is structured around five key dimensions: (1) participant characteristics, including ID severity and co-occurring conditions; (2) research designs and methodologies; (3) types of music therapy interventions and their comparative long-term efficacy; (4) targeted cognitive, emotional, and social abilities; and (5) the overall long-term effectiveness of music therapy. Additionally, the review investigates contextual variables and processes of change, offering a nuanced perspective on the long-term impact of music therapy. Findings reveal significant gaps in the literature, particularly the scarcity of longitudinal and follow-up studies, thereby limiting conclusive insights into sustained benefits. This review underscores the pressing need for robust, long-term research to strengthen the evidence base and optimize the use of music therapy in clinical and educational settings. Such efforts are essential for enhancing cognitive functioning, emotional regulation, social interaction, and overall well-being among individuals with ID.

Jelen narratív áttekintés a zeneterápia hosszú távú hatásait vizsgálja az értelmi fogyatékossággal (ÉF) élő személyek körében, beleértve a társbetegségekkel rendelkezőket is. A Scopus és a Web of Science adatbázisokban végzett szisztematikus keresés 684 publikációt azonosított; ezek közül a szigorú longitudinális és módszertani kritériumoknak megfelelő empirikus tanulmányok kerültek beválogatásra. Az elemzés öt fő dimenzióra épül: (1) a résztvevők jellemzői, az ÉF súlyossága és a társuló állapotok; (2) a kutatási tervek és alkalmazott módszertanok; (3) a zeneterápiás intervenciók típusai és hosszú távú hatékonyságuk; (4) a célzott kognitív, érzelmi és szociális készségek; valamint (5) a zeneterápia összesített, hosszú távú eredményessége. Emellett az áttekintés feltárja a kontextuális változókat és a változásfolyamatokat is, árnyalt képet adva a zeneterápia hosszú távú hatásairól. Az eredmények rámutatnak a szakirodalom jelentős hiányosságaira: különösen kevés a hosszú távú és utánkövetéses vizsgálat, ami megnehezíti a tartós hatásokra vonatkozó megalapozott következtetések levonását. Az áttekintés hangsúlyozza az átfogó, hosszú távú kutatások szükségességét a bizonyítékalap megerősítése és a zeneterápia klinikai és pedagógiai alkalmazásának eredményesebbé tétele érdekében. Az ilyen irányú kutatások alapvető fontosságúak az ÉF-fel élő személyek kognitív működésének, érzelmi szabályozásának, társas interakcióinak és általános jóllétének támogatásához.