A myeloid eredetű szuppresszor sejtek (MDSC-k) szerepe a tumor mikrokörnyezetében és kritikus betegségekben. Terápiás célpontok.
Fájlok
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
Háttér és célkitűzés A daganatos betegségek globális incidenciája 2022-ben elérte a 20 millió főt, és az előrejelzések szerint 2050-re 35 millióra emelkedik. A tumor mikrokörnyezet (TME) immunszuppresszív hálózata – amelynek meghatározó elemei a myeloid eredetű szuppresszor sejtek (MDSC-k) – az immun-checkpoint-inhibitorokkal (ICI) szemben kialakult rezisztencia egyik fő mechanizmusaként azonosított. Jelen irodalmi összefoglaló célja a 2021 és 2025 között megjelent jelentősebb közlemények alapján összefoglalni az MDSC-k biológiájában, immunszuppresszív mechanizmusaiban, TME-beli kölcsönhatásaiban és terápiás célzásában elért legújabb eredményeket, kitérve a kritikus betegségekben betöltött szerepükre is.
Módszerek A dolgozat narratív irodalmi összefoglalás, amelynek irodalomkeresése a PubMed és Scopus adatbázisokban, 2021.01.01 és 2025.12.31 közötti időszakra fókuszálva történt. Az alapvető biológiai háttér tárgyalásakor 2007-ig visszamenően releváns közlemények is beépítésre kerültek. A felhasznált irodalmat minőségi szempontok (impakt-faktor, vizsgálati terv, humán validáció) alapján válogattam.
Eredmények Az egysejtes RNS-szekvenálás az MDSC-k korábban ismeretlen alpopulációit tárta fel, köztük a TREM1⁺ PMN-MDSC-ket, amelyek önálló terápiás célpontként és prognosztikai biomarkerként azonosíthatók. Az immunszuppresszív mechanizmusok terén új útvonalak kerültek leírásra: a PERK/ER stresszfüggő STING-gátlás, a methylglyoxál-mediált intracelluláris T-sejt szuppresszió és a checkpoint-ligandumok (VISTA, Gal-9, CD155) MDSC-ken való önálló expressziója. A CAF–MDSC kölcsönhatás több kísérletesen azonosított szignálútvonalon keresztül hozzájárul a hasnyálmirigy- és hepatocelluláris karcinóma kezelési rezisztenciájához, és kombinált terápiás célpontként merül fel a legújabb irodalomban. A terápiás fejlesztések terén a CXCR2-antagonista SX-682, az LXR-agonista RGX-104, az MCL1-inhibitor S64315, a PERK-gátlók és a FATP2-inhibitor lipofermata mind ígéretes, 2021 utáni klinikai és preklinikai eredményeket mutat. Szepszisben, traumát követő immunparalízisben és COVID-19-asszociált ARDS-ben az MDSC-expanzió mértéke a klinikai kimenetellel önállóan korreláló tényezőként azonosítható megfigyeléses vizsgálatokban.
Következtetések Az MDSC-k farmakológiai célzása az onkológiai immunterápia hatékonyságát valószínűsíthetően növelheti, különösen immun-checkpoint-inhibitorokkal kombinálva. A CAF-MDSC kombinációs célzott terápiák a stromában gazdag tumorok kezelésében új stratégiai irányként azonosítható. Az MDSC-k kritikus betegségekben betöltött szerepe klinikai szempontból önálló kutatási prioritást képvisel, és a biomarker-alapú intenzív osztályos alkalmazás felé mutat.