Záródolgozatom témájának négy alkalmazásnak (Facebook, Instagram, Snapchat, TikTok) az elemzését választottam. Azt vizsgálom, milyen kommunikációs stratégiák, illetve kommunikációs eszközök járulnak hozzá ahhoz, hogy a felhasználókat tömegével vonzzák és benne is tartsák a saját világukban ezek az applikációk. Miben hasonlóak, illetve miben különböznek ezek a felületek. Egymáshoz való kapcsolódásuk is eredményezheti a nagyobb sokaság bevonzását? Ez az összekapcsolódás a Facebook és az Instagram üzleti modelljében például eleve érvényesül. Az is kérdés, hogy amennyire különböznek ezek a világok egymástól, éppen annyira hasonlóak is – működésükben, funkcióikban, hirdetési rendszereikben, fejlesztési lehetőségeikben? És ha ez így van, milyen eszközökkel, kialakításokkal voltak képesek (és jelenleg is képesek) megragadni az ember érdeklődését? Hipotéziseim: 1) Folyamatosan megújított technikai platformon kiépülő társas színteret látok a social media applikációban. 2) Mivel mind a négy alkalmazás más és más célt szolgál, másképp van kialakítva. 3) Hasonlóságuk is szembeötlő, mert a végleges célja mindnek ugyanaz: terjeszkedni, minél nagyobb befogadói hálózatot kialakítani, minél több felhasználóval és rajtuk keresztül felhasználói adattal rendelkezni (ez az üzleti működésük alapja: a hirdetési logikájuk a big data algoritmikus működésén alapszik, ami viszont már a szemantikus web logikája). 4) Az applikációk változnak, felületük megújul, régi funkcióikat sutba vágják, újakkal rukkolnak elő, melyek sokszor kétesélyesek, ugyanis vagy beválnak, vagy nem.