Hallgatói dolgozatok (Kommunikáció- és Médiatudomány)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 718)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A One Direction brit-ír fiúbanda és az LMBTQ+ közösség kapcsolataKerek, Tilla Marianna; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA One Direction nevű brit-ír fiúbanda 2010-ben alakult meg a The X-Factor című televíziós tehetségkutató akkori évadában. Az öt fiatal srácból álló formáció harmadik helyezést ért el a megmérettetés során, így a hírneve olyan gyorsan elillanhatott volna, amilyen gyorsan érkezett. A One Directionre azonban egy teljesen más út várt: az évtized egyik legmeghatározóbb előadója lett, és azóta sem született olyan fiúbanda a nyugati popkultúrában, amely ennyire nagy port kavart. Ötéves fennállása alatt számtalan zenei díjat nyert el, és egy olyan rajongói közösség jött létre, mely a mai napig kifejezetten aktív. A One Direction sikerének, valamint a rajongói bázis erősségének hátterében sok minden állhat. A social media berobbanása, a banda tagjainak imázsa (egyszerre elérhetetlen, mégis fölhöz ragadt, „srác a szomszédból” figurák), vagy az ezen is túlmutató marketing fogások. Feloszlásuk (hiátusuk) után tíz évvel még mindig újabb és újabb emberek fedezik fel őket, akiknek egy része még csak most csatlakozik be a One Direction fandom életébe. A magukat directionereknek hívó rajongók meghatározó szegmense nyíltan tagja az LMBTQ+ közösségnek, és ez állandó részét képezi a fandomon belül zajló diskurzusoknak. Ez az értekezés megkísérli annak megértését, hogyan alakul a One Direction – egy, a heteroszexuális fiatal női közönségnek szánt kulturális termék – a queer kultúra virágzó paradicsomává. Avagy hogyan vált úgynevezett safe place-szé a One Direction fandom az LMBTQ+ közösség – főként női – tagjai számára a 2010-es évek elején és közepén, illetve hogyan marad az napjainkban is? Milyen különbségek figyelhetőek meg a fandomban globálisan és magyar viszonylatban a queerséghez való hozzáállásban, az LMBTQ+ közösséghez való tartozásban és az ezekről zajló diskurzusokban?Tétel Korlátozottan hozzáférhető A digitális mémkultúra evolúciója és kommunikációs szerepeBalog, Veronika Virág; Nagy, Orsolya; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat központi témája a digitális mémkultúra alakulása és jelentősége a kortárs médiakörnyezetben. A mémek ma már a mindennapi kommunikáció szerves részévé váltak, folyamatosan körülvesznek minket a közösségi médiafelületeken, üzenetváltásokban és online diskurzusokban. Jelentőségük az elmúlt években látványosan megnőtt: nem csupán szórakoztató tartalmakként vannak jelen, hanem a véleményformálás, az identitáskifejezés és a közösségépítés fontos eszközeivé váltak. Ennek ellenére a hétköznapi értelmezés gyakran leegyszerűsíti őket pusztán vicces képekre vagy videókra, figyelmen kívül hagyva komplex kulturális és kommunikációs szerepüket. A dolgozat emellett a mémkultúra történeti fejlődésére is fókuszál, bemutatva, hogy az egyes digitális platformok miként formálták a mémek vizuális és kommunikációs sajátosságait. A korai, statikus képekre épülő formátumoktól kezdve a Tumblr esztétikai világán és a screenshot-alapú humoron át egészen a videóalapú, performatív TikTok-mémekig kirajzolódik egy olyan fejlődési ív, amely jól tükrözi a digitális média átalakulását is. E folyamat során a mémek egyre inkább a felhasználói részvételre épülő gyakorlatokká váltak, ahol a tartalomfogyasztás és -előállítás határai elmosódnak. A mémek nem csupán vizuális tartalomként, hanem komplex jelrendszerként és kommunikációs sablonokként is funkcionálnak, ahol a betűtípusok vagy színek a „narrátor hangjaként” határozzák meg az üzenet hangnemét. A modern marketingkommunikációban a mémek képessé váltak arra, hogy rövid formában, vizuális kódokon keresztül hatékonyabban közvetítsenek üzeneteket, mint a hagyományos szövegek. A dolgozat célja ezen folyamatok és vizuális kódok részletes elemzése. Jelen dolgozat célja a digitális mémek elméleti hátterének, történeti fejlődésének és vizuális-kulturális működésének átfogó vizsgálata, különös tekintettel a platformok szerepére, valamint a felhasználói részvétel és jelentésképzés dinamikájára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hagyományos sajtó vs. klubmédia – Hogyan változott a sportklubok kommunikációja Magyarországon az újmédia hatására?Érsok, Gábor; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarElmondhatjuk, hogy a 21. században a sport és vele együtt a sportklubok is már messze túlmutatnak önmagukon. Ma már a sport nem pusztán fizikai aktivitást jelent, hanem összetett társadalmi és gazdasági jelenséggé nőtte ki magát, aminek komoly hatása van a gazdasági szereplőkre, vagy akár politikai érdekcsoportokra. Napjainkban is látható a politika beágyazódása Magyarországon. A nagyobb sportklubok vezetői aktív politikusok, vagy befolyásos emberek. A kommunikáció – ezen belül a sportkommunikáció – egyre meghatározóbbá válik. A sportklubok már nem csupán közösségi helyek, nem csupán sportszervezetek, hanem professzionális márkák, melyek tudatosan építik kapcsolatrendszereiket a támogatóikkal, partnereikkel, szurkolóikkal, illetve a teljes közvéleménnyel. Magyarországon ebben élen jár a Ferencvárosi Torna Club, de dolgozatomban fogok foglalkozni az egyik legnépszerűbb vidéki csapattal, a DVTK-val is. A 2000-es évek elejétől teljesen átalakult Magyarországon is a kommunikációs tér, ami alapjaiban változtatta meg a magyar klubok és a média viszonyát, kapcsolatát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Anyák, a mediális rendfenntartókSoltész, Mária; Hlavacska, András; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatom fókuszában a kortárs és a klasszikus animációs filmek fogyasztása és megítélése áll. Az animációs film a modern kultúra meghatározó eleme, generációkon átívelő médium. Az animációs filmek nem csupán szórakoztatnak, hanem gyermekkori élményeink alapvető részét képezik, formálhatják a világról alkotott képünket. Ahogyan Molnár Edina fogalmaz: „A mese az, ami megalapozza a gyermek érzelmi, lelki, szociális fejlődését. Segíti gazdagítani a fantáziavilágát, segít abban, hogy merjen elrugaszkodni a valóságtól. […] Képes lesz a gyermek elválasztani egymástól a mesét és a valóságot, ugyanakkor képes magát beleélni a mesébe, át tudja élni a mese szereplőinek helyzetét.” (2019: 1). A mai Alfa (2010–2024) és Béta (2025–) generáció – akiket a Z generációhoz hasonlóan a digitális világ születésüktől formál – egy olyan, korábban soha nem látott mértékű vizuális ingermennyiségbe csöppentek bele, ahol a mozgóképes narratívák szinte korlátlanul elérhetőek. „Egyre kevesebb számban látják a mesekönyveket, hallják a könyv alapú mesék történeteit. Mindennapjaikat a mesék helyett inkább a rajzfilmek töltik ki.” (Uo.) Emellett egyelőre nehezen definiálhatóak az új generációk (Alfa és Béta) határai, de ahogyan Nagy Ádám – Marc McCrindle kutatásai nyomán – fogalmazott a Z generációt követő Alfákkal kapcsolatban: „az alfák nem ismerik az internet nélküli világot, nagy részük már nagyon fiatalon okos eszközöket használt, a Youtube és az Instagram nagyobb befolyással van rájuk, mint a televízió.” (Nagy, 2017: 54) Nagy amellett is érvel, hogy egy új generáció létezését valamiféle technikai változásnak köszönhető új társadalmi minőség kialakulásától lehet behatárolni (Uo.). Mára már az Alfa generációt követő, ún. Béta generációról is beszél a köznyelv, létezésük a mesterséges intelligenciához mint technológiai változáshoz köthető, melyről Fiala Borcsa a következőképpen fogalmaz: „Számukra a mesterséges intelligencia és az automatizálás a mindennapi élet elválaszthatatlan része lesz […]. A személyre szabott szolgáltatásokat és tárgyakat is magától értetődőnek fogják venni.” (2025) A Béta generációról és jövőjéről egyelőre csak spekulációkat olvashatunk, de az talán szemmel látható, hogy a mesterséges intelligenciával valóban egy új társadalmi minőség formálódik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Online zaklatás a sport világábanPetrohai, János Kristóf; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarA XXI. század elején végbement digitális forradalom alapjaiban formálta át a társadalmi kommunikáció, az információfogyasztás és a közösségi érintkezés normáit. Az internet penetrációjának globális növekedése, valamint az okostelefonok mindennapivá válása megteremtette azt a technológiai környezetet, amelyben a közösségi média (social media) platformok a mindennapi élet szerves, sőt megkerülhetetlen részévé váltak. Ez a technológiai paradigmaváltás nem csupán a magánszemélyek kapcsolattartását érintette, hanem diszruptív erőként hatott a gazdaság szinte minden szektorára, beleértve a szórakoztatóipart és kiemelten a sport világát is. A sport és a média kapcsolata évtizedek óta szimbiózisban létezik; a televíziós közvetítések globális üzletté emelték a lokális versenyeket, sztárokat teremtettek és biztosították a sportgazdaság pénzügyi alapjait. Azonban a közösségi média megjelenése alapvetően megváltoztatta ezt a dinamikát. Míg a tradicionális média (televízió, rádió, nyomtatott sajtó) egyirányú, lineáris és szerkesztett kommunikációt tett lehetővé – ahol az újságírók és szerkesztők „kapuőr” (gatekeeper) szerepet töltöttek be –, addig a közösségi média platformok (mint a Facebook, Instagram, X, TikTok vagy YouTube) demokratizálták a tartalomgyártást. A kommunikáció többirányúvá vált: a sportoló közvetlenül szólhat a szurkolóhoz, a szurkoló reagálhat a klubnak, a közösség pedig valós időben formálhatja a közvéleményt egy-egy sportesemény kapcsán.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vendégészrevételek kezelése a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt.-nélKirimi, Kristóf Mihály; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarA vendégészrevételek kezelése látszólag adminisztratív feladat: beérkezik egy panasz, valaki megválaszolja, az ügy lezárul. Valójában azonban minden egyes észrevétel egy kommunikációs aktus, amelyben a vendég visszajelzést ad egy szolgáltatásról alkotott véleményéről, a szervezet pedig a válaszával, vagy hallgatásával közvetíti azt, mennyire veszi komolyan a vendég véleményét/élményét. A panaszkezelés ezért nem csupán ügyviteli, hanem alapvetően kommunikációs kérdés. Az, ahogyan egy vállalat kezeli a hozzá érkező észrevételeket, közvetlen hatással van a vendégelégedettségre, a márkahűségre és a hosszú távú szervezeti tanulásra. A digitális átalakulás ezt a folyamatot új dimenzióba helyezte, mivel korábban egy panasz a vendégkönyv lapjain maradt, ma egyetlen Google értékelés vagy Facebook komment perceken belül elérhető leendő vendégek ezreit, ezzel tartósan befolyásolva a szervezet hírnevét, fontos a digitális térben érkező észrevételek hangsúlyosabb kezelése. Jelen dolgozat a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. vendégészrevétel-kezelési rendszerét vizsgálja kommunikációtudományi és szolgáltatásmenedzsment-szempontból. A szerző az érintett Társaság munkatársaként belső rálátással rendelkezik a folyamatokra, ami egyedi lehetőséget kínál arra, hogy a formális eljárásrendek mögött meghúzódó való kommunikációs gyakorlatot is feltárja. A dolgozat a vonatkozó jogszabályi és belső szabályozási háttér ismertetésén túl bemutatja a panaszkezelési csatornák változását, elemzi az szakemberekkel folytatott interjúkkal gyűjtött tapasztalatokat, és kitekint a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia által nyitott jövőbeli lehetőségekre is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lovak, madarak, kóborlókPantali, Anna; Hlavacska, András; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatomban Andrea Arnold két coming-of-age történetét, a Fish Tanket (2009) és a Birdöt (2025) vizsgálom. Elemzésem során arra kerestem a választ, hogy ezek a filmek képesek-e vizuális metaforikus kifejezéseken keresztül a történet, cselekmény és karakterek mélyebb rétegeit bemutatni, sőt, akár olyan jelentéstartalmakat is feltárni, amelyek elemzés nélkül kevésbé, vagy egyáltalán nem észrevehetőek. A Fish Tank és a Bird is egy fiatal női főszereplő felnövéstörténetét viszi színre, akik hasonlóképpen problémás környezetben nőttek fel, s személyes konfliktusokon keresztül jutnak el saját (lelki és/vagy fizikai) megoldásaikhoz. Andrea Arnold előszeretettel alkalmaz állatokat vizuális metaforikus kifejezésekként, s ezek sokszor a szereplők belső világát, sorsát vagy környezetét mutatják be. Elsősorban az állatok elemzésével, a metafora fogalmi kereteinek meghatározásával, s a kóbor fogalom bevezetésével tudtam teljes képet alkotni a filmek protagonistáinak lelkivilágáról, emberi kapcsolati rendszereiről, s a cselekmény mélyebb jelentésrétegeiről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A plakátoktól a digitális totemoszlopokigMolnár, Balázs; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a plakát mint kommunikációs eszköz szerepét vizsgálja a Békéscsaba 1912 Előre labdarúgó klub példáján keresztül, különös tekintettel a 2015 és 2025 közötti időszakra. A kutatás célja annak bemutatása, hogy a plakát miként járul hozzá a klub vizuális megjelenítéséhez, valamint a közösségi élmény és jelentésvilág formálásához. A dolgozat kommunikációelméleti és szemiotikai megközelítést alkalmaz, amely lehetővé teszi a plakátok jelentésrétegeinek feltárását. Az elemzés kitér a vizuális identitás, a tipográfia, valamint a színek és szimbólumok szerepére is. Külön hangsúlyt kap a plakátok materiális jellege és az a mód, ahogyan ezek a tárgyak a közösségi élmények fizikai lenyomataivá válnak. A dolgozat továbbá vizsgálja a digitalizáció hatását, különös tekintettel az új megjelenési formákra, mint a LED-falak és digitális totemoszlopok. Az esettanulmányok rávilágítanak arra, hogy a plakátok nem csupán információhordozók, hanem a klub jelenlétének és jelentőségének vizuális kifejezői is. A kutatás hozzájárul a sporttal kapcsolatos vizuális kultúra tudományos vizsgálatához, amely eddig viszonylag kevés figyelmet kapott.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kamaszok a médiadiskurzusbanKiss-Rásztóczki, Dorka; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a Kamaszok című 2025-ös Netflix sorozat brit és magyar médiavisszhangját elemzem. A Netflix sikersorozata nagy port kavart a lenyűgöző egysnittes technika, az izgalmas narratíva és a kiemelkedő színészi játék miatt, azonban hosszú távú hatást is elért, ugyanis olyan fontos és mai témákat boncolgat, mint az incel kultúra, az alfa generáció, a szülő-gyermek kapcsolat, továbbá azt a különös helyzetet, hogy hogyan juthat el egy tizenhárom éves fiú odáig, hogy gyilkossághoz folyamodjon. Megvizsgálom a különböző sajtóorgánumok véleményét, a szakértők és kritikaírók vélekedését, valamint a sorozat társadalmi hatását a két nemzetben, különös hangsúlyt fektetve a brit és magyar különbségekre és hasonlóságokra, illetve arra, hogy a médiumok hogyan interpretálták a Kamaszok üzenetét. Valamint azt térképezem fel, hogy Magyarországon is elért-e ugyan olyan társadalmi hatást, mint az Egyesült Királyságban, ahol az iskolarendszerben tapasztalható változás és sok más intézkedés történt a Kamaszok megjelenését követően.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mentális egészségről szóló tartalmak megjelenése a közösségi médiábanFejes, Fanni; Molnár-Kovács, Dorottya; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatomban a közösségi médiában megjelenő mentális egészségről szóló tartalmakat vizsgáltam, különös tekintettel a TikTok és Instagram platformok közötti különbségekre. A kutatásom célja az volt, hogy feltárjam, hogy a két felület milyen eltérő kommunikációs stratégiák mentén tematizálja a mentális jólét kérdéskörét. A kutatást egy ürés TikTok és Instagram profilról végeztem, ahonnan 25-25 tartalamat mentettem le, majd elemeztem. A két platfrom között több szempont mentén– például a narratíva, vizuális megjelenés vagy a nemi különbségek tekintetében– is különbségek figyelhetők meg. Dolgozatomban két hipotézist fogalmaztam meg, amelyeket szakirodalmi forrásokkal és az általam lementett közösségi média posztokkal támasztok alá. Az eredemények kimutatják, hogy TikTokon a mentális egészség témája elsősorban személyes, érzelemközpontú és közvetlen módon jelenik meg, míg Instagramon inkább az informatív, információközvetítő posztok dominálnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A testképháló történeteDobozi, Fanni; Hlavacska, András; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatom Tóth Krisztina tárcanovellákból összefűzött Pixel (2011) című kötetének műfaji és szerkezeti sajátosságait vizsgálja. Elemzésem kiinduló feltételezése, hogy a mű nem tekinthető pusztán publicisztikai írások gyűjteményének, mivel a visszatérő szereplők, motívumok és helyszínek összetett kapcsolatrendszert hoznak létre a szövegek között. Munkámban amellett érvelek, hogy ezek az ismétlődések tudatos kompozíció eredményei, valamint a kötet nem illeszthető egyértelműen a hagyományos műfaji kategóriákba: a Pixel a novelláskötet és a regény határán helyezkedik el, és az olvasót aktív értelmezésre készteti, mely felveti az ergodikus irodalom felőli megközelítés lehetőségét. Dolgozatom lényeges kérdése továbbá, hogy a mű sajátos szerkezete mennyiben tekinthető a médiumváltás eredményének.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az önéletrajzok hatásaTakács, Hunor; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarA 20. században kialakult sportmédiarendszerben a sportolók egyre kevésbé tudták uralni a személyükről szóló narratívát. Részben emiatt pedig olyan, mára már társadalmilag és szakmailag elismer sportolók imázsa is olyan mélységeket járt be aktív karrierük során, amiből talán még maguk sem gondolták, hogy végül ikonikus státuszba kerülhetnek. A kontroll visszaszerzésére jó megoldás lehetett a könyvként kiadott önéletrajz írása, mivel a kategória ebben az időszakban terjedt el a nyilvánosság intimitás iránti igényének növekedésével. Záródolgozatom olyan 20. századi sportolók önéletrajzaival foglalkozik, mint Puskás Ferenc, Muhammad Ali, Niki Lauda és Diego Maradona. Ők bár koruk legjobbjaként tartanak számon, megítélésük sok változáson ment keresztül az évek alatt. Így a dolgozat komparatív módon azt vizsgálja, hogy ezen szövegek hogyan próbálják a benyomáskeltés eszközeivel újrakeretezni a sztárokról kialakult narratívákat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A FIFA Klub-világbajnokság mint globális sporttermék: gazdasági, médiapiaci és kulturális dimenziókKapus, Csaba; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarAbsztrakt A dolgozat a FIFA Klub-világbajnokság történeti, gazdasági, médiapiaci és kulturális átalakulását vizsgálja, különös tekintettel a 2025-ben bevezetett, 32 csapatos formátumra. Célja annak bemutatása, hogy a sorozat miként lépett túl korábbi, elsősorban sportszakmai jelentőségén, és hogyan vált a globális futball egyik kiemelt, ugyanakkor ellentmondásos sporttermékévé. A történeti áttekintés az Interkontinentális Kupától a jelenlegi formátumig követi a fejlődést, míg a gazdasági elemzés rávilágít arra, hogy a torna pénzdíjazása és bevételi struktúrája 2025-re új szintre emelte a versenysorozat nemzetközi súlyát. A dolgozat emellett a klubvilágbajnokságot médiaeseményként és marketingtermékként is értelmezi, kiemelve a digitális platformok, a rajongói kultúra, a globális márkaépítés és a klubidentitás szerepét. A kutatás fontos része a magyar és nemzetközi sportmédiában megjelenő diskurzusok vizsgálata, különös figyelemmel az eurocentrikus nézőpontokra, a nem európai klubfutball reprezentációjára, valamint a futball globalizációjának médiabeli megjelenésére. A dolgozat kvalitatív, leíró-elemző megközelítésre épül, szakirodalmi feldolgozásra és médiaszöveg-elemzésre támaszkodva. A vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a 2025-ös FIFA Klub-világbajnokság túlmutatott önmagán: olyan strukturális, környezeti és kommunikációs kérdéseket hozott felszínre, amelyek a 2026-os világbajnokság szempontjából is meghatározóak lehetnek. A torna így nem csupán új sportpiaci termékként, hanem a futball jövőbeli fejlődési irányainak előképeként is értelmezhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Könyves szubkultúrák és a TikTokZagyva, Eszter; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarA közösségi média ma már az életünk szerves részét képzi: gyakran osztjuk meg az életünk kisebb vagy nagyobb történéseit, aktuális gondolatainkat vagy érzéseinket ezeken a platformokon – vegyük példának akár a Facebookot, akár az Instagramot. A fiatalabb generáció (jellemzően az Y és a Z) pedig nagyobbrészt ezeken keresztül éli szociális életét. Persze nem lehet azt állítani, hogy kizárólag a fiatalok vannak jelen: gyakran az idősebb, már nyugdíjas korosztály sokkal aktívabb egy kifejezett platformon, mint a fiatalabbik – tapasztalataim szerint ilyen például a Facebook is. A közösségi média tökéletes lehetőséget nyújt arra, hogy kapcsolatban maradhassunk bárkivel és bármikor – nincsenek se időbeli, se fizikai korlátai, nevezhetjük akár a 21. század telefon-feltalálásának is. Az említett applikációk funkciói a 2019 végén beütött járványhelyzet idején értékelődtek fel igazán. A COVID-19-nek köszönhetően az emberek az egészségük érdekében a saját otthonuk négy fala közé szorultak. Ekkor robbant be a TikTok is, mint „új” közösségimédia-platform, ahol szinte azonnal megjelentek és kialakultak a szubkultúrák is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Zenekészítés és reprezentáció az új média korszakábanOrosz, Emese Laura; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarNapjaink felgyorsult médiaközegében nemcsak a Z generációs fogyasztók viselkedése és igénye változott meg a zenefogyasztás területén, de maga a zenekészítés, valamint az előadók karrierépítési folyamatai is. A közösségi média felületek – mint amilyen a TikTok, a Facebook, az Instagram vagy a YouTube – egyre jobban átveszik a művészek imázsépítő lehetőségeinek szerepét a klasszikus médiába tartozó televíziós, rádiós és újságokban történő megjelenésektől. Ez azért válik lehetővé, mert az említett platformok az emberek mindennapi életének szerves részét képezik, így kitűnő közeget biztosítanak a zenészek számára ahhoz, hogy tartalmaik által potenciális hallgatókat érjenek el. Dolgozatomban erre a jelenségre összpontosítva vizsgálódom egy amerikai pop énekes, Benson Boone esettanulmányán keresztül. Az előadó pályafutásának alakulását több irányból megközelítve elemzem a TikTokon posztolt videós tartalmainak részletezésével és egy fókuszcsoportos beszélgetés eredményei által.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ragyogó csillagok és a mögöttük tátongó sötét űrFórián, Réka Csenge; Dr. Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarA manapság egyre szélesebb körökben ismert K-pop egy komplex világ és intézményrendszer, sajátos, az európai celebvilágtól idegen módon működik. Dolgozatomban ezt az intézményrendszert szeretném bemutatni. Jellegzetességeit és történeti hátterét egyaránt vizsgálom, ezzel adva egy átfogó körültekintést. Ezen kívül jellegzetes botrány- és kríziskezelési stratégiáit is feltérképezem egy konkrét esettanulmányon keresztül. Igyekszem feltárni az ok-okozati összefüggéséket egy botrány kapcsán, továbbá, hogy az idolok és a szórakoztatóipari cégek miként kezelik a hasonló helyzeteket. Konkrét, az iparágra jellemző botránykezelési gyakorlatokat törekszem azonosítani, megválaszolni a kérdést: miért pont az adott módon járnak el az iparági szereplők, mi a hatásos módszer.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Női karakterek a kortárs sorozatokbanKalina, Martina; Nagy, Orsolya; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatomban a női karaktereket vizsgálom a kortárs (2020-2025) sorozatokban. A Netflix streaming szolgáltató által sugárzott négy szériát kvalitatív módszerrel elemzem annak érdekében, hogy megértsük, napjainkban hogyan reprezentálják a női karaktereket a horror- és thriller sorozatokban. A záródolgozatom célkitűzése, hogy a női karakterek archetípusainak és a női test szerepének a bemutatása után a narratív funkciókat megvizsgálom. Ezen belül teszteket is bemutatok, majd a horror- és a thriller műfaji stílusjegyeket ismertetem. Emellett fontosnak tartom tisztázni, mennyire változott ez a két műfaj az elmúlt évtizedekhez képest a női karakterek ábrázolásának fókuszában. Ezt követően a négy általam kiválasztott sorozatot esettanulmányok alá helyezem, különösen azért, hogy felfedjem, hogyan és milyen módon mutatja be a női karaktereit a Netflix, ahol főleg a női protagonistákat helyezem előtérbe. Végül az általam tapasztaltakat összegzem a konklúzió során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szó mint szolgáltatásLaklóth, Krisztián; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a telefonos ügyfélszolgálati kommunikáció sajátos mediális környezetét vizsgálja, amelyben a felek kizárólag verbális csatornákon keresztül tartják fenn az interakciót. A kutatás célja annak feltárása, hogy a kommunikációelméleti modellek, mint Rosengren, Buda, Terestyéni és Schulz von Thun megközelítései, miként írják le a telefonos asszisztencia-folyamatokban megjelenő jelentésalkotási és értelmezési kihívásokat. A dolgozatban többéves egészségügyi asszisztencia‑tapasztalatomra támaszkodva gyakorlati példákon és egy részletes esettanulmányon keresztül mutatom be a félreértések strukturális okait és a mediális zaj szerepét. Az elemzés rávilágít arra, hogy a verbális kommunikáció korlátai között a visszacsatolás, a paralingvisztikai jelek és a tudatos beszédszervezés kiemelt jelentőséggel bírnak. A vizsgálat eredményei szerint a kommunikáció minősége közvetlenül befolyásolja a szolgáltatás hatékonyságát, az ügyfélélményt és a problémamegoldás sikerességét. A dolgozat végkövetkeztetése, hogy a professzionális kommunikáció fejlesztése nem kísérőeleme, hanem alapfeltétele a magas színvonalú asszisztencia‑szolgáltatásnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ideális női lét reprezentációja és a patriarchális alkuk a TikTok életmód trendjeibenOszlár, Boglárka; Molnár-Kovács, Dorottya; DE--Bölcsészettudományi KarNapjaink digitális kultúrájában a női lét értéke egyre inkább a folyamatosan dokumentált produktivitás és a vizuális tökéletesség mentén határozódik meg. A dolgozat azt vizsgálja, hogy a TikTok platformján megjelenő női életmód-minták miként válnak a modern patriarchátus fegyelmező eszközévé. A központi állítás szerint a nők által „szabadon” választott életstratégiák valójában olyan patriarchális alkukat rejtenek, amelyek a siker ígéretével kényszerítik ki a folyamatos önfegyelmezést és az esztétikai megfelelés láthatatlan árát. A kutatás eredményei szerint a nők szakmai súlya és autonómiája továbbra is elnyomott marad egy olyan rendszerben, amely a társadalmi egyenlőtlenségeket egyéni életvezetési feladatokká és problémákká keretezi át. A kutatás három területet vet össze: a #girlboss és a #tradwife trendeket, valamint a szakmai tartalomgyártók (vállalkozói és karrier-fókuszú profilok) Tiktok videóit. Az elemzés a munka ábrázolása, az időbeosztás, a vizuális és narratív szimbólumhasználat, valamint a produktivitás-performansz szempontjaira fókuszál. A videók összevetése bizonyítja, hogy a választott életmód-modelltől és narratívától függetlenül minden vizsgált csoport a patriarchális és neoliberális rendszer szabályaihoz alkalmazkodik. A szakmai hitelesség vagy a családi szerepekbe való visszavonulás nem jelent valódi autonómiát. A női siker mércéje minden esetben a fegyelmezett, esztétizált és produktív énkép fenntartása marad, ami végső soron a fennálló társadalmi struktúrákat erősíti meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A „healing anime” műfaji határainak kibővítéseSalánki, Lilla Vivien; Nagy, Orsolya; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a kortárs japán animáció egyik sajátos kategóriáját, az úgynevezett "healing anime" (iyashikei) műfaját vizsgálja, célja pedig a fogalom hagyományos értelmezési kereteinek újragondolása és kibővítése. A műfajt a szakirodalom elsősorban a lassan zajló, nyugodt, konfliktusmentes és hétköznapi életképeket bemutató médiaszövegekkel azonosítja. A kutatásom ezzel szemben arra tesz kísérletet, hogy bebizonyítsa: a hangsúlyosan erőszakos, akciódús narratívák is betölthetnek gyógyító funkciót a befogadó számára. A vizsgálat két népszerű és tematikusan rétegzett műre, a Demon Slayer (Kimetsu no Yaiba) és a Vinland Saga animékre fókuszál. Különös hangsúlyt fektetek a halál motívumára, illetve a gyászfeldolgozás kérdésére is. A dolgozat során kvalitatív kutatást végzek konkrét kulcsjelenetek elemzésével. Emellett érintem a befogadói hatást is, rávilágítva arra, hogy az érzelmi azonosulás és a fiktív traumák végig kísérése miként nyújthat gyógyító hatást a néző számára. A dolgozat eredményei arra mutatnak rá, hogy a „healing anime” definíciója bővíthető a nehéz időszakok bemutatásával, sőt még hitelesebbé is teheti azt.