Hallgatói dolgozatok (Kommunikáció- és Médiatudomány)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 612)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Barbie márka és a felnőttkori testkép kapcsolataLukács, Fanni; Sebestyén, Attila; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat összefoglalja a Barbie márka legnagyobb mérföldköveit a megjelenéstől napjainkig. Bemutatja marketing stratégiáját és különböző reklám megjelenéseit. Hangsúlyozza, hogy a média által közvetített szépségideálok veszélyesek lehetnek a gyermekek egészséges testképének kialakulására. A kutatás azt vizsgálja, hogy milyen kapcsolat van a gyermekkori játék, illetve a reklám megjelenések és a felnőttkori testkép megítélésének torzulása között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alkotói és fogyasztói szokások a Star Wars fanfiction közösségbenKalász, Ákos; Hlavacska, András; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban a fanfictionnel, azaz a rajongói irodalmi alkotásokkal és a köréjük épülő közösséggel foglalkozom. A dolgozat célja, hogy közelebb kerüljek a közösség főbb motivációihoz és megértsem milyen háttérmechanizmusok segítik az ilyen online csoportosulások működését. Manapság szerencsés helyzetben találjuk magunkat, hiszen a transzmediális univerzumok és a participatorikus kultúra jelenségét is számos igazán alapos tanulmány vizsgálta már korábban. Az Internet korszakában azonban mindig gyorsan változik a kulturális színtér, ezért fontos, hogy szemmel tartsuk a rajongói alkotás és az amatőr irodalom területeit is. A fanfiction világa folyamatosan átdolgozza a legfrissebb médiatermékeket, hihetetlen hatékonysággal képes kibővíteni az alapul szolgáló médiauniverzumokat. A dolgozatom alapjául egy kérdőív segítségével folytattam kutatást. A Star Wars franchise az egyik legnépszerűbb multimédia birodalom, továbbá már évtizedek óta a participatorikus kultúra és a rajongói alkotás egyik legnépszerűbb alapanyagaként szolgál. Ezért a sorozat folytatástrilógiája köré épülő fanfiction közösség vizsgálatán keresztül próbáltam közelebb kerülni a napjaink Star Wars rajongói tevékenységei mögött álló motivációkra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az én megalkotásának kultúrtechnikáiVass, Zsófia Klára; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom bevezető részében azt az önismereti utat írtam le, amelyben egyre világosabbá vált, hogy szükségem van technikákra, amelyekkel tudatosan megalkothatom és újra alkothatom az egészséges önmagamat. Bevezetőm során szóbahoztam a mindfulnesst, coachning technikákat és végül egy konkrét könyv típushoz jutottam. Ezek eljárások egy tudatos én megalkotásához és megéléséhez. Kommunikáció- és médiatudomány szakosként következőkben részletezni fogom azokat a technikákat, amelyekkel megalkotjuk azt a teret, közeget, amelyben az önmagát tudatosító én kikristályosodik önmaga számára. A pszichoterápia is egy olyan módszer, amelynek igénybevétele során a páciens és az orvos beszélget és a beszélgetés közben egy történet mondódik el, amelyben egyre tudatosabbá válik a beteg számára, hogy mit rejtsen el az orvos elől, az orvos számára pedig egyre inkább érzékelhetőbbé válik, hogy a beteg mit akar elrejteni. Tehát a páciens és az orvos közti beszélgetés egy olyan teret képez, amiben kikristályosodhat a sérült én, illetve annak önvédelmi mechanizmusai. A mindfulness, a coaching, a Szöveglelő, mint egy irodalomterápia produktuma arra vallók, hogy teret adjanak az önmagát kereső, önmagát megragadó, önmagára reflektáló én számára. Itt az írás egy olyan kultúrtechnika, amellyel megalkotja magát az én. Az olvasás egy olyan technika, amellyel felismer az én helyzeteket, amelyek hasonlítanak a sajátjára. A Szöveglelő pedig egy olyan könyvtípus, amely lexikon szócikk szerűen megírt rövid szövegekkel hosszabb szövegekhez, pl.: regényekkel, novellákkal vezeti el az olvasót és így az olvasó előtt tér nyílik arra, hogy saját problémáinak megfelelő szövegeket olvasson. Mindez az irodalomterápia műfaja és dolgozatomban ezt az irodalomterápiát is szeretném bemutatni. Összességében tehát kommunikáció- és médiatudomány szakosként az én megalkotásának kultúrtechnikáival foglalkozom régi hagyomány rendszerek mai megvalósulásait bemutatva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Folkmédia - avagy a magyar népművészet térnyerése a közösségi médiábanŐsz, Anna Zsófia; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom fő kérdésköre, hogy trenddé tud-e válni a magyar népművészet a közösségi média segítségével. A vizsgált időszak 2020 márciusától 2024 márciusáig terjed. Az általam megalkotott fogalom, a ’folkmédia’ magába foglalja a magyar népművészet online világban, többféle médiumban való jelenlétét és aktivitását. Az érintett időszakban indult útjára a folkmédia jelensége, melyről végső konklúziókat még nem lehet levonni, viszont annak formálódása figyelemreméltó, a dolgozat emellett érvel. A magyar népművészet térnyerése a közösségi médiában egy új, még kialakulóban lévő jelenség, mely egyre inkább szükségszerűvé válik a szubkultúra tagjai számára. Dolgozatomban a magyar népi kultúrával foglalkozó szakma két prominens szereplőjével készítettem félig strukturált interjúkat, emellett kitérek számos olyan, a témában releváns képviselőjére, akik úttörőként újat hoztak a magyar népművészet külső és belső kommunikációjába.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szurkolói zene, a zene és a szurkolókBarna, Márton; Énekes , András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a populáris zene, valamint a lelátó embere, tehát a szurkoló kapcsolatát vizsgálom. A sport elválaszthatatlan része a populáris zene, legyen szó indulókról, himnuszokról, gólzenékről vagy épp szurkolói dalokról, rigmusokról. Az ultrakultúrának, a b-középnek elidegeníthetetlen részévé vált, hogy teli torokból buzdítsa kedvenc csapatát, ezzel megteremtve a „meccshangulat” fogalmát. Változatos ritmusú, ütemű rigmusok, akár létező populáris zenei slágerek dallamára írt szurkolói dalok váltják egymást meccsről-meccsre a mai napig. Mindez pedig nem csupán a lelátói összetartozásról szól, hanem a lokális identitásteremtésről, amelyben egyaránt hatalmas szerepet játszanak a szurkolók zenei alkotásai, valamint a jellegzetes csapatindulók. Természetesen nem kizárólag magáról a mérkőzés idejéről van szó zenei téren, hanem dolgozatomban kitérek a szurkolók és a klubvezetés viszonyrendszerére, a szurkolók esetleges hiányából fakadó minőségcsorbulásra is. Szakdolgozatomban résztvevő megfigyelés, valamint fókuszcsoportos interjú és szakirodalmi hivatkozások módszerét felhasználva elemeztem, hogyan kapcsolódik a lelátóhoz a zene, valamint e kettő egyáltalán létezhet-e egymás nélkül.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hogyan üzen a Római Katolikus Egyház?Pálinkás, Réka; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témája: Hogyan kommunikáljon a Római Katoikus Egyház, hogy a botrány és médiazaj ellenére is hallható legyen, és a pozitív válaszai eljussanak a fiatalokhoz (is)? Ahhoz hogy az egyház kommunikációjának újragondolását tárgyaljam, ismernem kell a lezajlott változásokat, a már meglévő, jelenlegi kommunikációját és álláspontját a kérdésben. Ezért módszertanomként először szekunder kutatást választottam, amelyben a már meglévő kutatási anyagokból gyűjtöm ki az egyház érintkezési pontjait. Mennyit és merre változott az egyház az elmúlt században és mi áll még előtte, a fiatalokban milyen kép él róla. Megvizsgálom, hogy hogyan érzékelteti magát a Katolikus Egyház, azon belül pedig specifikusan a Magyar Katolikus Egyház. Ezek után az információkat, amiket nem tudtam fellelni a már meglévő adatokból, primer vizsgálat keretében, interjúkból és résztvevő-megfigyelőként szerzett tapasztalataimból gyűjtöm össze, különböző egyházi személyektől, csoportokból. Ezekben célzott kérdésekkel próbálom alátámasztani a szekunder kutatásomban már megállapítottakat, illetve kitölteni annak réseit. Ennek értelmében két hipotézist állítottam fel: 1. A Római Katolikus egyháznak van mondanivalója a fiataloknak, de nem mondja elég jól (jó helyen, időben, körülmények között). 2. Feltételezem, hogy az Egyház a fiataloknak mást és máshogy kommunikál, azaz a marketingkommunikáció üzleti és szervezeti elméletét és gyakorlatát követve, üzeneteit konkrét célközönségre szabja rá (a katolikus egyház is elkülönült, jól megkülönböztetett célközönséget lát a fiatalokban).Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Formula-1 digitalizációja és a magyar tartalomgyártásCsomos , Roland; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA Forma-1-es közvetítések folyamatosan feszegették az innováció határait. Megjelentek a virtuális és kiterjesztett valóság élményei, amelyek a nézők számára magával ragadó és interaktív módot kínálnak a versenyekkel való foglalkozásra. Ezek a technológiák lehetővé teszik a rajongók számára, hogy 360 fokos nézeteket fedezzenek fel, további versenystatisztikákhoz férjenek hozzá, és még szimulált köröket is megtapasztaljanak a pályákon. A Forma-1 globális vonzereje helyi közvetítésekhez vezetett, a közvetítéseket a regionális preferenciákhoz igazították. A többnyelvű kommentárok, a speciális műsorok és a különböző közönségeket kiszolgáló elemzések jelentősen hozzájárultak a sportág világméretű népszerűségéhez. Magyarországon évről évre rekordmennyiségű ember látogat el személyesen a helyszínre, viszont évről évre a tévék előtt nézők száma is növekszik. A magyar médiában és köztudatban egyre elterjedtebb és népszerűbb a Formula-1 gondolata. A nézők fiatalodnak, egyre több gyerek és tinédzser követi itthon ezt a sportot, amíg az elmúlt évtizedekben ez az idősebb, késő húszas, korai harmincas éveikben járó férfiakra volt jellemző. Dolgozatomban a következő két témát vizsgálom: 1. Hogyan hódította meg a Formula-1 a digitális média világát? 2. Milyen médiafogyasztási szokásokat azonosíthatunk a Formula-1 kapcsán Magyarországon?Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nosztalgia és kulturális emlékezet a kortárs könnyűzenébenBíró, Dániel; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a 21. századi underground zene egy széles körben megfigyelhető jelenségével foglalkozik, amely az ezredforduló környékétől a mai napig számos formában megjelent. Teljes műfajok alakultak ki úgy, hogy producerek elkezdték korábbi évtizedek nagyon specifikus hangjait sample-ként alkalmazni, amelyek a korszakhoz kapcsolódó hangulatot idézik meg. Előszeretettel használnak például kommersz stockzenéket, bevásárló központokban játszott easy listeninget, vagy részleteket korabeli tévé- és rádióműsorokból. Az ilyen típusú zenéket többen, köztük olyan elismert szerzők, mint Mark Fisher, kapcsolatba hozták a hauntology elméletével. Ez egy több területen is használt fogalom, de zene kontextusában azt jelenti, hogy a világszintű kapitalizmus kulturális stagnálást idézett elő, és ellehetetlenítette a progresszív és futurisztikus alkotások születését, a kultúra végtelenül önmagát ismétli. A dolgozatban vizsgált zenei szcénák úgy alkalmazzák a kulturális újrahasznosítást, hogy közben reflektáljanak a fogyasztói társadalom abszurditására, mint például a vaporwave ironikus kapitalizmus-kultusza. Elemzésre kerül több alkotás is, amely kifejezetten érdekes módokon alkalmazza az említett technikákat, illetve szó esik olyan frissebb zenei példákról is amelyek szembeszállnak a kulturális stagnálás elméletével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A "fekete bárányok" hatástörténetének kezdetei a magyar sajtóban (1980-1981)Kerek, Tilla Marianna; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA "fekete bárány" kifejezés denotációs szinten mindössze fekete - és ezáltal értéktelenebb - gyapjús állatot jelent, azonban az évszázadok során a fogalomhoz kapcsolódott az ártatlanul vádolt személy szerepe, valamint mára a kívülállóság, a sorból való kilógás érzete is. A magyar populáris kultúrában újabb jelentést társítunk a kifejezéshez, méghozzá a Kádár-rendszer zenei szférájából. A „fekete bárányok” olyan rockzenét játszó együttesek voltak, melyek kevés lehetőséget kaptak a zenei piacon. A definíció azonban nem ennyire egyszerű: a korabeli sajtócikkek szoros olvasása és értelmezése arra mutat rá, hogy a kifejezést sokan és sokféle jelentésben használják, így nem elégedhetünk meg a fentebb említett, szokásos módon használt jelentésével. Ennek a dolgozatnak az a célja, hogy mélyebben feltárja és értelmezze ezt a jelentésbeli diverzitást a sajtó 1980-ból és 1981-ből származó cikkein keresztül, bemutatva azt a folyamatosan változó és bonyolult rendszert, mely a "fekete bárány" fogalmat övezi.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kulturális hitelességvizsgálat három felvonásbanVarga, Sára Luca; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarMiképpen válnak még inkább hitelessé az intézmények a jól megtervezett kommunikáció által? Hogyan integrálják a kommunikációs és marketing szakemberek az évekkel korábban meghatározott művészeti missziót és helyezik azt egy olyan arculati környezetbe, amely időtálló, egyedülálló és eredeti tud lenni? A marketingben és a szervezeti kommunikációban járatlanok azt gondolhatnák, hogy a kulturális intézmények megjelenése, sajtóban és közös-ségi médiában való jelenléte csupán másodlagos, hiszen a lényeg valójában a művészeti te-vékenység. Nagyon fontos azonban tekintetbe vennünk azt, hogy ezen szép és nemes cél eléréséhez materiális tényezők is szükségesek, a jegyek eladásához pedig elengedhetetlen a tudatos marketing és public relations stratégia, és azon belül a profilhoz igazított, figyelem-felkeltő jelenlét. Mindennek a vizsgálatához mind az intézmények megalapulását, mind a mai kommunikációs és arculati tevékenységüket feldolgozó tanulmányok, cikkek, interjúk voltak a segítségemre, olyan szövegek, amelyek a kultúra marketingjével foglalkoznak, és az ezekben lévő elméleti szempontokat is figyelembe vettem adott intézményre vonatkoztatva. Dolgozatomban nem szántam külön részt fogalmi háló kialakítására, hanem a marketing és a public relations szempontjait és ezeknek a kulturális intézményekre vonatkoztatását eleve beépítettem az általam vizsgált három intézmény bemutatásába, tehát nem a fogalmak kon-textusról leválasztott, elvont bemutatása volt a célom, hanem ezek gyakorlatban való alkal-mazása. Ugyanakkor találtam olyan általános érvényű tanulmányokat, amelyek a kultúra marketingjéről beszélnek, de ezeket az elméleti munkákat sem akarom külön alfejezetben ismertetni, így ezeknek is a dolgozatba való applikációja mellett döntöttem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Hip Hop megjelenése a Wanted magazinbanKovács, Gergő; Mészáros, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarA záródolgozat a Hip Hop történetével foglalkozik és azzal, hogy hogyan jelent meg a zsáner a Wanted magazinban 1995-től Eminem My Name is… című számának kritikájának megjelenéséig a lapban. A dolgozatban többek között feltáró kutatás található, aminek a célja, hogy bemutassa, milyen típusú írásokkal találkozott az olvasó. Gyakorisági elemzés is végbement a munka készítése során, mely arra világít rá, hogy egyes anyagok milyen gyakran jelentek meg. Valamint egy tartalomelemzés is bekerült a dolgozatba, amely azt vizsgálja, hogy hány botránnyal kapcsolatos hír jelent meg a magazinban az összes Hip Hop témájú anyaghoz viszonyítva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hét lakat alattStrisowszki, Dóra Ildikó; Hlavacska, András; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatomban bemutatom a szabadulószobák eredetét és fajtáit, valamint a játék legfőbb szabályait és színtereit. Mivel a szabadulószobák száma folyamatosan nő, így igyekeztem megtalálni a választ arra, hogy mitől lett olyan népszerű ez a kikapcsolódási forma. Kutatásom során fényt derítettem arra, hogy ki és miért választja ezt a fajta játékot, valamint arra is, hogy mi történik akkor, ha sikertelen a játék kimenetele. Ismertetem továbbá a kijutós játékok befolyását és a bennük rejlő lehetőségeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Jóreggeltképek a magyar FacebookonKántor-Újvári , Gerda; Kálai , Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA záródolgozatom célja, hogy bemutassa a magyar Facebookon terjedő jóreggeltképeket, és magyarázatot keressen az online térben elért népszerűségükre. A dolgozatban saját szempontrendszer szerint vizsgáltam a képek létrehozóit, a képek jellegzetességeit és a közönség reakcióit, kiemelve a képek vizuális és társadalmi kontextusát és ezek kapcsolatát. A hat unironikus és egy ironikus oldal jóreggeltképeihez kapcsolódó, saját szempontrendszer általi vizsgálat során közelebb kerülhetünk a jóreggeltképek és a körülöttük szerveződő közösség megértéséhez. A jóreggeltoldalakon szerveződő közösségek esetiek, offline nem értelmezhetők, de az online működésük jellemzői pontosan körülírhatók. A létrehozói kört unironikus és ironikus terjesztési cél alapján csoportosítottam, ami pontosabb képet ad a jóreggeltképek terjesztőiről és fogyasztóiról, mint például az életkor vagy földrajzi hely szerinti csoportosítás. A jóreggeltoldalakon a legtöbb megjelenő közéleti tartalom a következő: időskori elmagányosodás, szegénység, betegség-egészség egyensúlya, iskolaellenesség, vagy annak megkérdőjelezése, hogy a jelenkorban mennyire fontosak az elvek vagy az erkölcs a materiális tulajdonnal szemben, ami alapvetően egy idealizált, elmúlt kor iránti nosztalgiát hangsúlyoz. Az ezekhez hasonló témák egyrészt a közönség reakciójának számát is emelhetik, de a közzétételük oka visszavezethet a jóreggeltképek elméleti hátterét jelentő Cukihoz is: az ártatlanság és a jelentéktelennek tűnő vizuális esztétika fogyasztásra ösztönöz.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A debreceni felsőoktatásban megjelenő közösségek kikapcsolódási attitűdjeinek vizsgálata kommunikációs szempontbólTóth, Szilvia; Nagy, Orsolya; DE--Bölcsészettudományi KarA debreceni felsőoktatásban megjelenő közösségek kikapcsolódási attitűdjeinek vizsgálata kommunikációs szempontból Absztrakt A XXI. század felsőoktatási közösségeit is hasonló – különböző kritériumok alapján felállítható – csoportosulások jellemzik, mint amilyenek a gyermekévektől kezdődő társadalmi szocializációs folyamatok (pl. óvoda, gimnázium stb.) során kialakulnak. Ezek a közösségek közös szokások, megegyező habitusok, azonos kultúrába, akár szubkultúrába való tartozás alapján formálódnak. Az említett kollektívák gerincét az azonosság alkotja, és kulcsfogalma az egység – érthető ez értékrendbeli, hovatartozásbeli vagy akár világlátásbeli azonosságokra. Mi történik akkor, ha az adott társaságban, a szociális lehetőségek virágkorát élő időszakban felüti a fejét a tartalmas szocializáció ellensége, és új érzelmi állapotként megjelenik az évtizedek során kialakult, technikai fejlődés által létrejött társas magány, sőt mi több, az addig egy közösséget alkotó egyének elkezdenek széthúzni bizonyos szokások tekintetében? Például a felsőoktatásban eltöltött évek során kínált kikapcsolódási szokások terén – így az emberi kapcsolatok kérdéskörében hamar vízválasztóvá téve az alapjáraton is karakterformáló felsőoktatást mint közösségi mérföldkövet. Hipotézisként feltételezem, hogy a jelenlegi szokások és viselkedési normák tekintetében a debreceni felsőoktatásban megjelenő közösségek kikapcsolódási attitűdjei kommunikációs szempontból visszamaradottak, tehát nincsenek összhangban a pillanatnyi események által megjelenő állapotok a jelenleg fiatalságát élő generáció igényeivel, ami megjelenik a szórakozási szokások kommunikációs tükrében. A kérdőíves módszer segítségével történő kutatásom során fő tekintetben azt vizsgáltam, hogy napjaink elszemélytelenedett társadalmában hogyan, milyen igényeknek megfelelően kapcsolódnak ki a hazai második legnépesebb város felsőoktatásának polgárai, ezt hogyan szervezik, kommunikálják, valamint az egyén szabadidejének eltöltésére mennyire van hatással a környezet. További felmerülő kérdésként boncolgatom mindemellett, hogy létezik-e egyedül történő szórakozás, vagy a társadalmi eseményeken a megszokott kulturális megrögződések alapján túlnyomórészt továbbra is a közösségre helyeződik-e a hangsúly. A hipotézisem alapján felmerülő kérdéseket a kérdéssor eredményei alapján igyekszem alátámasztani vagy cáfolni a debreceni felsőoktatásban megjelenő közösségek kikapcsolódási attitűdjeinek kommunikációs szempontból történő objektív vizsgálata során. Kulcsszavak: felsőoktatás, kikapcsolódás, kulturális sokszínűség, kulturális sokk, társas magány, FoMo, abúzus, atrocitás, kommunikációTétel Korlátozottan hozzáférhető Ideológiailag irányított hírterjesztés, dezinformálás és hatásai MagyarországonWéber, Kitti; Oláh , Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban egy médiagazdaságtani kérdésből indulok ki. A média piaci cégek tulajdonjoga, a tulajdonosok politikai elköteleződése, a politika médiapiacra való integrálódása, mind a média vállalatokon keresztül történik meg. Hogyan torzítja a magyar piacot a reklámvásárlások állami rendszere és mennyire relevánsak az ideológiailag vezérelt hírek a világlátás alakításában? A professzionális médiatermékekben gyakran tévedésből, máskor szándékos torzítás miatt dezinformáció lát napvilágot. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon a média vállalatok online portáljain ideológiailag erősen terhelt vélemények jelennek meg, és hírként csomagolják ezt. Kutatói kérdésem általános elméleti horizontban: Hogyan kapcsolódik az álhírek témája a médiapiaci tulajdonlási viszonyokhoz? Azt feltételezem, hogy ma, amikor az azonnali összekapcsoltság folyton megvalósul a webkettes hálózati világban, a digitális lábnyomainkat pedig a szemantikus web megfigyeli, ráadásul a médiapiacon nagy monopóliumok alakultak ki a médiatartalmak széles skáláját magukba foglaló portfóliókkal, nos, ebben a helyzetben a dezinformálás technikai lehetősége adott, s az álhíreknek kitettség nagyban befolyásolja a mindennapi viselkedésünket. Kutatásom célja, hogy megismerjem a környezetemben élő aktív korú emberek hírolvasási szokásait, és hogy képet kapjak arról, mennyire tudatosan használják ők a médiát. Élnek-e azzal a lehetőséggel, amelyet a kezükben lévő fantasztikus eszköz, az internet nyújt a tisztánlátás növeléséhez, legalábbis a valamivel tisztábban látás akarásához? Dolgozatom elkészítéséhez strukturált mini interjúkat készítettem magyar állampolgárokkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Turisztikai és élményszerzési attrakciók fejlesztési lehetőségei Hajdúszoboszló fürdővárosbanSzőke, Evelin; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témája Hajdúszoboszló fürdőváros bemutatása speciális szempontból. Elkerülhetetlen, hogy a dolgozatban Hajdúszoboszlót turisztikai desztinációként is bemutassam, ebből adódóan a turisztikai desztinációmenedzsment szempontjai fognak keretet adni a dolgozat témájának. Így a releváns kérdések, melyeket a későbbiekben kifejtek, a következők lesznek: Milyen fürdőváros Hajdúszoboszló? Milyen hagyományokkal rendelkezik, s ezeket hogyan újítja meg? Hogyan tud vonzó lenni – kik számára volt vonzó a múltban, illetve kik számára vonzó most? E kérdések alapján Hajdúszoboszló városát úgy írom le, mint turisztikai célpontot a közönsége számára. Ám dolgozatomban a turisztikai desztinációmenedzsmenthez képest speciálisabb kérdéssel foglalkozom. Az nyilvánvaló, hogy egy fürdővárosban a turisták napközben ellátogatnak a fürdőbe s ezt sokféle indítékkal teszik: legyen az szórakozás vagy gyógyulási vágy. Viszont a fürdő csak napközben, késő délutánig ad szórakozási lehetőséget a fürdővendégek és a turisták számára. Egyetlen hotel, apartman vagy kertes apartman sem elég vonzó ahhoz, hogy a család vagy a társaság az egész este folyamán a szállásán maradjon. Akár este, akár nappal mennek be a városközpontba, étkezési lehetőségeken kívül még egy időtöltést keresnek: szórakozást. Hogyan lehet a fürdőn kívül szórakozni egy fürdővárosban? Ez a dolgozatom legfontosabb témája.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Brand act és kompozíció a Nike és a Stabilo Boss kampányaibanSebők, Viktória Edit; Dr. Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom a márkaépítéssel és az issue management kölcsönhatásával foglalkozik. Azt vizsgálom, hogy a közügyekre ráfogalmazott kommunikációt hogyan integrálja a márkaépítésébe az a két cég, amelyeket szakdolgozatomban vizsgálok. Ez a két márka a Nike és a Stabilo Boss. Egyre nagyobb szerepet kapnak a márkaépítésben a társadalmi felelősség témakörei. A társadalmi felelősségre hivatkozás, a társadalmi ügyek melletti kiállás, a közügyek felvállalása egyszerre márkafilozófia és jól megtérülő kommunikációs fogás. Ugyanakkor a márkák felhasználói elvárják, hogy a fontos társadalmi kérdésekben az üzleti élet meghatározó szereplőiként a nagy márkák hallassák a hangjukat, vállaljanak feladatokat, tegyenek a közért. Szakdolgozatom a releváns információ felismerését kutatja a reklámképek esetében. Kutatói kérdésem így szól: Hogyan vezeti a figyelmemet az információ kódolása a reklámképen? E kérdés megválaszolása kompozícióelemzést igényel az érzékelés-pszichológia és az érzékelés-fenomenológia szempontjai szerint. Témám tehát: aktuális márkaépítő üzleti kommunikációkban tárom fel a kreatív kompozíció esztétikai szempontjait. Az „esztétikai” fogalmán azt értem, hogy érzékelésen keresztül jutunk világismeretre: élvezettel értünk meg valami újat, de a reklám esetében célszerűség korlátozza a megértés szabadságát. Módszerem: a marketing, a vizuális kommunikáció, a Gestalt pszichológia, az észlelés-fenomenológia szempontjai szerint szoros „olvasással” elemzek reklám képeket. Szakdolgozatom személyes tanulási folyamatot mutat be. Eredmény: aktuális márkaépítő üzleti kommunikációkban tárom fel a kreatív kompozíció esztétikai szempontjait. Régi téma, de annál aktuálisabb, minél nagyobb a médiazaj. Újdonság: vizuális kommunikációs képelemzéssel mutatom ki, hogyan kapcsolják össze nagy márkák a brandinget és a stratégiai termékelőny-tervezést.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A női labdarúgás magyarországi médiareprezentációja a XXI. századbanTakács, Mátyás Benedek; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatomban a női labdarúgás hazai médiareprezentációjának 21. századi jellemzőit járom körül. Személyes tapasztalataimból kiindulva feltételeztem, hogy a nők futballjának magyarországi médiamegjelenítése jelentős hátrányban van a férfiakéval szemben. Az aránytalanság mértékét illetően körülbelül 80-20%-os megoszlásra számítottam a közvetített férfi és női mérkőzések számát tekintve. Ennek vizsgálatára szolgál egx, a televíziós sportközvetítésekre vonatkozó statisztikai elemzés. Kérdőíves kutatásom kapcsán előzetesen feltételeztem, hogy a női futball iránt érdeklődő hazai közönség leginkább a közösségi médiából tájékozódik, és elsősorban az algoritmus által „feldobott” hírekre, információkra kattint rá; leginkább a magyar vonatkozású híreket figyeli; szakágról alkotott véleményét jelentősen befolyásolják a botrányok, és érdeklődésének fontos részét képezik a női labdarúgókkal kapcsolatos bulvárhírek; rendszeresen néz élő közvetítéseket és azt leginkább a televízión keresztül teszi;véleménye szerint hosszú távon növelné a női labdarúgás hazai nézettségét, ha itthon több női mérkőzést közvetítenének. Először a vonatkozó szakirodalmak segítségével áttekintem a feminizmus női sportról megfogalmazott gondolatait és a női futball történetét annak érdekében, hogy világossá váljanak a napjainkban tapasztalható jelenségek, valamint a szakág felé irányuló sokszor igen sztereotip attitűd. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a nők labdarúgása – a fokozatos és érzékelhető javulás ellenére – több téren, így a médiareprezentációban is jelentős hátrányt szenved a férfi szakággal szemben. Az aránytalanságokat számadatokkal kívánom alátámasztani egy saját, a hazai élő televíziós közvetítésekre vonatkozó kvantitatív felmérés elemzésével. Ezzel összefüggésben pedig a Fodor (2019) által leírtak mentén górcső alá veszem a televízió sportközvetítésekre vonatkozó kritériumait, majd ezek alapján megvizsgálom a női futball médiaképességét. A sztereotip viszonyulás kialakulására jelentős hatással vannak a hagyományos sportsajtó, a napi- és hetilapok női sporthoz kapcsolt jelentései és az újságírók hozzá fűződő viszonya. Ezeket vetném össze a jelen helyzettel a kétezres években készült, ám még ma is releváns sportszociológiai kutatások eredményeit felhasználva. A hazai állapotokba pedig a Berkesi Judit televíziós műsorvezetővel készített szakértői interjúm nyújt betekintést. A korábbi női NB I-es labdarúgó válaszaira támaszkodom a magyar médiapiacon tapasztalható tendenciák kapcsán is. Végül kérdőíves kutatásom elemzésével zárom a dolgozatot, mely a hazai, női futballt követő közönség szakággal kapcsolatos médiafogyasztási szokásait vizsgálja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető ÁtoktörésPálnok, Olivér; Hlavacska, András; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat átfogó betekintést nyújt a videójáték-adaptációk világába, azon belül a közelmúltban tapasztalható változásokra, fejlődésre összpontosítva. Nagyobb fókuszt kap a 2021-ben megjelent Arcane című televíziós sorozat amely kifejezetten úttörőnek számít a műfajban. Ezen kívül bemutatom a videójáték-adaptációk fejlődésének történetét, illetve a különböző művekhez tartozó adaptációs megközelítéseket. Szó esik az Arcane számára alapul szolgáló játékról, a League of Legendsről és annak transzmediális univerzumáról is. Elemzem a sorozatot értékelő és kibeszélő kritikusok írásait is, arra a kérdésre összpontosítva hogy a recenzensek bekapcsolódnak-e a videójáték-adaptációk körül kialakult diskurzusokba vagy kizárólag önálló alkotásként értékelik a sorozatot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A politikailag és társadalmilag tudatos rapzene változatai MagyarországonBereczki, Boldizsár; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom történelmi és zenei szempontból vizsgálja a hip-hop zene kialakulását, különös figyelmet fordítva ennek politikai aspektusára. A külföldi gyökerektől kezdve egészen a magyar vonatkozásig. Ezután részletesen vizsgálom több hazai rapzene szerkezetét, stílusát, szövegét, és videoklipjeinek vizuális elemeit. A kilencvenes évektől egészen a mai napig vizsgálok zenéket és megvizsgálom hogyan változott a politikai és társadalmi beszédmód ezekben az alkotásokban.