Hallgatói dolgozatok (Kommunikáció- és Médiatudomány)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 611)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Narratív és adaptációs stratégiákHorváth, Helga; Kálai , Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarÁltalában az adaptációk célja az, hogy a filmművészet eszközeivel hitelesen és hatékonyan adjanak át egy adott hangulatot vagy mondanivalót, ami a könyvben volt jellemző, de van, hogy csak ihletet merítenek az eredeti ötletből és teljesen egyedi alkotást kívánnak létrehozni. Ennek vizsgálata mélyebb megértést nyújt az alkotások létrejöttének folyamatáról, miértjéről, azok társadalmi kontextusban való értelmezéséről és döntésekről, amelyek befolyásolják az egész mű megítélését adaptációs szempontból. Az adaptációk témaköre különösen fontossá válik napjainkban, hiszen egyre több bestsellert próbálnak meg különböző módokon vászonra vinni, így a nézőknek és az olvasóknak kifejezetten meg kell érteniük a rendezők intencióit a filmkészítéssel kapcsolatban. A dolgozatomban annak próbálok utánajárni, hogy mi számít (vagy mi nem számít) hiteles feldolgozásnak, azzal egyetemben, hogy milyen szempontok szerint vizsgáljunk meg egy újraértelmezett médiaszöveget. Így a dolgozatom első részében a filmes és írott elbeszélésről, azok különbségeiről, valamint az adaptációs lehetőségekről lesz szó. Majd a második felében egy ifjúsági, disztópikus regény (Énekesmadarak és kígyók balladája) és annak filmadaptációjának összehasonlító elemzésével foglalkozom, ami lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljam az elbeszélésmódokat, az azokban létrejött eltéréseket, azok mögött meghúzódó lehetséges szándékokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Formula-1 digitalizációja és a magyar tartalomgyártásCsomos , Roland; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA Forma-1-es közvetítések folyamatosan feszegették az innováció határait. Megjelentek a virtuális és kiterjesztett valóság élményei, amelyek a nézők számára magával ragadó és interaktív módot kínálnak a versenyekkel való foglalkozásra. Ezek a technológiák lehetővé teszik a rajongók számára, hogy 360 fokos nézeteket fedezzenek fel, további versenystatisztikákhoz férjenek hozzá, és még szimulált köröket is megtapasztaljanak a pályákon. A Forma-1 globális vonzereje helyi közvetítésekhez vezetett, a közvetítéseket a regionális preferenciákhoz igazították. A többnyelvű kommentárok, a speciális műsorok és a különböző közönségeket kiszolgáló elemzések jelentősen hozzájárultak a sportág világméretű népszerűségéhez. Magyarországon évről évre rekordmennyiségű ember látogat el személyesen a helyszínre, viszont évről évre a tévék előtt nézők száma is növekszik. A magyar médiában és köztudatban egyre elterjedtebb és népszerűbb a Formula-1 gondolata. A nézők fiatalodnak, egyre több gyerek és tinédzser követi itthon ezt a sportot, amíg az elmúlt évtizedekben ez az idősebb, késő húszas, korai harmincas éveikben járó férfiakra volt jellemző. Dolgozatomban a következő két témát vizsgálom: 1. Hogyan hódította meg a Formula-1 a digitális média világát? 2. Milyen médiafogyasztási szokásokat azonosíthatunk a Formula-1 kapcsán Magyarországon?Tétel Korlátozottan hozzáférhető Turisztikai és élményszerzési attrakciók fejlesztési lehetőségei Hajdúszoboszló fürdővárosbanSzőke, Evelin; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témája Hajdúszoboszló fürdőváros bemutatása speciális szempontból. Elkerülhetetlen, hogy a dolgozatban Hajdúszoboszlót turisztikai desztinációként is bemutassam, ebből adódóan a turisztikai desztinációmenedzsment szempontjai fognak keretet adni a dolgozat témájának. Így a releváns kérdések, melyeket a későbbiekben kifejtek, a következők lesznek: Milyen fürdőváros Hajdúszoboszló? Milyen hagyományokkal rendelkezik, s ezeket hogyan újítja meg? Hogyan tud vonzó lenni – kik számára volt vonzó a múltban, illetve kik számára vonzó most? E kérdések alapján Hajdúszoboszló városát úgy írom le, mint turisztikai célpontot a közönsége számára. Ám dolgozatomban a turisztikai desztinációmenedzsmenthez képest speciálisabb kérdéssel foglalkozom. Az nyilvánvaló, hogy egy fürdővárosban a turisták napközben ellátogatnak a fürdőbe s ezt sokféle indítékkal teszik: legyen az szórakozás vagy gyógyulási vágy. Viszont a fürdő csak napközben, késő délutánig ad szórakozási lehetőséget a fürdővendégek és a turisták számára. Egyetlen hotel, apartman vagy kertes apartman sem elég vonzó ahhoz, hogy a család vagy a társaság az egész este folyamán a szállásán maradjon. Akár este, akár nappal mennek be a városközpontba, étkezési lehetőségeken kívül még egy időtöltést keresnek: szórakozást. Hogyan lehet a fürdőn kívül szórakozni egy fürdővárosban? Ez a dolgozatom legfontosabb témája.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alkotói és fogyasztói szokások a Star Wars fanfiction közösségbenKalász, Ákos; Hlavacska, András; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban a fanfictionnel, azaz a rajongói irodalmi alkotásokkal és a köréjük épülő közösséggel foglalkozom. A dolgozat célja, hogy közelebb kerüljek a közösség főbb motivációihoz és megértsem milyen háttérmechanizmusok segítik az ilyen online csoportosulások működését. Manapság szerencsés helyzetben találjuk magunkat, hiszen a transzmediális univerzumok és a participatorikus kultúra jelenségét is számos igazán alapos tanulmány vizsgálta már korábban. Az Internet korszakában azonban mindig gyorsan változik a kulturális színtér, ezért fontos, hogy szemmel tartsuk a rajongói alkotás és az amatőr irodalom területeit is. A fanfiction világa folyamatosan átdolgozza a legfrissebb médiatermékeket, hihetetlen hatékonysággal képes kibővíteni az alapul szolgáló médiauniverzumokat. A dolgozatom alapjául egy kérdőív segítségével folytattam kutatást. A Star Wars franchise az egyik legnépszerűbb multimédia birodalom, továbbá már évtizedek óta a participatorikus kultúra és a rajongói alkotás egyik legnépszerűbb alapanyagaként szolgál. Ezért a sorozat folytatástrilógiája köré épülő fanfiction közösség vizsgálatán keresztül próbáltam közelebb kerülni a napjaink Star Wars rajongói tevékenységei mögött álló motivációkra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Folkmédia - avagy a magyar népművészet térnyerése a közösségi médiábanŐsz, Anna Zsófia; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom fő kérdésköre, hogy trenddé tud-e válni a magyar népművészet a közösségi média segítségével. A vizsgált időszak 2020 márciusától 2024 márciusáig terjed. Az általam megalkotott fogalom, a ’folkmédia’ magába foglalja a magyar népművészet online világban, többféle médiumban való jelenlétét és aktivitását. Az érintett időszakban indult útjára a folkmédia jelensége, melyről végső konklúziókat még nem lehet levonni, viszont annak formálódása figyelemreméltó, a dolgozat emellett érvel. A magyar népművészet térnyerése a közösségi médiában egy új, még kialakulóban lévő jelenség, mely egyre inkább szükségszerűvé válik a szubkultúra tagjai számára. Dolgozatomban a magyar népi kultúrával foglalkozó szakma két prominens szereplőjével készítettem félig strukturált interjúkat, emellett kitérek számos olyan, a témában releváns képviselőjére, akik úttörőként újat hoztak a magyar népművészet külső és belső kommunikációjába.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mesterséges Intelligencia a tartalomgyártásbanMachnik , Evelin; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarVilágunk szinte követhetetlen sebességgel formálódik napról napra, és ezen változások mozgatórugója a technológia. Olyan kommunikációs labirintusban élünk, amelyben teljesen elveszünk az információk végtelennek tűnő hálózatában. Napjaink egyik legnagyobb áttörése a mesterséges intelligencia, ami habár történetileg régebbre visszavezethető, de az elmúlt években vált meghatározóvá a hétköznapok folyamán. Korábban szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy megvalósíthatóak olyan rendszerek, amelyek önállóan képesek kapcsolatba lépni a felhasználókkal. A 2024-es évben már szinte körülvesz minket a mesterséges intelligencia, elég ha a mobiltelefonunkat a kezünkbe vesszük, vagy leülünk a számítógépünk elé. Gyakran okoz vitatémát, hogy mindez valóban az emberiség javára válik, vagy akár a vesztünket is okozhatja idővel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A politikailag és társadalmilag tudatos rapzene változatai MagyarországonBereczki, Boldizsár; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom történelmi és zenei szempontból vizsgálja a hip-hop zene kialakulását, különös figyelmet fordítva ennek politikai aspektusára. A külföldi gyökerektől kezdve egészen a magyar vonatkozásig. Ezután részletesen vizsgálom több hazai rapzene szerkezetét, stílusát, szövegét, és videoklipjeinek vizuális elemeit. A kilencvenes évektől egészen a mai napig vizsgálok zenéket és megvizsgálom hogyan változott a politikai és társadalmi beszédmód ezekben az alkotásokban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 21. századi magyar könnyűzenei színtérReményi, Réka; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozat egy iparági elemzés, melynek célja, hogy feltárja és értelmezze a feltörekvő zenekarok láthatóságát, reprezentációját és közönséghez való eljutását a magyar zeneiparban. Elemzem, hogy hogyan befolyásolják a különböző tényezők – beleértve az iparági trendeket, a kommunikációs stratégiákat és a közösségi média hatását – az előadók láthatóságát és képviseltségét a zeneiparban. Vizsgálom a 21. századi magyar könnyűzenei színtér sajátosságait, különös tekintettel a vidéki és a fővárosi zenei szférák közötti különbségekre, illetve elemzem az iparág fejlesztendő pontjait, melyek hazánkban nagyobb támogatásra szorulnak, illetve kitérek a magyar zenészek külföldi szereplésére. Végül az időtállóság és hitelesség fogalmait járom körül a zenei környezetben, valamint a közösségi média kommunikációs stratégiáinak hatását a rajongókkal való kapcsolattartásra és a zenei karrier építésére. Legfőbb kutatói kérdéseim arra irányulnak, hogy egy zenekar hitelessége kockázatnak van-e kitéve, ha kilép az underground közegből a mainstreambe; optimálisabb-e a fővárosi zenei színtérben építeni a zenészi karriert vagy rejt-e lehetőségeket a vidéki zenei szféra; alkotható-e időtálló zene a mai környezetben; végül érdemes-e a magyar előadóknak külföldi színtereken próbálkozni. A záródolgozatban alkalmazott módszertan célja a magyar zenei színtér feltérképezése és elemzése volt, különös tekintettel a feltörekvő zenekarokra és azok helyzetére a magyar zeneiparban.A záródolgozatomhoz két félig strukturált szakmai interjút készítettem a Platon Karataev és a Heavy Brains zenekarokkal, akik évekre visszanyúló tapasztalataikkal és szakmai hozzáértésükkel segítettek mélyebb betekintést nyerni az együttesek életébe, továbbá nagy mértékben hozzájárultak az elemzéshez és az érveléséhez az általam kutatott zenei iparág aktuális kérdéseinek megválaszolásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A női labdarúgás magyarországi médiareprezentációja a XXI. századbanTakács, Mátyás Benedek; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatomban a női labdarúgás hazai médiareprezentációjának 21. századi jellemzőit járom körül. Személyes tapasztalataimból kiindulva feltételeztem, hogy a nők futballjának magyarországi médiamegjelenítése jelentős hátrányban van a férfiakéval szemben. Az aránytalanság mértékét illetően körülbelül 80-20%-os megoszlásra számítottam a közvetített férfi és női mérkőzések számát tekintve. Ennek vizsgálatára szolgál egx, a televíziós sportközvetítésekre vonatkozó statisztikai elemzés. Kérdőíves kutatásom kapcsán előzetesen feltételeztem, hogy a női futball iránt érdeklődő hazai közönség leginkább a közösségi médiából tájékozódik, és elsősorban az algoritmus által „feldobott” hírekre, információkra kattint rá; leginkább a magyar vonatkozású híreket figyeli; szakágról alkotott véleményét jelentősen befolyásolják a botrányok, és érdeklődésének fontos részét képezik a női labdarúgókkal kapcsolatos bulvárhírek; rendszeresen néz élő közvetítéseket és azt leginkább a televízión keresztül teszi;véleménye szerint hosszú távon növelné a női labdarúgás hazai nézettségét, ha itthon több női mérkőzést közvetítenének. Először a vonatkozó szakirodalmak segítségével áttekintem a feminizmus női sportról megfogalmazott gondolatait és a női futball történetét annak érdekében, hogy világossá váljanak a napjainkban tapasztalható jelenségek, valamint a szakág felé irányuló sokszor igen sztereotip attitűd. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a nők labdarúgása – a fokozatos és érzékelhető javulás ellenére – több téren, így a médiareprezentációban is jelentős hátrányt szenved a férfi szakággal szemben. Az aránytalanságokat számadatokkal kívánom alátámasztani egy saját, a hazai élő televíziós közvetítésekre vonatkozó kvantitatív felmérés elemzésével. Ezzel összefüggésben pedig a Fodor (2019) által leírtak mentén górcső alá veszem a televízió sportközvetítésekre vonatkozó kritériumait, majd ezek alapján megvizsgálom a női futball médiaképességét. A sztereotip viszonyulás kialakulására jelentős hatással vannak a hagyományos sportsajtó, a napi- és hetilapok női sporthoz kapcsolt jelentései és az újságírók hozzá fűződő viszonya. Ezeket vetném össze a jelen helyzettel a kétezres években készült, ám még ma is releváns sportszociológiai kutatások eredményeit felhasználva. A hazai állapotokba pedig a Berkesi Judit televíziós műsorvezetővel készített szakértői interjúm nyújt betekintést. A korábbi női NB I-es labdarúgó válaszaira támaszkodom a magyar médiapiacon tapasztalható tendenciák kapcsán is. Végül kérdőíves kutatásom elemzésével zárom a dolgozatot, mely a hazai, női futballt követő közönség szakággal kapcsolatos médiafogyasztási szokásait vizsgálja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Toxikus párkapcsolatok romanticizálása A szürke ötven árnyalata és Miután filmsorozatokbanSzilágyi, Zita; Mészáros, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarA Toxikus párkapcsolatok romanticizálása A szürke ötven árnyalata és Miután filmsorozatokban című szakdolgozatom témájának a toxikus és bántalmazó párkapcsolatok médiaszövegekben való romanticizálását választottam. A párkapcsolati bántalmazás és a toxikus kapcsolatok véleményem szerint fontos témák, melyek több esetben is megjelennek különböző médiaszövegekben, de nem feltétlenül azok káros mivoltának tematizálása történik, hanem sokszor romantikus kapcsolatokként, igaz szerelemként értelmezik ezeket. Ez pedig manapság elég gyakori jelenségnek mondható, hiszen az egyik legnépszerűbb streaming szolgáltató, a Netflix kínálatában is számtalan ilyen film és sorozat érhető el a nagyközönség számára, melyek rendszerint a platform toplistájára kerülnek és folytatásokat kapnak. Ebből kifolyólag elmondható, hogy népszerű tartalmakról van szó, ami azt jelenti, hogy ezek a toxikus, bántalmazó kapcsolatok rengeteg ember számára vannak romantikusként, kívánatosként pozícionálva. Diplomamunkám során célom bebizonyítani azt, hogy az általam választott bestseller listák élét megjáró történetek filmadaptációi, A szürke ötven árnyalata és Miután filmsorozatok toxikus párkapcsolati mintákat tartalmaznak. Továbbá elemzésem tétje még az, hogy példákkal alátámasztva mutassam be, hogy a szövegek milyen eszközökkel és módon érik el azt, hogy a látott kapcsolatok romantikusan hassanak a befogadók számára és azok kívánatosnak ítéljék meg a látottakat. Végül, pedig a két történet közötti párhuzamokat fogom bemutatni és arra a kérdésre is igyekszem választ adni, hogy miért vannak ezek az azonosságok. Mindehhez a narratív elemzés, a tartalomelemzés és a szemiotikai elemzés elegyét fogom alkalmazni. Ezekkel szeretném megvizsgálni, hogy milyenek a látott kapcsolati minták, a történetek miként építik fel és azokat miként pozícionálják romantikusként a befogadók számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az én megalkotásának kultúrtechnikáiVass, Zsófia Klára; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom bevezető részében azt az önismereti utat írtam le, amelyben egyre világosabbá vált, hogy szükségem van technikákra, amelyekkel tudatosan megalkothatom és újra alkothatom az egészséges önmagamat. Bevezetőm során szóbahoztam a mindfulnesst, coachning technikákat és végül egy konkrét könyv típushoz jutottam. Ezek eljárások egy tudatos én megalkotásához és megéléséhez. Kommunikáció- és médiatudomány szakosként következőkben részletezni fogom azokat a technikákat, amelyekkel megalkotjuk azt a teret, közeget, amelyben az önmagát tudatosító én kikristályosodik önmaga számára. A pszichoterápia is egy olyan módszer, amelynek igénybevétele során a páciens és az orvos beszélget és a beszélgetés közben egy történet mondódik el, amelyben egyre tudatosabbá válik a beteg számára, hogy mit rejtsen el az orvos elől, az orvos számára pedig egyre inkább érzékelhetőbbé válik, hogy a beteg mit akar elrejteni. Tehát a páciens és az orvos közti beszélgetés egy olyan teret képez, amiben kikristályosodhat a sérült én, illetve annak önvédelmi mechanizmusai. A mindfulness, a coaching, a Szöveglelő, mint egy irodalomterápia produktuma arra vallók, hogy teret adjanak az önmagát kereső, önmagát megragadó, önmagára reflektáló én számára. Itt az írás egy olyan kultúrtechnika, amellyel megalkotja magát az én. Az olvasás egy olyan technika, amellyel felismer az én helyzeteket, amelyek hasonlítanak a sajátjára. A Szöveglelő pedig egy olyan könyvtípus, amely lexikon szócikk szerűen megírt rövid szövegekkel hosszabb szövegekhez, pl.: regényekkel, novellákkal vezeti el az olvasót és így az olvasó előtt tér nyílik arra, hogy saját problémáinak megfelelő szövegeket olvasson. Mindez az irodalomterápia műfaja és dolgozatomban ezt az irodalomterápiát is szeretném bemutatni. Összességében tehát kommunikáció- és médiatudomány szakosként az én megalkotásának kultúrtechnikáival foglalkozom régi hagyomány rendszerek mai megvalósulásait bemutatva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hanghordozók új használatmódjai a digitális korbanSzakos, Anna; Mészáros, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarDiplomamunkámban a 21. század technológiáinak fényében avíttnak tűnő hanghordozókhoz – a bakelitlemezhez, a kazettához és a CD-hez – való viszonyulást kutatom. Elemzésem elsődleges tárgya, hogy az egyéni felhasználói gyakorlatban milyen módokon nyilvánul meg a fent említett hanghordozók használata: tényleges zenehallgatási eszközként funkcionálnak, vagy csak gyűjtési darabok? Ehhez különös gondot fordítok annak a megfigyelésére, hogy milyen mértékben változtat ennek a régi-új trendnek a követése zenehallgatási szokásainkon, azaz hogy kiegészíti, esetleg teljesen fel is válthatja a digitális módszereket, vagy ellenkezőleg: használatuk elenyésző, és a hordozók birtoklása csak a gyűjtői attitűd szempontjából kardinális kérdés. Dolgozatomban először is részletezem a hanghordozók kialakulását, illetve az egyes technológiai vívmányok által uralt időszakok jelentőségét és szerepét, egészen a jelenleg legelterjedtebb zenehallgatási módok megszületéséig. Ezt követően alaposabban ismertetem a kutatás tárgyát és módját. Egy előszűrő kérdőívvel és annak adataival szélesebb körben tekintem át, hogyan viszonyul az egyetemista, illetve fiatal felnőtt korosztály nemcsak az egyes eszközökhöz és módszerekhez, de önmagához a gyűjtői attitűdhöz is. Az így begyűjtött válaszok alapján pedig kialakítok egy heterogén fókuszcsoportot, amelyen keresztül (egy interjú keretében) részletesebben is megvizsgálom, milyen körülmények között és milyen ráhatással választják a résztvevők az analóg és digitális lejátszást, valamint hogyan hathat ki a választásuk a zenehallgatási szokásaikra és annak formálódására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Jóreggeltképek a magyar FacebookonKántor-Újvári , Gerda; Kálai , Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA záródolgozatom célja, hogy bemutassa a magyar Facebookon terjedő jóreggeltképeket, és magyarázatot keressen az online térben elért népszerűségükre. A dolgozatban saját szempontrendszer szerint vizsgáltam a képek létrehozóit, a képek jellegzetességeit és a közönség reakcióit, kiemelve a képek vizuális és társadalmi kontextusát és ezek kapcsolatát. A hat unironikus és egy ironikus oldal jóreggeltképeihez kapcsolódó, saját szempontrendszer általi vizsgálat során közelebb kerülhetünk a jóreggeltképek és a körülöttük szerveződő közösség megértéséhez. A jóreggeltoldalakon szerveződő közösségek esetiek, offline nem értelmezhetők, de az online működésük jellemzői pontosan körülírhatók. A létrehozói kört unironikus és ironikus terjesztési cél alapján csoportosítottam, ami pontosabb képet ad a jóreggeltképek terjesztőiről és fogyasztóiról, mint például az életkor vagy földrajzi hely szerinti csoportosítás. A jóreggeltoldalakon a legtöbb megjelenő közéleti tartalom a következő: időskori elmagányosodás, szegénység, betegség-egészség egyensúlya, iskolaellenesség, vagy annak megkérdőjelezése, hogy a jelenkorban mennyire fontosak az elvek vagy az erkölcs a materiális tulajdonnal szemben, ami alapvetően egy idealizált, elmúlt kor iránti nosztalgiát hangsúlyoz. Az ezekhez hasonló témák egyrészt a közönség reakciójának számát is emelhetik, de a közzétételük oka visszavezethet a jóreggeltképek elméleti hátterét jelentő Cukihoz is: az ártatlanság és a jelentéktelennek tűnő vizuális esztétika fogyasztásra ösztönöz.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A "fekete bárányok" hatástörténetének kezdetei a magyar sajtóban (1980-1981)Kerek, Tilla Marianna; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA "fekete bárány" kifejezés denotációs szinten mindössze fekete - és ezáltal értéktelenebb - gyapjús állatot jelent, azonban az évszázadok során a fogalomhoz kapcsolódott az ártatlanul vádolt személy szerepe, valamint mára a kívülállóság, a sorból való kilógás érzete is. A magyar populáris kultúrában újabb jelentést társítunk a kifejezéshez, méghozzá a Kádár-rendszer zenei szférájából. A „fekete bárányok” olyan rockzenét játszó együttesek voltak, melyek kevés lehetőséget kaptak a zenei piacon. A definíció azonban nem ennyire egyszerű: a korabeli sajtócikkek szoros olvasása és értelmezése arra mutat rá, hogy a kifejezést sokan és sokféle jelentésben használják, így nem elégedhetünk meg a fentebb említett, szokásos módon használt jelentésével. Ennek a dolgozatnak az a célja, hogy mélyebben feltárja és értelmezze ezt a jelentésbeli diverzitást a sajtó 1980-ból és 1981-ből származó cikkein keresztül, bemutatva azt a folyamatosan változó és bonyolult rendszert, mely a "fekete bárány" fogalmat övezi.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar és a kínai Z generáció online médiafogyasztásaNagy, Ráchel Lili; Sebestyén, Attila; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban a magyar és a kínai Z generációsok online médiahasználatának témakörét jártam körbe kiemelve a WeChat alkalmazást. Kutatásomban egyértelműen látható eredményt várok arról, hogy mekkora mértékben tér el a vizsgált generáció tagjainak online médiafogyasztási szokásai. Különböző alkalmazások használatát feltételezem, ezáltal más online tevékenységek eredményét. A záródolgozatomban két kutatási módszert alkalmazom. A fókuszcsoportos beszélgetés lehetővé teszi a résztvevők által a részletesebb megértést a témával kapcsolatban, valamint a tartalomelemzés segítségével mélyebben feltárhatóvá válik az adott témakör. Feltételezésem az volt, hogy mivel alapvetően eltérő alkalmazásokat használnak a mindennapokban, az online tér nyújtotta lehetőségeket is másféleképpen kamatoztatják. Fontos kutatási szempont volt, hogy kitérjek a technológiai különbségekre a két ország között, továbbá az, hogy megismerjem a két csoport tagjainak véleményét egymásról. A záródolgozatomat összegezve a kutatói kérdéseimre választ kaptam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mesterséges intelligencia integrálása a speciális effektek sminkelési folyamataibaBarta, Viktória; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom a mesterséges intelligencia speciális effektusú sminkesekre gyakorolt hatásának megértésére összpontosít, azt vizsgálva, hogy a mesterséges intelligencia technológiái milyen módon befolyásolják a sminkesek szerepét és gyakorlatát. A kutatásom a sminkes szakemberekkel készített mélyinterjúk és esettanulmányok segítségével igyekszik betekintést nyerni az AI által vezérelt eszközök, például a virtuális sminkalkalmazások, a digitális protézisek tervezése és az automatizált keverési technikák beilleszkedésébe. A tanulmány a speciális effektek sminkelésének történelmi hátterével is foglalkozik, megvizsgálva a hagyományos technikák fejlődését és a mesterséges intelligencia technológiák megjelenését az iparágon belül. A kutatás célja, hogy a befolyásos művészek munkájának és a mesterséges intelligencia neves filmes és színházi produkciókban való alkalmazásának elemzésével meghatározza a kreatív folyamatok trendjeit és változásait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető ÁtoktörésPálnok, Olivér; Hlavacska, András; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat átfogó betekintést nyújt a videójáték-adaptációk világába, azon belül a közelmúltban tapasztalható változásokra, fejlődésre összpontosítva. Nagyobb fókuszt kap a 2021-ben megjelent Arcane című televíziós sorozat amely kifejezetten úttörőnek számít a műfajban. Ezen kívül bemutatom a videójáték-adaptációk fejlődésének történetét, illetve a különböző művekhez tartozó adaptációs megközelítéseket. Szó esik az Arcane számára alapul szolgáló játékról, a League of Legendsről és annak transzmediális univerzumáról is. Elemzem a sorozatot értékelő és kibeszélő kritikusok írásait is, arra a kérdésre összpontosítva hogy a recenzensek bekapcsolódnak-e a videójáték-adaptációk körül kialakult diskurzusokba vagy kizárólag önálló alkotásként értékelik a sorozatot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hogyan üzen a Római Katolikus Egyház?Pálinkás, Réka; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témája: Hogyan kommunikáljon a Római Katoikus Egyház, hogy a botrány és médiazaj ellenére is hallható legyen, és a pozitív válaszai eljussanak a fiatalokhoz (is)? Ahhoz hogy az egyház kommunikációjának újragondolását tárgyaljam, ismernem kell a lezajlott változásokat, a már meglévő, jelenlegi kommunikációját és álláspontját a kérdésben. Ezért módszertanomként először szekunder kutatást választottam, amelyben a már meglévő kutatási anyagokból gyűjtöm ki az egyház érintkezési pontjait. Mennyit és merre változott az egyház az elmúlt században és mi áll még előtte, a fiatalokban milyen kép él róla. Megvizsgálom, hogy hogyan érzékelteti magát a Katolikus Egyház, azon belül pedig specifikusan a Magyar Katolikus Egyház. Ezek után az információkat, amiket nem tudtam fellelni a már meglévő adatokból, primer vizsgálat keretében, interjúkból és résztvevő-megfigyelőként szerzett tapasztalataimból gyűjtöm össze, különböző egyházi személyektől, csoportokból. Ezekben célzott kérdésekkel próbálom alátámasztani a szekunder kutatásomban már megállapítottakat, illetve kitölteni annak réseit. Ennek értelmében két hipotézist állítottam fel: 1. A Római Katolikus egyháznak van mondanivalója a fiataloknak, de nem mondja elég jól (jó helyen, időben, körülmények között). 2. Feltételezem, hogy az Egyház a fiataloknak mást és máshogy kommunikál, azaz a marketingkommunikáció üzleti és szervezeti elméletét és gyakorlatát követve, üzeneteit konkrét célközönségre szabja rá (a katolikus egyház is elkülönült, jól megkülönböztetett célközönséget lát a fiatalokban).Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ideológiailag irányított hírterjesztés, dezinformálás és hatásai MagyarországonWéber, Kitti; Oláh , Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban egy médiagazdaságtani kérdésből indulok ki. A média piaci cégek tulajdonjoga, a tulajdonosok politikai elköteleződése, a politika médiapiacra való integrálódása, mind a média vállalatokon keresztül történik meg. Hogyan torzítja a magyar piacot a reklámvásárlások állami rendszere és mennyire relevánsak az ideológiailag vezérelt hírek a világlátás alakításában? A professzionális médiatermékekben gyakran tévedésből, máskor szándékos torzítás miatt dezinformáció lát napvilágot. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon a média vállalatok online portáljain ideológiailag erősen terhelt vélemények jelennek meg, és hírként csomagolják ezt. Kutatói kérdésem általános elméleti horizontban: Hogyan kapcsolódik az álhírek témája a médiapiaci tulajdonlási viszonyokhoz? Azt feltételezem, hogy ma, amikor az azonnali összekapcsoltság folyton megvalósul a webkettes hálózati világban, a digitális lábnyomainkat pedig a szemantikus web megfigyeli, ráadásul a médiapiacon nagy monopóliumok alakultak ki a médiatartalmak széles skáláját magukba foglaló portfóliókkal, nos, ebben a helyzetben a dezinformálás technikai lehetősége adott, s az álhíreknek kitettség nagyban befolyásolja a mindennapi viselkedésünket. Kutatásom célja, hogy megismerjem a környezetemben élő aktív korú emberek hírolvasási szokásait, és hogy képet kapjak arról, mennyire tudatosan használják ők a médiát. Élnek-e azzal a lehetőséggel, amelyet a kezükben lévő fantasztikus eszköz, az internet nyújt a tisztánlátás növeléséhez, legalábbis a valamivel tisztábban látás akarásához? Dolgozatom elkészítéséhez strukturált mini interjúkat készítettem magyar állampolgárokkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nosztalgia és kulturális emlékezet a kortárs könnyűzenébenBíró, Dániel; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a 21. századi underground zene egy széles körben megfigyelhető jelenségével foglalkozik, amely az ezredforduló környékétől a mai napig számos formában megjelent. Teljes műfajok alakultak ki úgy, hogy producerek elkezdték korábbi évtizedek nagyon specifikus hangjait sample-ként alkalmazni, amelyek a korszakhoz kapcsolódó hangulatot idézik meg. Előszeretettel használnak például kommersz stockzenéket, bevásárló központokban játszott easy listeninget, vagy részleteket korabeli tévé- és rádióműsorokból. Az ilyen típusú zenéket többen, köztük olyan elismert szerzők, mint Mark Fisher, kapcsolatba hozták a hauntology elméletével. Ez egy több területen is használt fogalom, de zene kontextusában azt jelenti, hogy a világszintű kapitalizmus kulturális stagnálást idézett elő, és ellehetetlenítette a progresszív és futurisztikus alkotások születését, a kultúra végtelenül önmagát ismétli. A dolgozatban vizsgált zenei szcénák úgy alkalmazzák a kulturális újrahasznosítást, hogy közben reflektáljanak a fogyasztói társadalom abszurditására, mint például a vaporwave ironikus kapitalizmus-kultusza. Elemzésre kerül több alkotás is, amely kifejezetten érdekes módokon alkalmazza az említett technikákat, illetve szó esik olyan frissebb zenei példákról is amelyek szembeszállnak a kulturális stagnálás elméletével.