Hallgatói dolgozatok (Kommunikáció- és Médiatudomány)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 611)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A női labdarúgás magyarországi médiareprezentációja a XXI. századbanTakács, Mátyás Benedek; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatomban a női labdarúgás hazai médiareprezentációjának 21. századi jellemzőit járom körül. Személyes tapasztalataimból kiindulva feltételeztem, hogy a nők futballjának magyarországi médiamegjelenítése jelentős hátrányban van a férfiakéval szemben. Az aránytalanság mértékét illetően körülbelül 80-20%-os megoszlásra számítottam a közvetített férfi és női mérkőzések számát tekintve. Ennek vizsgálatára szolgál egx, a televíziós sportközvetítésekre vonatkozó statisztikai elemzés. Kérdőíves kutatásom kapcsán előzetesen feltételeztem, hogy a női futball iránt érdeklődő hazai közönség leginkább a közösségi médiából tájékozódik, és elsősorban az algoritmus által „feldobott” hírekre, információkra kattint rá; leginkább a magyar vonatkozású híreket figyeli; szakágról alkotott véleményét jelentősen befolyásolják a botrányok, és érdeklődésének fontos részét képezik a női labdarúgókkal kapcsolatos bulvárhírek; rendszeresen néz élő közvetítéseket és azt leginkább a televízión keresztül teszi;véleménye szerint hosszú távon növelné a női labdarúgás hazai nézettségét, ha itthon több női mérkőzést közvetítenének. Először a vonatkozó szakirodalmak segítségével áttekintem a feminizmus női sportról megfogalmazott gondolatait és a női futball történetét annak érdekében, hogy világossá váljanak a napjainkban tapasztalható jelenségek, valamint a szakág felé irányuló sokszor igen sztereotip attitűd. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a nők labdarúgása – a fokozatos és érzékelhető javulás ellenére – több téren, így a médiareprezentációban is jelentős hátrányt szenved a férfi szakággal szemben. Az aránytalanságokat számadatokkal kívánom alátámasztani egy saját, a hazai élő televíziós közvetítésekre vonatkozó kvantitatív felmérés elemzésével. Ezzel összefüggésben pedig a Fodor (2019) által leírtak mentén górcső alá veszem a televízió sportközvetítésekre vonatkozó kritériumait, majd ezek alapján megvizsgálom a női futball médiaképességét. A sztereotip viszonyulás kialakulására jelentős hatással vannak a hagyományos sportsajtó, a napi- és hetilapok női sporthoz kapcsolt jelentései és az újságírók hozzá fűződő viszonya. Ezeket vetném össze a jelen helyzettel a kétezres években készült, ám még ma is releváns sportszociológiai kutatások eredményeit felhasználva. A hazai állapotokba pedig a Berkesi Judit televíziós műsorvezetővel készített szakértői interjúm nyújt betekintést. A korábbi női NB I-es labdarúgó válaszaira támaszkodom a magyar médiapiacon tapasztalható tendenciák kapcsán is. Végül kérdőíves kutatásom elemzésével zárom a dolgozatot, mely a hazai, női futballt követő közönség szakággal kapcsolatos médiafogyasztási szokásait vizsgálja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A városi kormányzás megvalósulásaVarga, Réka; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom a városi kormányzás (urban governance) megvalósításait elemzi menedzsment és PR kommunikációs szempontok szerint. Abból indulok ki, hogy a helyi kormányzás alapja a hagyományos közigazgatási paradigmáktól eltérően egy új részvételi forma, amelyben az önkormányzat és a város más szereplői (legyenek azok cégek, civil szervezetek, lakosok, az önkormányzat által fenntartott intézmények és vállalkozások stb.) egymással szoros együttműködésre lépnek egy, a város életét előremozdító projekt kitalálása, megszervezése, kivitelezése, kommunikálása és ellenőrzése érdekében. Mindehhez nemcsak közös célokat tűznek ki és stratégiát terveznek meg, hanem új víziót, filozófiát, küldetést, tehát szemléletet és gondolkodásmódot, s ennek megfelelő új ügyvitelt és szervezeti kereteket is fejlesztenek. Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos záródolgozóként azért találom szakmailag relevánsnak az ilyen projekteket, mert lehetőséget adnak arra, hogy a településmarketing és az önkormányzati PR eddigi szakirodalmából megismerhető megközelítésen túllépjek, és más nyelven beszéljek közigazgatási és kommunikációs kérdésekről. Olyan nyelvet használok, amely megfelel annak a váltásnak, hogy a városfejlesztés kezdeményezője és irányítója már nem egyedül és elsősorban az önkormányzat, hanem több ágens cselekszik projektszemléletű összefogásban, s ennek az együttműködésnek a formájaként és eredményeként valósul meg a városi kormányzás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mesterséges Intelligencia a tartalomgyártásbanMachnik , Evelin; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarVilágunk szinte követhetetlen sebességgel formálódik napról napra, és ezen változások mozgatórugója a technológia. Olyan kommunikációs labirintusban élünk, amelyben teljesen elveszünk az információk végtelennek tűnő hálózatában. Napjaink egyik legnagyobb áttörése a mesterséges intelligencia, ami habár történetileg régebbre visszavezethető, de az elmúlt években vált meghatározóvá a hétköznapok folyamán. Korábban szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy megvalósíthatóak olyan rendszerek, amelyek önállóan képesek kapcsolatba lépni a felhasználókkal. A 2024-es évben már szinte körülvesz minket a mesterséges intelligencia, elég ha a mobiltelefonunkat a kezünkbe vesszük, vagy leülünk a számítógépünk elé. Gyakran okoz vitatémát, hogy mindez valóban az emberiség javára válik, vagy akár a vesztünket is okozhatja idővel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Hip Hop megjelenése a Wanted magazinbanKovács, Gergő; Mészáros, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarA záródolgozat a Hip Hop történetével foglalkozik és azzal, hogy hogyan jelent meg a zsáner a Wanted magazinban 1995-től Eminem My Name is… című számának kritikájának megjelenéséig a lapban. A dolgozatban többek között feltáró kutatás található, aminek a célja, hogy bemutassa, milyen típusú írásokkal találkozott az olvasó. Gyakorisági elemzés is végbement a munka készítése során, mely arra világít rá, hogy egyes anyagok milyen gyakran jelentek meg. Valamint egy tartalomelemzés is bekerült a dolgozatba, amely azt vizsgálja, hogy hány botránnyal kapcsolatos hír jelent meg a magazinban az összes Hip Hop témájú anyaghoz viszonyítva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A klasszikus zene és a popzene közötti érzelmi utazásOrosz, Emese Laura; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatomban A Bridgerton család zenei világának hatását mértem fel a befogadók oldaláról. Azért választottam ezt témámnak, mert a sorozatban hallható klasszikus feldolgozású popzenei alapokat személy szerint nagyon különlegesnek találtam. A dalok által megszólítva éreztem magam, és tudni akartam, hogy erre mások is felfigyeltek-e. Kutatásom során több oldalról is megvizsgáltam a befogadói véleményeket. Felületesebb információkhoz a magyar kritikák véleménye és a sorozat magyar Facebook rajongói oldalán megosztott posztokból jutottam. A hipotézisemre koncentrálva pedig két fókuszcsoportos beszélgetést vezettem le – az egyik esetben ismerték a megkérdezettek a sorozatot, a másik esetben pedig nem –, így elmélyültebb ismeretekhez sikerült jutnom. A vizsgálat végén arra a következtetésre jutottam, hogy a nézők (leginkább a 18 és 25 év közötti fiatalok) számára a zenei feldolgozások plusz értelmezéseket adnak. Habár elsőre nem sokan vették észre a háttérzenékben rejlő értékeket, a klasszikus feldolgozású pop zenei jelenetek mélyebb megismerése után láthatóvá vált mindenki számára azok jelentősége.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gésakultúrával kapcsolatos diskurzusok vizsgálata a közösségi médiábanNagy, Szidónia Johanna; Nagy, Orsolya; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja, hogy a japán kultúra egy részét, a gésakultúra helyzetét vizsgáljam a nyugati társadalom perspektívájából. Abból az előfeltevésből indultam ki, hogy a fejlettebb, modernizált országok esetében már egyre kevésbé észrevehető a tradicionális események, a hagyománytisztelés, a szabálykövető értékek megőrzése, emiatt segítség nélkül nehezen tudunk megismerni egy ennek a normáknak megfelelő nemzetet és annak kulturális jegyeit. egy adott nemzet vizsgálatára fókuszálni, hanem egy kiterjesztett, globális kutatás. Médiakutatóként fontosnak tartom, hogy egy kultúra se legyen tévesen megítélve, ezért felelősnek érzem magam a gésakultúra helytelen megítélésének helyreállításában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Brand act és kompozíció a Nike és a Stabilo Boss kampányaibanSebők, Viktória Edit; Dr. Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom a márkaépítéssel és az issue management kölcsönhatásával foglalkozik. Azt vizsgálom, hogy a közügyekre ráfogalmazott kommunikációt hogyan integrálja a márkaépítésébe az a két cég, amelyeket szakdolgozatomban vizsgálok. Ez a két márka a Nike és a Stabilo Boss. Egyre nagyobb szerepet kapnak a márkaépítésben a társadalmi felelősség témakörei. A társadalmi felelősségre hivatkozás, a társadalmi ügyek melletti kiállás, a közügyek felvállalása egyszerre márkafilozófia és jól megtérülő kommunikációs fogás. Ugyanakkor a márkák felhasználói elvárják, hogy a fontos társadalmi kérdésekben az üzleti élet meghatározó szereplőiként a nagy márkák hallassák a hangjukat, vállaljanak feladatokat, tegyenek a közért. Szakdolgozatom a releváns információ felismerését kutatja a reklámképek esetében. Kutatói kérdésem így szól: Hogyan vezeti a figyelmemet az információ kódolása a reklámképen? E kérdés megválaszolása kompozícióelemzést igényel az érzékelés-pszichológia és az érzékelés-fenomenológia szempontjai szerint. Témám tehát: aktuális márkaépítő üzleti kommunikációkban tárom fel a kreatív kompozíció esztétikai szempontjait. Az „esztétikai” fogalmán azt értem, hogy érzékelésen keresztül jutunk világismeretre: élvezettel értünk meg valami újat, de a reklám esetében célszerűség korlátozza a megértés szabadságát. Módszerem: a marketing, a vizuális kommunikáció, a Gestalt pszichológia, az észlelés-fenomenológia szempontjai szerint szoros „olvasással” elemzek reklám képeket. Szakdolgozatom személyes tanulási folyamatot mutat be. Eredmény: aktuális márkaépítő üzleti kommunikációkban tárom fel a kreatív kompozíció esztétikai szempontjait. Régi téma, de annál aktuálisabb, minél nagyobb a médiazaj. Újdonság: vizuális kommunikációs képelemzéssel mutatom ki, hogyan kapcsolják össze nagy márkák a brandinget és a stratégiai termékelőny-tervezést.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nosztalgia és kulturális emlékezet a kortárs könnyűzenébenBíró, Dániel; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a 21. századi underground zene egy széles körben megfigyelhető jelenségével foglalkozik, amely az ezredforduló környékétől a mai napig számos formában megjelent. Teljes műfajok alakultak ki úgy, hogy producerek elkezdték korábbi évtizedek nagyon specifikus hangjait sample-ként alkalmazni, amelyek a korszakhoz kapcsolódó hangulatot idézik meg. Előszeretettel használnak például kommersz stockzenéket, bevásárló központokban játszott easy listeninget, vagy részleteket korabeli tévé- és rádióműsorokból. Az ilyen típusú zenéket többen, köztük olyan elismert szerzők, mint Mark Fisher, kapcsolatba hozták a hauntology elméletével. Ez egy több területen is használt fogalom, de zene kontextusában azt jelenti, hogy a világszintű kapitalizmus kulturális stagnálást idézett elő, és ellehetetlenítette a progresszív és futurisztikus alkotások születését, a kultúra végtelenül önmagát ismétli. A dolgozatban vizsgált zenei szcénák úgy alkalmazzák a kulturális újrahasznosítást, hogy közben reflektáljanak a fogyasztói társadalom abszurditására, mint például a vaporwave ironikus kapitalizmus-kultusza. Elemzésre kerül több alkotás is, amely kifejezetten érdekes módokon alkalmazza az említett technikákat, illetve szó esik olyan frissebb zenei példákról is amelyek szembeszállnak a kulturális stagnálás elméletével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar trap szubkultúraEnyedi, Máté; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA trap zenei műfaj külföldön már több, mint egy évtizedes múlttal rendelkezik, hazánkban azonban csak pár éve kezdtek el kifejezetten trap zenéket készíteni. Napjainkra azonban — legfőképp a fiatalok között — az egyik leghíresebb zsánerré nőtte ki magát, az országban számos felkapott előadó jelen van. Dolgozatom a magyar trap szubkultúrát igyekszik feltárni, ennek érdekében interjúkat készítettem különböző zenészekkel és producerekkel, és azok elemzésén keresztül sikerült betekintést nyernem a magyar trap kapcsán elsősorban a produkciós oldal jellegzetességeibe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tolakodó önfeltárulkozások – A hallgatag többséget érő frusztráció: érzékenyítés a nemi kisebbségek problémáiraErdei, Krisztina; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom arról a kommunikációs problémáról szól, amikor egy szexuális orientációját tekintve kisebbség a saját látásmódját hangosan, sőt túl hangosan, már-már tolakodóan fejezi ki a médiában. Négy szempontból vizsgálom, hogy ezeknek a különféle kommunikációknak mik az apellatív, felhívó gesztusai, mit akarnak tőlem mint megszólítottól, mit képzelnek rólam, mennyire kívánnak bennem együttműködő, elfogadó magatartást kelteni. Éppen ezért írom meg a dolgozatomat kommunikációszakosként, mert a web 2.0 és a közösségi média felületek elterjedésével folytonos jelenlétet és – sokszor nem tudatos – figyelmet kapnak az LMBTQ-kisebbségek a mainstream médiában. Könnyen megesik, hogy találkozunk velük, konfrontálódunk egy szubkulturális formával, annak önértelmezésével, és a szemünk előtt történik meg, hogy egy kisebbség gondolkodásmódja köré brand épül. Gyakran támadhat az az érzésünk, hogy a kisebbség az önbejelentésével tolakodóbbnak tűnik, mintsem azt várta volna a többség. Kisebbség és többség ütközik, mert az egyik a marginális helyzetét szeretné felmutatni és megváltoztatni, a másikat pedig ez a kihívás felkészületlenül éri.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az én megalkotásának kultúrtechnikáiVass, Zsófia Klára; Oláh, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom bevezető részében azt az önismereti utat írtam le, amelyben egyre világosabbá vált, hogy szükségem van technikákra, amelyekkel tudatosan megalkothatom és újra alkothatom az egészséges önmagamat. Bevezetőm során szóbahoztam a mindfulnesst, coachning technikákat és végül egy konkrét könyv típushoz jutottam. Ezek eljárások egy tudatos én megalkotásához és megéléséhez. Kommunikáció- és médiatudomány szakosként következőkben részletezni fogom azokat a technikákat, amelyekkel megalkotjuk azt a teret, közeget, amelyben az önmagát tudatosító én kikristályosodik önmaga számára. A pszichoterápia is egy olyan módszer, amelynek igénybevétele során a páciens és az orvos beszélget és a beszélgetés közben egy történet mondódik el, amelyben egyre tudatosabbá válik a beteg számára, hogy mit rejtsen el az orvos elől, az orvos számára pedig egyre inkább érzékelhetőbbé válik, hogy a beteg mit akar elrejteni. Tehát a páciens és az orvos közti beszélgetés egy olyan teret képez, amiben kikristályosodhat a sérült én, illetve annak önvédelmi mechanizmusai. A mindfulness, a coaching, a Szöveglelő, mint egy irodalomterápia produktuma arra vallók, hogy teret adjanak az önmagát kereső, önmagát megragadó, önmagára reflektáló én számára. Itt az írás egy olyan kultúrtechnika, amellyel megalkotja magát az én. Az olvasás egy olyan technika, amellyel felismer az én helyzeteket, amelyek hasonlítanak a sajátjára. A Szöveglelő pedig egy olyan könyvtípus, amely lexikon szócikk szerűen megírt rövid szövegekkel hosszabb szövegekhez, pl.: regényekkel, novellákkal vezeti el az olvasót és így az olvasó előtt tér nyílik arra, hogy saját problémáinak megfelelő szövegeket olvasson. Mindez az irodalomterápia műfaja és dolgozatomban ezt az irodalomterápiát is szeretném bemutatni. Összességében tehát kommunikáció- és médiatudomány szakosként az én megalkotásának kultúrtechnikáival foglalkozom régi hagyomány rendszerek mai megvalósulásait bemutatva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 21. századi magyar könnyűzenei színtérReményi, Réka; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozat egy iparági elemzés, melynek célja, hogy feltárja és értelmezze a feltörekvő zenekarok láthatóságát, reprezentációját és közönséghez való eljutását a magyar zeneiparban. Elemzem, hogy hogyan befolyásolják a különböző tényezők – beleértve az iparági trendeket, a kommunikációs stratégiákat és a közösségi média hatását – az előadók láthatóságát és képviseltségét a zeneiparban. Vizsgálom a 21. századi magyar könnyűzenei színtér sajátosságait, különös tekintettel a vidéki és a fővárosi zenei szférák közötti különbségekre, illetve elemzem az iparág fejlesztendő pontjait, melyek hazánkban nagyobb támogatásra szorulnak, illetve kitérek a magyar zenészek külföldi szereplésére. Végül az időtállóság és hitelesség fogalmait járom körül a zenei környezetben, valamint a közösségi média kommunikációs stratégiáinak hatását a rajongókkal való kapcsolattartásra és a zenei karrier építésére. Legfőbb kutatói kérdéseim arra irányulnak, hogy egy zenekar hitelessége kockázatnak van-e kitéve, ha kilép az underground közegből a mainstreambe; optimálisabb-e a fővárosi zenei színtérben építeni a zenészi karriert vagy rejt-e lehetőségeket a vidéki zenei szféra; alkotható-e időtálló zene a mai környezetben; végül érdemes-e a magyar előadóknak külföldi színtereken próbálkozni. A záródolgozatban alkalmazott módszertan célja a magyar zenei színtér feltérképezése és elemzése volt, különös tekintettel a feltörekvő zenekarokra és azok helyzetére a magyar zeneiparban.A záródolgozatomhoz két félig strukturált szakmai interjút készítettem a Platon Karataev és a Heavy Brains zenekarokkal, akik évekre visszanyúló tapasztalataikkal és szakmai hozzáértésükkel segítettek mélyebb betekintést nyerni az együttesek életébe, továbbá nagy mértékben hozzájárultak az elemzéshez és az érveléséhez az általam kutatott zenei iparág aktuális kérdéseinek megválaszolásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mesterséges intelligencia integrálása a speciális effektek sminkelési folyamataibaBarta, Viktória; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom a mesterséges intelligencia speciális effektusú sminkesekre gyakorolt hatásának megértésére összpontosít, azt vizsgálva, hogy a mesterséges intelligencia technológiái milyen módon befolyásolják a sminkesek szerepét és gyakorlatát. A kutatásom a sminkes szakemberekkel készített mélyinterjúk és esettanulmányok segítségével igyekszik betekintést nyerni az AI által vezérelt eszközök, például a virtuális sminkalkalmazások, a digitális protézisek tervezése és az automatizált keverési technikák beilleszkedésébe. A tanulmány a speciális effektek sminkelésének történelmi hátterével is foglalkozik, megvizsgálva a hagyományos technikák fejlődését és a mesterséges intelligencia technológiák megjelenését az iparágon belül. A kutatás célja, hogy a befolyásos művészek munkájának és a mesterséges intelligencia neves filmes és színházi produkciókban való alkalmazásának elemzésével meghatározza a kreatív folyamatok trendjeit és változásait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Zenepedagógiai részérdekből nemzeti közérdekMátyás, Lili; Sebestyén, Attila; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatomban Kodály Zoltán zenetudós, zeneszerző, zenepedagógus és népzenekutató közéleti és szakmai tevékenységét vizsgálom public relations, public affairs, lobbi, valamint issues management gyakorlatok alapján. Célom ezzel, hogy bemutassam – bár a zeneszerző-zenetudós korában Magyarországon még a public relations fogalma sem volt elterjedt, a mai, témával kapcsolatos ismereteink alapján viszont elmondhatjuk –, Kodály kiváló – public relations szempontok szerint is értelmezhető – munkát végzett, illetve példaértékűen érvényesítette érdekeit a 20. századi Magyarország kulturális életében. Dolgozatomban felsorolom, mik voltak Kodály Zoltán legfőbb zenepedagógiai és közéleti célkitűzései, továbbá kifejezetten péeres szemmel kitérek arra is, hogy miket tett ezek elérése érdekében, miért tudott eredményes lenni az érdekérvényesítésben, milyen cselekedetei és megkülönböztető erejű jellemvonásai segítették őt abban, hogy elérje céljait. Dolgozatomban bemutatom, hogyan érte el Kodály Zoltán, hogy zenepedagógiai részérdekéből végül nemzeti közérdek legyen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alkotói és fogyasztói szokások a Star Wars fanfiction közösségbenKalász, Ákos; Hlavacska, András; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban a fanfictionnel, azaz a rajongói irodalmi alkotásokkal és a köréjük épülő közösséggel foglalkozom. A dolgozat célja, hogy közelebb kerüljek a közösség főbb motivációihoz és megértsem milyen háttérmechanizmusok segítik az ilyen online csoportosulások működését. Manapság szerencsés helyzetben találjuk magunkat, hiszen a transzmediális univerzumok és a participatorikus kultúra jelenségét is számos igazán alapos tanulmány vizsgálta már korábban. Az Internet korszakában azonban mindig gyorsan változik a kulturális színtér, ezért fontos, hogy szemmel tartsuk a rajongói alkotás és az amatőr irodalom területeit is. A fanfiction világa folyamatosan átdolgozza a legfrissebb médiatermékeket, hihetetlen hatékonysággal képes kibővíteni az alapul szolgáló médiauniverzumokat. A dolgozatom alapjául egy kérdőív segítségével folytattam kutatást. A Star Wars franchise az egyik legnépszerűbb multimédia birodalom, továbbá már évtizedek óta a participatorikus kultúra és a rajongói alkotás egyik legnépszerűbb alapanyagaként szolgál. Ezért a sorozat folytatástrilógiája köré épülő fanfiction közösség vizsgálatán keresztül próbáltam közelebb kerülni a napjaink Star Wars rajongói tevékenységei mögött álló motivációkra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A debreceni felsőoktatásban megjelenő közösségek kikapcsolódási attitűdjeinek vizsgálata kommunikációs szempontbólTóth, Szilvia; Nagy, Orsolya; DE--Bölcsészettudományi KarA debreceni felsőoktatásban megjelenő közösségek kikapcsolódási attitűdjeinek vizsgálata kommunikációs szempontból Absztrakt A XXI. század felsőoktatási közösségeit is hasonló – különböző kritériumok alapján felállítható – csoportosulások jellemzik, mint amilyenek a gyermekévektől kezdődő társadalmi szocializációs folyamatok (pl. óvoda, gimnázium stb.) során kialakulnak. Ezek a közösségek közös szokások, megegyező habitusok, azonos kultúrába, akár szubkultúrába való tartozás alapján formálódnak. Az említett kollektívák gerincét az azonosság alkotja, és kulcsfogalma az egység – érthető ez értékrendbeli, hovatartozásbeli vagy akár világlátásbeli azonosságokra. Mi történik akkor, ha az adott társaságban, a szociális lehetőségek virágkorát élő időszakban felüti a fejét a tartalmas szocializáció ellensége, és új érzelmi állapotként megjelenik az évtizedek során kialakult, technikai fejlődés által létrejött társas magány, sőt mi több, az addig egy közösséget alkotó egyének elkezdenek széthúzni bizonyos szokások tekintetében? Például a felsőoktatásban eltöltött évek során kínált kikapcsolódási szokások terén – így az emberi kapcsolatok kérdéskörében hamar vízválasztóvá téve az alapjáraton is karakterformáló felsőoktatást mint közösségi mérföldkövet. Hipotézisként feltételezem, hogy a jelenlegi szokások és viselkedési normák tekintetében a debreceni felsőoktatásban megjelenő közösségek kikapcsolódási attitűdjei kommunikációs szempontból visszamaradottak, tehát nincsenek összhangban a pillanatnyi események által megjelenő állapotok a jelenleg fiatalságát élő generáció igényeivel, ami megjelenik a szórakozási szokások kommunikációs tükrében. A kérdőíves módszer segítségével történő kutatásom során fő tekintetben azt vizsgáltam, hogy napjaink elszemélytelenedett társadalmában hogyan, milyen igényeknek megfelelően kapcsolódnak ki a hazai második legnépesebb város felsőoktatásának polgárai, ezt hogyan szervezik, kommunikálják, valamint az egyén szabadidejének eltöltésére mennyire van hatással a környezet. További felmerülő kérdésként boncolgatom mindemellett, hogy létezik-e egyedül történő szórakozás, vagy a társadalmi eseményeken a megszokott kulturális megrögződések alapján túlnyomórészt továbbra is a közösségre helyeződik-e a hangsúly. A hipotézisem alapján felmerülő kérdéseket a kérdéssor eredményei alapján igyekszem alátámasztani vagy cáfolni a debreceni felsőoktatásban megjelenő közösségek kikapcsolódási attitűdjeinek kommunikációs szempontból történő objektív vizsgálata során. Kulcsszavak: felsőoktatás, kikapcsolódás, kulturális sokszínűség, kulturális sokk, társas magány, FoMo, abúzus, atrocitás, kommunikációTétel Korlátozottan hozzáférhető Narratív és adaptációs stratégiákHorváth, Helga; Kálai , Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarÁltalában az adaptációk célja az, hogy a filmművészet eszközeivel hitelesen és hatékonyan adjanak át egy adott hangulatot vagy mondanivalót, ami a könyvben volt jellemző, de van, hogy csak ihletet merítenek az eredeti ötletből és teljesen egyedi alkotást kívánnak létrehozni. Ennek vizsgálata mélyebb megértést nyújt az alkotások létrejöttének folyamatáról, miértjéről, azok társadalmi kontextusban való értelmezéséről és döntésekről, amelyek befolyásolják az egész mű megítélését adaptációs szempontból. Az adaptációk témaköre különösen fontossá válik napjainkban, hiszen egyre több bestsellert próbálnak meg különböző módokon vászonra vinni, így a nézőknek és az olvasóknak kifejezetten meg kell érteniük a rendezők intencióit a filmkészítéssel kapcsolatban. A dolgozatomban annak próbálok utánajárni, hogy mi számít (vagy mi nem számít) hiteles feldolgozásnak, azzal egyetemben, hogy milyen szempontok szerint vizsgáljunk meg egy újraértelmezett médiaszöveget. Így a dolgozatom első részében a filmes és írott elbeszélésről, azok különbségeiről, valamint az adaptációs lehetőségekről lesz szó. Majd a második felében egy ifjúsági, disztópikus regény (Énekesmadarak és kígyók balladája) és annak filmadaptációjának összehasonlító elemzésével foglalkozom, ami lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljam az elbeszélésmódokat, az azokban létrejött eltéréseket, azok mögött meghúzódó lehetséges szándékokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Interaktív impressziókTuef, Balázs; Hlavacska, András; DE--Bölcsészettudományi KarA videójátékok az elmúlt 30 évben egyre nagyobb népszerűségre tettek szert. Céljuknak már nemcsak a szórakoztatást tekintették, hanem a különböző mentális problémák, traumák bemutatását, elemzését is. Olyan kapaszkodókat képesek létrehozni, amely sok ember számára az életben maradást jelenti. A Layers of Fear nevű játék is egy ilyen személyt tekint fő karakterének: egy olyan festő, akinek egy traumatikus élmény teljesen megváltoztatja az életét. A záródolgozat során arra a kérdésre keresem a választ, hogy a videójáték, mint médium, hogyan próbálja bemutatni egy mentálisan zavart ember elméjét, miért cselekszik úgy, ahogy, és nekem, min játékosnak, milyen interakciókat ajánl fel, hogy jobban megértsem a karaktert.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Genshin Impact online közösségeiBodnár, Sára; Nagy, Orsolya; DE--Bölcsészettudományi KarA nagy sikerű Genshin Impact videójáték aktív rajongói táborral rendelkezik. A megjelenését követően ez a kör bővült, mely a játékélmény mellet a világhálón megjelenő tartalmak tudatos fejlődésének köszönhető. A játékosok több internetes felület lehetőségeit kihasználva teremtenek online közösségeket. Dolgozatomban a játék hivatalos médiaipari platformjának (Youtube) tartalmát és felhasználók hozzászólásait elemzem. Emellett egy önszerveződő rajongói közösség (Reddit) bejegyzéseit vizsgálom. Kacsuk Zoltán, Henry Jenkins, Guld Ádám és Glózer Rita munkáik nyomán szeretnék választ kapni arra, hogyan viselkednek a tanulmányozott felületeken, hogyan értelmezik a szövegeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hanghordozók új használatmódjai a digitális korbanSzakos, Anna; Mészáros, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarDiplomamunkámban a 21. század technológiáinak fényében avíttnak tűnő hanghordozókhoz – a bakelitlemezhez, a kazettához és a CD-hez – való viszonyulást kutatom. Elemzésem elsődleges tárgya, hogy az egyéni felhasználói gyakorlatban milyen módokon nyilvánul meg a fent említett hanghordozók használata: tényleges zenehallgatási eszközként funkcionálnak, vagy csak gyűjtési darabok? Ehhez különös gondot fordítok annak a megfigyelésére, hogy milyen mértékben változtat ennek a régi-új trendnek a követése zenehallgatási szokásainkon, azaz hogy kiegészíti, esetleg teljesen fel is válthatja a digitális módszereket, vagy ellenkezőleg: használatuk elenyésző, és a hordozók birtoklása csak a gyűjtői attitűd szempontjából kardinális kérdés. Dolgozatomban először is részletezem a hanghordozók kialakulását, illetve az egyes technológiai vívmányok által uralt időszakok jelentőségét és szerepét, egészen a jelenleg legelterjedtebb zenehallgatási módok megszületéséig. Ezt követően alaposabban ismertetem a kutatás tárgyát és módját. Egy előszűrő kérdőívvel és annak adataival szélesebb körben tekintem át, hogyan viszonyul az egyetemista, illetve fiatal felnőtt korosztály nemcsak az egyes eszközökhöz és módszerekhez, de önmagához a gyűjtői attitűdhöz is. Az így begyűjtött válaszok alapján pedig kialakítok egy heterogén fókuszcsoportot, amelyen keresztül (egy interjú keretében) részletesebben is megvizsgálom, milyen körülmények között és milyen ráhatással választják a résztvevők az analóg és digitális lejátszást, valamint hogyan hathat ki a választásuk a zenehallgatási szokásaikra és annak formálódására.