Napjainkban a pandémia idején az egészségügyi ellátórendszer olyan kihívások elé néz, melyek hatással vannak a betegellátásra, az egészségügyi intézmények irányítására, gazdasági és menedzsmenttel kapcsolatos szervezéseire. Hajdú-Bihar megyében, hasonlóan egyéb ellátási területekhez, a szülészet-nőgyógyászati ellátásban két meghatározó intézményi egység részleges integrációjával alakult át a betegellátás. Kutatásomban célom annak bemutatása, hogy a pandémia idején a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján milyen szervezési, irányítási és menedzsmenti feladatok kerültek végrehajtásra annak érdekében, hogy a járvány megfékezése és megelőzése mellett a betegbiztonság és a betegellátás minősége ne sérüljön. Célom volt egy olyan esettanulmány készítése, mely bemutatja, milyen járványkezelési stratégiákat alkalmaztunk a gazdálkodás, és az osztályok integrációja során. Vizsgálatomban retrospektív, kvalitatív kutatási módszert alkalmaztam, és elemeztem azokat az összefüggéseket és tényezőket, melyeket a menedzsmenti feladatok ellátásakor figyelembe vettünk az átszervezésnél. Esettanulmányomat interjú módszerével egészítettem ki, majd hipotézisemet vizsgáltam, melyben feltételeztem, hogy az integráció megvalósulásának legfőbb célja a professzionális betegellátás. Feltevésem szerint a két szervezeti egység egyesítését követően alkalmazott, összehangolt változásmenedzsmentet nem befolyásolta negatívan a pandémia idején alkalmazott krízismenedzsment és a többszörös változás a vezető személyében. Az eredményeim azt mutatják, hogy a változás menedzsmentet befolyásolja az orvosok és egészségügyi szakdolgozók munkaerőhiánya, átvezénylése, a fertőző betegek elkülönítése miatt kialakult strukturális problémák, és az intézmények túlterheltsége is, mely tényezők hatása a járványügyi helyzetben alkalmazott rendkívüli intézkedésekkel felerősödött, a többszörös vezetőváltás ellenére is, az elindult változások véghez vihetőek. Bízom benne, hogy a kutatásban kapott eredményeim hozzájárulnak a válsághelyzeti menedzsment fejlesztéséhez, és az egészségügyi intézmények további járványkezelési stratégiáinak kialakításához, e mellett az egyes menedzsmenttel kapcsolatos döntések okainak és következményeinek feltárása segíti új protokollok kidolgozását, az integráció végleges megvalósulását.