Hallgatói dolgozatok (NK)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
legfrissebb feltöltések
- TételNem ismertTesttartás javítása és a törzsizomfűző erősítése Klapp módszer alkalmazásávalTartáshiba szinte minden embert érint, napjaink egyik legelterjedtebb, főként gerincet érintő ortopédiai eltérése. Az utóbbi időben az emberek nagyon sok időt töltenek ülve a képernyőt nézve, ez a tartósmozgásszegénység eltéréseket generál a tartásban vagy fájdalom jelentkezik a gerinc érintett részén. A helytelen ülés és mozgásszegénység az izomtani egyensúly megbomlásához vezet idővel, ebből alakulnak ki a tartáshibák, eltérések és a fiziológiás mozgástartományok beszűkülése. Célunk volt felmérni fiatal felnőttek egy csoportját és vizsgálni, hogy az általunk alkalmazott tornaprogram hatékony-e a tartáshibák kezelésére, a gerinc stabilitásának és mobilitásának növelésére, a funkcionalitás és az izomegyensúly javítására, valamint a fájdalom csökkentésére. Ezek vizsgálatára a Klapp-módszert használtuk, amely 16 kúszógyakorlatból áll és a gerinc különböző szakaszait kezelik célzottan. Az intervenció eredményességének nyomon követésére objektív és szubjektív méréseket is megvalósítottunk a tornaprogram előtt és után. Kérdőívet töltöttek ki a résztvevők a tornák előtt és a tornaprogram lezártával is. Mértük a Schober I.-tesztet, ujj-talaj távolságot laterálflexióban, a Szfinx és Kobra helyzetet, a Lateral Scapular Slide tesztet, a Push-up tesztet, továbbá mértük az anterior, posterior és side plank helyzeteket, a fal-occiput távolságot és a Delmas-indexet is. Vizuális Analóg Skálával a résztvevők szubjektív érzeteire voltunk kíváncsiak.
- TételNem ismertAz életvégi döntések etikai kérdései, valamint jogi szabályozásának hazai és külföldi összehasonlításaA dolgozat az életvégi döntések, illetve kifejezetten az eutanázia kérdéskörének etikai, valamint jogi szempontjait vizsgálja. A dolgozat a hazai szabályozás hiányosságait kívánja feltárni azáltal, hogy a korábban és jelenleg alkalmazott hazai jogszabályokat a jelenleg hatályos Európai Uniós országok szabályozásaival hasonlítja össze.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőCsípő körüli izmok nyújthatóságának funkcionális vizsgálata és alsó végtagra gyakorolt hatása kyokushin karatésok körébenSzakdolgozatunk során a csípő körüli izmok nyújthatóságát vizsgáljuk. Vizsgálatunk alanyai a kyokushin karatét űző sportolók lettek, akik egy funkcionális felmérésen vettek részt. A mérés funkcionális teszteket és az alsó végtagra adaptált streching feladatokat tartalmazta. Célként tűztük ki, hogy a csípő ízület körüli izomzat funkcionális állapotát és nyújthatóságát felmérjük a kyokushin karatés sportolók körében. Célunk volt még egy sportolókra adaptált tornaprogram összeállítása, ami a felmért paraméterek fejlesztését célozza meg a célcsoportnál. Feltételeztük, hogy a csípő és medence körüli izmok nyújthatóságának fejlesztésével szignifikáns javulást érhetünk el az alsó végtag funkcionális állapotában. További feltételezésünk volt, hogy az alsó végtag nyújthatóságában szignifikáns javulást érhetünk el a tornaprogramunk hatására.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőTartáskorrekciós tornaprogram hatása gyermekek körébenSzámos kutatás bizonyítja, hogy a gyermekek életében jelentősen elterjedt a mozgásszegény életmód, amely nagyban befolyásolja a gyermekek egészséges fejlődését, a fiziológiás gerincgörbületek kialakulását, valamint a biomechanikailag helyes testtartás automatizálódását. A COVID-19 okozta pandémia miatt bevezetett online oktatás során azonban az üléssel töltött órák száma jelentősen megnövekedett, amely tovább növelte az izomdiszbalansz, az izomerő csökkenés, valamint a tartásbeli elváltozások kialakulásának kockázatát. Ezek alapján kutatásunk során célunk volt a gyermekek életmódjának, környezetének megismerése, illetve az esetleges tartásbeli eltérések objektív felmérése. Vizsgálatunkba két csoportot vontunk be: egy intervenciós csoportot, melynek tagjai 8 héten keresztül tartáskorrekciós tornaprogramban vettek részt, illetve a mozgásprogram hatékonyságának igazolására egy kontroll csoportot, melynek tagjai nem tornáztak. Az eredmények alapján elmondható, hogy a gyermekek sok időt töltöttek a képernyők előtt szórakozás céljából, azonban ehhez az időtartamhoz esetükben hozzáadódott az online oktatás során képernyők előtt eltöltött idő is, így az üléssel töltött órák száma jelentősen megnövekedett. A vizsgálatokból kiderült, hogy a mozgásszegény életmód következtében nagy számban fordultak elő funkcionális tartásbeli eltérések, valamint kimutatható volt a testtartásért felelős izmok gyengesége és az izomegyensúly felborulása is. Ugyanakkor tornaprogramunk hatékonynak bizonyult, a célcsoportban több tesztnél is nagy mértékben javuló tendenciát mutattak az eredmények. Az eredmények alapján elmondható, hogy a funkcionális eltérések a tartáskorrekciós tornaprogram hosszútávú, rendszeres alkalmazása esetén hatékonyan kezelhetőek.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőA babaúszás, mint korai beavatkozás hatása a későbbi motoros képességek tekintetébenA csecsemő 3-6 hónapos kora között csak megéli a vele történteket. Önálló mozgása kezdeti életszakaszában igen csekély, hiszen a mozgás megtanulása tapasztalat-függő, illetve nem egyszerű, mivel szükséges hozzá a gravitációs erő leküzdése. A gyermek mozgásán keresztül fedezi fel a körülötte lévő világot, mozgás által tanulja meg uralni a testét, az egyik legalapvetőbb és legtermészetesebb szükséglet. A harmonikus és sikeres mozgás végrehajtásában jelentős szerepe van az egyensúly illetve koordinációs képességek fejlettségére, csökkentvén ezzel az elesések kockázatát. Ezért fontos a motoros képességek fejlesztésének időben történő elkezdése. A motoros képességek magukba foglalják a kondicionális képességeket (erő, rugalmasság, állóképesség) és a koordinációs képességeket (mint például az egyensúlyérzék, mozgáskoordináció, ritmusérzék, térben való tájékozódás). Vizsgálatunk céljaként szolgált a babaúszás, mint korai beavatkozás hatásának feltárása, a későbbi motoros képességek tekintetében. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy a babaúszáson részt vett gyermekek egyensúly- és mozgáskoordinációs képességeit összehasonlítsuk, olyan gyermekek képességeivel, akik soha nem vettek részt az úszáson. A kutatás során így a két csoport használtunk általunk kivitelezett speciális teszteket, amelyek e képességek meglétét vizsgálták, hogy bizonyítani tudhassuk a számottevő különbséget. A babaúszáson részt vett szülők részére pedig elkészítettünk egy online kérdőívet, hogy a mi mérési adataink mellett választ kaphassunk a mozgásfejlődési mérföldkövek elsajátításának menetére, illetve a gyermekek térbeli tájékozódási képességére a szülők véleménye által. Vizsgálatunkat összesen 22 gyermek alkotta, akik már betöltötték a 4-ik életévüket. A vizsgált csoportunkat, más néven az intervenciós csoportot, 10 gyermek alkotta, a kontrollcsoportot, vagyis azon csoportot, ahol a gyermekek nem vettek részt babaúszáson összesen 12 gyermek. A tesztek eredményeinek kielemzésével, és a kérdőíves válaszok rögzítésével megállapítottuk, hogy a két csoport között szignifikáns, az-az számottevő különbséget tapasztaltunk. A kutatásunk végeztével arra a következtetésre jutottunk, hogy a babaúszás, mint korai beavatkozás, hatással van a motorikus képességek fejlődésére csecsemőkorban, amelyek 4 éves korban kiábrázolódnak a két csoport összehasonlításával.