Nowadays the BRICS countries act as a bigger and bigger part of the world economy, thanks to their investments primarily, and at the same time the African continent provides several possibilities to the investors (raw materials, huge market).The economical dimensions, which I examine, include the changes of the historical relations between countries, foreign direct investments (FDI) and those specific investments which were implemented by state-owned or private companies. In most cases, I use the database of UNCTAD and OECD, moreover I examine those incentives which mastermind the African entering/penetration policy of the mentioned countries. I also cover those strategies which these countries applied in the area. In the course of my research, the following conclusions can be drawn: all of the BRICS countries have (among others) two basic goals in the region – obtain as much raw materials as possible and secure market for their products – furthermore, it is established that the big part of the investments in Africa has been done by the multinational companies of the BRICS countries, usually involving the local enterprises in the form of joint ventures. As a final conclusion it is clear that if the countries of the black continent followed the model of South-Africa, they could utilise the capital, which arrives to the region from the BRICS countries, more successfully.

Napjainkban a BRICS országok egyre nagyobb szerepet töltenek be a világgazdaságban, elsősorban beruházásaik révén, az afrikai kontinens pedig rengeteg lehetőséget nyújt a befektetők számára (nyersanyagok, hatalmas felvevőpiac). Kutatómunkám során arra a kérdésre keresem a választ, hogy mennyire mélyült el a BRICS országok és Afrika kapcsolata (elősorban kereskedelemi és befektetési téren). Az országok közti történelmi kapcsolatok alakulását, a külföldi közvetlen tőkeberuházásokat és az azokat végrehajtó legjelentősebb állami vagy magánvállalatok konkrét befektetéseit vizsgálom, a legtöbb helyen az UNCTAD és az OECD adatbázisainak segítségül hívásával. Továbbá áttekintem azon ösztönzőket, melyek az említett országok afrikai behatolás-politikáját irányítják, valamint az általuk, a térségben alkalmazott stratégiákra is kitérek. A kutatások nyomán kitűnik, hogy valóban egyre szorosabb gazdasági kapcsolat van a fejlődő országok adott csoportja és az afrikai kontinens között, emellett a BRICS országok mindegyikének (többek között) 2 alapvető célja van a régióban (nyersanyagok megszerzése, felvevőpiac biztosítása késztermékeik számára), ezen kívül az Afrikába irányuló befektetések nagy részét a BRICS országok multinacionális vállalatai végzik, gyakran a helyi cégek bevonásával (vegyesvállalatok). Végső következtetésként elmondhatjuk, hogy amennyiben a fekete kontinens országai követnék Dél-Afrika példáját, sikeresebben tudnák hasznosítani a BRICS országokból a régióba érkező tőkét.