Dolgozatomban az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseinek hatását vizsgáltam a német joggyakorlat tekintetében, melynek során kiemelt fontosságot tulajdonítottam a Szövetségi Alkotmánybíróságnak (Bundesverfassungsgericht). A feldolgozott eseteken keresztül pontosabb képet kívánok nyújtani arról, hogy a német bíróságok hogyan viszonyulnak a nemzetközi joghoz, azon belül is a strasbourgi bíróság gyakorlatához. A Bíróság Görgülü és Hannover ügyeiben hozott határozatok, amelyek széles körű média figyelmet kaptak, a 2000-es évek közepétől ismét mozgásba hozták az Egyezmény gyakorlatban való működéséről, valamint a Bíróság ítéleteinek a német jogrendszerben elfoglalt helyéről szóló vitákat. Az európai alapvető jogok védelme már régóta nem kizárólag a nemzeti bíróságok önálló elemeként létezik. Ennek ellenére továbbra is kérdés, hogy a Szövetségi Alkotmánybíróság és Strasbourg közül ki adja a dominánsabb hangot. Fontos kérdésekben Karlsruhe és Strasbourg eltérő válaszai továbbra sem koordinálódnak egymás mellett: milyen jelentősége van az Emberi Jogok Európai Egyezménynek a német jogban? Mennyire kötelező érvényűek az Bíróság döntései Németországban és kinek? Röviden tehát vajon a Rajna melyik partján mondják ki az utolsó szót: a Bundesverfassungsgericht vagy a Bíróság, Karlsruhe vagy Strasbourg? Munkám során tehát a hangsúlyt ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására fogom fektetni, mindazonáltal nem maradhat ki a rendes bíróságoknak a kérdéshez történő viszonyulásának vizsgálata sem.