Pénzügyi instrumentumok IFRS 9 és a számviteli törvény szerint a Commerzbank és KDB Bank példáján keresztül
| dc.contributor.advisor | Szekeres, Alexandra | |
| dc.contributor.author | Szűcs, Tibor Ferenc | |
| dc.contributor.department | DE--Gazdaságtudományi Kar | |
| dc.date.accessioned | 2023-05-09T07:10:42Z | |
| dc.date.available | 2023-05-09T07:10:42Z | |
| dc.date.created | 2023-04-25 | |
| dc.description.abstract | A pénzügyi instrumentumokra vonatkozó szabályok a számviteli értékeléseknek egyik legösszetettebb területe, sok gyakorlati problémát vethetnek fel, amelyek kezelése magas szakértelmet igényel. Az ebbe a témakörbe tartozó standardok kifejezetten jelentősek a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára, hiszen eszközeik és kötelezettség tetemes részét alkotják a pénzügyi eszközök és kötelezettségek. A dolgozat első részében, ahol a területhez kapcsolódó szakirodalom kerül feldolgozásra, bemutattam a számvitel elemi célját, feladatait, a számviteli rendszerek eltérésének okait és a globálisan megjelenő igényt egy egységes, magas minőségű standard rendszer kialakítására, az ahhoz kapcsolódó törekvéseket, az IASB és az Európai Unió szerepét. Ezt követően összegeztem az IAS 1: Pénzügyi kimutatások prezentálása standardod, mely elengedhetetlen a magyar és nemzetközi szabályozás szerint készült kimutatások alapvető formai és tartalmi különbségeiben való eligazodáshoz. A két rendszer összehasonlításának megfelelő alapjához az IFRS 1: IFRS-ek első alkalmazása standardot is feldolgoztam röviden, ugyanis a szakdolgozat az átálláskor felmerülő értékelési különbségeken keresztül kísérli meg a rendszerbeli értékelési különbségeket beazonosítani. Ezek után kerülhetett sor az IFRS 9: Pénzügyi instrumentumok, és a kapcsolódó standardok fogalmainak ismertetésére, a pénzügy instrumentumok életútját követve azok kezdeti megjelenítésének, besorolási kritériumainak, követő értékelési eljárásainak, értékvesztés modell és átcsoportosítás elszámolásának összefoglalásával. Elemzésem tárgyául két hitelintézet szolgált, a Commerzbank Zrt. és a KDB bank Zrt. 2017. évi magyar számviteli törvény összeállított beszámolója valamint a 2018. évi IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásai. A két bank több, különféle, egymástól merőben eltérő értékelést követett pénzügyi eszközei körében, így sok különbséget, szabályozó által kínált lehetőséggel előírt értékelést vethettem össze, magukat a bankok által tartott pénzügyi eszközöket és a magyar számviteli kezelésüket elemeztem és ismertettem röviden, valamint a bekerülési értéken és valós értéken történő értékeléseiket a magyar, hitelintézeti sajátosságoknak megfelelően. Ezt követően az IFRS áttérés során felmerülő értékelési kategóriákba tartozó eszközök besorolásainak különbségeit és hasonlóságait vizsgáltam, az áttérés mérlegértékre ható különbségeinek feltárásával. | |
| dc.description.course | Pényügy és számvitel | |
| dc.description.degree | BSc/BA | |
| dc.format.extent | 58 | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/352325 | |
| dc.language.iso | hu | |
| dc.subject | IFRS 9 | |
| dc.subject | pénzügyi instrumentum | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Közgazdaságtudomány::Pénzügy | |
| dc.title | Pénzügyi instrumentumok IFRS 9 és a számviteli törvény szerint a Commerzbank és KDB Bank példáján keresztül | |
| dc.title.translated | Financial instruments according to IFRS 9 and the Hungarian Accounting Act through the example of Commerzbank and KDB Bank |