A pénzügyi instrumentumokra vonatkozó szabályok a számviteli értékeléseknek egyik legösszetettebb területe, sok gyakorlati problémát vethetnek fel, amelyek kezelése magas szakértelmet igényel. Az ebbe a témakörbe tartozó standardok kifejezetten jelentősek a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára, hiszen eszközeik és kötelezettség tetemes részét alkotják a pénzügyi eszközök és kötelezettségek. A dolgozat első részében, ahol a területhez kapcsolódó szakirodalom kerül feldolgozásra, bemutattam a számvitel elemi célját, feladatait, a számviteli rendszerek eltérésének okait és a globálisan megjelenő igényt egy egységes, magas minőségű standard rendszer kialakítására, az ahhoz kapcsolódó törekvéseket, az IASB és az Európai Unió szerepét. Ezt követően összegeztem az IAS 1: Pénzügyi kimutatások prezentálása standardod, mely elengedhetetlen a magyar és nemzetközi szabályozás szerint készült kimutatások alapvető formai és tartalmi különbségeiben való eligazodáshoz. A két rendszer összehasonlításának megfelelő alapjához az IFRS 1: IFRS-ek első alkalmazása standardot is feldolgoztam röviden, ugyanis a szakdolgozat az átálláskor felmerülő értékelési különbségeken keresztül kísérli meg a rendszerbeli értékelési különbségeket beazonosítani. Ezek után kerülhetett sor az IFRS 9: Pénzügyi instrumentumok, és a kapcsolódó standardok fogalmainak ismertetésére, a pénzügy instrumentumok életútját követve azok kezdeti megjelenítésének, besorolási kritériumainak, követő értékelési eljárásainak, értékvesztés modell és átcsoportosítás elszámolásának összefoglalásával. Elemzésem tárgyául két hitelintézet szolgált, a Commerzbank Zrt. és a KDB bank Zrt. 2017. évi magyar számviteli törvény összeállított beszámolója valamint a 2018. évi IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásai. A két bank több, különféle, egymástól merőben eltérő értékelést követett pénzügyi eszközei körében, így sok különbséget, szabályozó által kínált lehetőséggel előírt értékelést vethettem össze, magukat a bankok által tartott pénzügyi eszközöket és a magyar számviteli kezelésüket elemeztem és ismertettem röviden, valamint a bekerülési értéken és valós értéken történő értékeléseiket a magyar, hitelintézeti sajátosságoknak megfelelően. Ezt követően az IFRS áttérés során felmerülő értékelési kategóriákba tartozó eszközök besorolásainak különbségeit és hasonlóságait vizsgáltam, az áttérés mérlegértékre ható különbségeinek feltárásával.