A kutatásom általános célkitűzése az volt, hogy bemutassam a hazai, európai és világ szarvasmarha állománynak és a tejtermelésének alakulását az ágazatban. További célom az volt, hogy megvizsgáljam hazánk hatékonyságának alakulását. A vizsgálatomhoz a DEA (Data Envelopment Analysist) módszert használtam fel. Az elemzéshez az Agrárgazdasági Kutató Intézettől kapott reprezentatív adatbázist (FADN) használtam fel. A mintában 2001 és 2016 közötti adatokat vizsgáltam, melyek szerepelnek külön régióra, gazdasági méretre és gazdálkodási formára csoportosítva. Az elemzésben output orientált mérési módot alkalmaztam, ami azt jelenti, hogy két outputot (kibocsájtást) vettem alapul és öt inputot (erőforrást). A kapott minta alapján megállapítottam egy elméleti határgörbét, és azt vizsgáltam meg, hogy a gazdaságok ehhez a határgörbéhez képest, ami most a maximális hatékonyságot jelenti, hol helyezkednek el. Tehát növeljük a kibocsájtásaikat úgy, hogy inputjaik értéke változatlan maradjon. Ezt követően parciális hatékonysági mutatókat számoltam, melyben tovább vizsgáltam a hatékonyságokat.