Senki nincs felkészülve arra, hogy a várt és vágyott gyermek születése után azzal fog szembesülni, hogy akadályokkal, a társadalom értetlenségével, kihívásokkal teli élettel kell szembenéznie. Megismerni a gondjaikat, megmutatni a társadalom számára, hogyan segíthetik őket abban, hogy ne elszigetelődjenek, hanem értékeiket megmutathassák, ez a dolgozat fő célja. A családok sajátosságait bemutató legfontosabb családszociológiai, családpedagógiai kutatások eredményei alapján, és a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő szülők mentálhigiénéjével foglalkozó szakirodalmakból merítve vizsgáljuk meg a válaszadó családok másságát, nehézségeit, aggodalmait a jövőjükkel kapcsolatban. Az interjú módszerével tártuk fel érintett családok problémáit, demográfiai sajátosságait, egzisztenciális helyzetüket, életminőségükről való meglátásaikat, környezetükkel, szakemberekkel, intézményekkel való kapcsolataikat, és a jövőképüket, reményeiket, aggodalmaikat. A vizsgálat során fontos szempont volt, hogy a jövőről másként gondolkoznak azok a szülők, akik a diagnózis közlésével nemrég szembesültek, és másként azok, akiknek már a gyermekük elengedéséről kell gondolkodniuk, arról, mi lesz a sérült gyermekkel, ha ők már nem tudják tovább gondozni. Megmutatva gondjaikat, félelmeiket és szükségleteiket reméljük, hogy a társadalom elfogadóbbá, befogadóbbá válik, és a sajátos nevelésű igényű felnőttek biztonságos, fejlesztő környezetbe kerülhetnek, megmutathatják a bennük lévő értékeket, ami hozzá segítheti a szüleiket, hogy pozitívabban lássák a jövőjüket.