Hallgatói dolgozatok (Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar 2015-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Jelen gyűjteményben a dolgozatok az Egyetem döntése értelmében csak könyvtári számítógépekről hozzáférhetőek. További információ: DEA pontok.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 4828)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A zene fontossága a 0-3 éves korú gyermekek esetébenKeszthelyiné Kiss, Krisztina; Péter, Csaba; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarSzakdolgozatomban a zene és a zenei nevelés fontosságát vizsgáltam a 0-3 éves korú gyermekek körében, bölcsődei környezetben. A kutatás során arra kerestem a választ, hogy milyen hatása van a zenei nevelésnek a gyermekek fejlődésére, mentális, érzelmi és fizikális téren, környezetükhöz való viszonyulásukra és a társas kapcsolataikra. Ehhez szekunder (szakmai irodalmak, folyóiratok) és primer (saját szerkesztésű kérdőív) módszereket alkalmaztam, ezeknek a segítségével kerestem válaszokat a kutatásomhoz. A kutatáshoz nemzetközi és magyar forrásokra egyaránt hivatkoztam. A kérdőív segítségével felmértem a hazai bölcsődék helyzetét, a kisgyermeknevelők lehetőségeit és véleményét a témával kapcsolatban. Olyan kérdésekre adtak választ, mint a gyermekek reakciója és részvételi igénye a bölcsődében tartott zenei foglalkozásokon, a bölcsődék felszereltsége, milyen zenei neveléssel kapcsolatos módszereket alkalmaznak saját csoportjukban. A szakdolgozatban több hipotézist is megfogalmaztam, amelyeket sikerült alátámasztanom, az összefoglalás végén személyes véleményt fogalmaztam meg a témával kapcsolatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az énekes játékok és a gyermektánc szocializáló ereje óvodáskorbanJuhász, Gréta Zsanett; Árkosi , Julianna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarAz óvodáskor a gyermek életének egyik legmeghatározóbb időszaka, amikor a személyiségfejlődés, a szociális kapcsolatok alakulása és az érzelmi biztonság megteremtése kiemelt jelentőséggel bír. A közösségi életbe való beilleszkedés, az együttműködés, a szabályok elfogadása, valamint az érzelmek kifejezése olyan alapvető készségek, amelyek meghatározzák a gyermek későbbi társas kapcsolatait és tanulási folyamatát. Az óvodai zenei nevelés megalapozza a gyermekek esztétikai ízlését, miközben ritmikus, dallamos, nyelvi (szöveg) és mozgásos közegben közösségi élményekben részesíti őket. A gyermekek játszva ismerkednek a közösségi élet szabályaival konkrétan, egymásra figyelve, illetve a népi játékok, gyermekdalok, népdalok szövegei révén betekintést nyernek elődeik közösségi életébe is. Az óvodáskorú gyermekek fiziológiai és pszichológiai jellemzőinek áttekintése után az előadásban bemutatásra kerülnek az énekek játékok, melyek komplex nevelési eszközként az óvodai nevelés alappillérei. Külön kiemeljük az énekes játékok és a gyermektánc szociális kompetenciákra, mozgásfejlődésre gyakorolt hatását. Az óvodáskor egy olyan komplex időszakot ölel fel, amikor a gyermek jelentős szociális és személyiségfejlődésen megy keresztül. Ebben az időszakban megtanulja kezelni az emberi kapcsolatokat, fejlődik az önállósága és kialakulnak alapvető társas készségei, szokásai. A népi játékokban, gyermektáncokban önként vállalt szerepek jelentős hatást gyakorolnak a gyermekek teljeskörű személyiségfejlődésére. A körjátékok közösségi jellegükből adódóan számos fejlesztési lehetőséget kínálnak az óvodáskorúaknak. A szerepcsere és párválasztás során a gyerekek kifejezik egymásnak szeretetüket és megtapasztalják az örömszerzés élményét. A párbeszédes körjátékok társadalmi normákat idéznek fel, miközben az alkalmazkodóképességüket is fejlesztik. A bemutatandó kutatás célja feltárni az énekes játékok és a gyermektánc szerepét a kisgyermekek szocializációjában. További vizsgálatok eredményei feltárnak olyan pedagógiai gyakorlatokat, körülményeket, amelyek támogatják ezeknek a tevékenységeknek a hatékonyságát, bemutatják az énekes játékok és a gyermektánc szocializáló erejét az óvodáskorban, valamint feltárják, hogy ezek milyen módon járulnak hozzá a gyermekek társas készségeinek fejlődéséhez, az óvodai közösségbe való beilleszkedéshez és az óvodáskorú gyermek személyiségének kibontakozásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nemzetközi, többnyelvű gyermekek a bölcsődébenJuhász , Tímea; Gavallérné Németh, Nóra; Veronika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a többnyelvű, nemzetközi háttérrel rendelkező kisgyermekek bölcsődei nevelésének sajátosságait vizsgálja. A téma аktualitását az adja, hogy a globalizáció következtében egyre több olyan gyermek jelenik meg a hazai bölcsődékben, akik több nyelvi és kulturális környezetből érkeznek. A dolgozat első részében bemutatásra kerül a többnyelvűség fogalma, típusai, valamint a kisgyermekkori nyelvi fejlődés sajátosságai. Ezt követően a többnyelvű nevelés előnyei és kihívásai, valamint a bölcsőde szerepe és a kapcsolatteremtés lehetőségei kerülnek elemzésre. Külön hangsúlyt kapnak azok a pedagógiai stratégiák, amelyek segítik a többnyelvű gyermekek beilleszkedését és fejlődését. A kutatás kvalitatív módszerrel, félig strukturált interjúk segítségével valósult meg. A vizsgálatban összesen 12 fő vett részt, köztük szülők, kisgyermeknevelők és intézményvezetők. Az interjúk célja az volt, hogy feltárják a többnyelvű nevelés gyakorlati tapasztalatait, valamint a felmerülő előnyöket és nehézségeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Teammunka az óvodai fejlesztés folyamatábanKapusné Tamás, Zsuzsanna; Pálfi, Sándor; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat az óvodában, a fejlesztés érdekében szerveződött szakemberek közti együttműködési forma, a teammunka hatékonyságát befolyásoló tényezőket vizsgálja, különös tekintettel az interdiszciplinaritás, a személyközi szakmai kapcsolatok, valamint a dokumentáció, hatékonyságot befolyásoló szerepére. A szakirodalmi áttekintés bemutatja a pedagógiai fejlesztő folyamatok szabályozásának alapjait, a fejlesztés folyamatának jellemzőit, valamint a teammunka vizsgálatát, jellemzőit, problematikáját. A szakdolgozat empirikus részében egy konkrét eset vizsgálata történik, amely lehetővé teszi a szakemberek együttműködésének, a fejlesztés folyamatának áttekintését, ezáltal a hatékonyság vizsgálatát. A vizsgálat során interjúk is készültek a teammunkában együttműködő szakemberekkel. A dolgozat célja feltárni, hogy mely tényezők hatnak leginkább az óvodában a teammunkában megvalósuló együttműködés minőségére, melyek megváltoztatásával érhető el pozitív irányú változás a hatékonyság növelése érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hazai játékkínálat változásai és hatásuk a gyermek fejlődéséreKegyer-Szabó, Adrienn; Pető, Ildikó; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat első része a gyermeki játék jellemzőit, a különböző játékfajták fejlődésre gyakorolt hatását, a játékeszközökkel szemben támasztott követelményeket, a játékok fejlődését és a hazai játékeszközök változását tanulmányozza a szakirodalom tükrében, érinti a magyar népi játékeszközöket és a magyarországi játékkereskedelem fejlődését. Vizsgálja, milyen hatással vannak a gyermekek játékára a játékeszközök áradata, a szabadban töltött idő csökkenése, valamint a telekommunikációs eszközök mindennapi használata. A vizsgálat során interjú készült óvodás gyermekekkel, óvodapedagógusokkal és tanítókkal, kérdőíves felmérés óvodapedagógusok körében, amelynek célja, hogy átfogó képet kapjunk a hazai játékeszközök változásairól és azok hatásáról a gyermekek kreativitására, szociális készségeire és tanulási képességeire.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Zöld óvoda, zöld jeles napokKárándiné Vigh, Anita Éva; Gavallérné Németh, Nóra Veronika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA környezeti nevelés segít a gyermekeknek megérteni, hogyan működik a természet és milyen hatással van rá az emberi tevékenység. Az Zöld jeles napok alkalmat adnak arra, hogy játékosan és élményszerűen tudjanak meg többet a környezetvédelemről. A közös programok erősítik a bennük az együttműködés és a közösségi gondolkodás fontosságát. A természet iránti szeretet és tisztelet korán megalapozható ezekkel a tapasztalatokkal. A Zöld jeles napok segítenek abban, hogy a tudásszerzés ne csak elméleti, hanem gyakorlati legyen. Hosszú távon pedig ezek az élmények tudatosabb, felelősségteljes felnőttekké formálják a gyermekeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A „karmester” avagy a szülő és intézmény kapcsolataLőrinczné Mircse, Edit Tünde; Vargáné Nagy, Anikó; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA dolgozatban a szülő intézmény kapcsolatát vizsgáljuk. A mai megváltozott társadalmi szerepek miatt hogyan változtak meg a feladatok? Milyen elvárások vannak a szülők részéről? A mai gyerekek hogyan reagálnak az oktatási módszerekre? A digitális világ mennyire befolyásolja a mostani generációt? Mindezt hogyan tudja a pedagógus beépíteni az oktatásba? Ezekre keressük a választ.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A zenei nevelés és a zenei nevelés jótékony hatása a képességek fejlődésére a 0-3 éves korú gyermekek életébenKustorné Székely, Andrea Tünde; Péter, Csaba; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA tanulmány rámutat, hogy a zenei élmények nemcsak az érzelmi kötődést erősítik (anya–gyermek kapcsolat), hanem fejlesztik a mozgáskoordinációt, a beszédkészséget és a szociális kompetenciákat is. A zenével kísért interakciók — például ringatás, dúdolás, közös éneklés — serkentik az agy azon területeit, amelyek a nyelvi és érzelmi feldolgozásért felelősek. A mindennapi gyakorlatban gyakran tapasztalható, hogy a szülők és nevelők elsősorban könnyűzenei vagy gyermekdalokra épülő zenei foglalkozásokat alkalmaznak, míg a komolyzene ritkábban jelenik meg a gyermekek életében. Ennek hátterében sokszor az ismeretek hiánya, a bizonytalanság, vagy a komolyzenével kapcsolatos tévhitek állnak. A téma aktualitását az is indokolja, hogy napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a korai fejlesztés, a tudatos nevelés és az élményalapú tanulás. A zenei nevelés, különösen a komolyzene alkalmazása, olyan lehetőségeket kínál, amelyek hozzájárulhatnak a gyermekek harmonikus fejlődéséhez. Ezért tartottam fontosnak, hogy feltárjam a szülők és nevelők véleményét, ismereteit és hozzáállását a komolyzene gyermeknevelésben betöltött szerepével kapcsolatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Miért adják bölcsődébe a szülők a gyermekeiket ma Magyarországon?Koszorús , Anna; Lovas Kiss , Antal; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat célja annak feltárása volt, hogy napjainkban Magyarországon, különösen Hajdú-Bihar vármegyében, Debrecenben és Berettyóújfaluban a szülők milyen szempontok alapján döntenek gyermekük bölcsődei elhelyezése mellett, valamint milyen szerepet tulajdonítanak az intézménynek a gyermek fejlődésében és a családi életben. A kutatás kvantitatív és kvalitatív módszerek kombinációjával valósult meg, online kérdőív és strukturált interjúk alkalmazásával, szülők és két intézményvezető bevonásával. Az eredmények azt mutatják, hogy a bölcsődébe adás legfőbb oka a szülők munkába való visszatérése, amely szorosan összefügg a családok anyagi helyzetével. Emellett a szülők fontosnak tartják a gyermekek szociális fejlődését, közösségbe való beilleszkedését és önállóságának erősödését. A bölcsődeválasztást elsősorban az intézmény elérhetősége, a biztonságos, családias légkör, valamint a kisgyermeknevelők szakmai felkészültsége befolyásolja. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a bölcsődei ellátás napjainkban túlmutat a gyermekfelügyeleten, és komplex nevelési, valamint családtámogató funkciót tölt be. Az eredmények hozzájárulnak a bölcsődei ellátás társadalmi szerepének mélyebb megértéséhez, és alapot nyújthatnak további kutatásokhoz és gyakorlati fejlesztésekhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A képernyő árnyékában: A digitális eszközök hatása a kisgyermekek fejlődéséreKovács, Péter; Szerepi , Sándor; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a digitális eszközök kisgyermekkori jelenlétét és azok lehetséges hatásait vizsgálja a társas, kognitív és motoros fejlődés területén. A dolgozat célja annak bemutatása, hogy az 1–5 éves gyermekek életében milyen formában jelenik meg a képernyőhasználat, és ez milyen összefüggést mutathat a figyelmi működéssel, az együttműködéssel és a társas kapcsolódással. A szakirodalmi rész hazai és nemzetközi kutatások alapján tekinti át a témát, míg az empirikus kutatás szülői kérdőívre és kisgyermeknevelői interjúkra épül. A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a digitális eszközök használatának nemcsak mennyisége, hanem a használat módja, gyakorisága és a szülői szabályozás is meghatározó tényező. A kutatás rámutat arra, hogy a túlzott vagy nem megfelelően keretezett képernyőhasználat kedvezőtlenül hathat a kisgyermekek figyelmére, társas viselkedésére és mindennapi együttműködésére. A dolgozat a következtetések mellett gyakorlati javaslatokat is megfogalmaz a szülők és a bölcsődei szakemberek számára a tudatosabb digitális eszközhasználat támogatására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kiégés és annak veszélyei a pedagógusok közöttKissné Kovács, Melinda; Rábai, Dávid; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a pedagógusokat érintő kiégés jelenségét és annak specifikus veszélyeit vizsgálja, különös tekintettel a bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelőkre. A kutatás célja a kiégéshez vezető egyéni és szervezeti tényezők feltárása volt ebben a fokozott érzelmi megterheléssel járó munkakörben. A dolgozat elméleti része részletesen ismerteti a burnout szakaszait, valamint a korai gyermekkori nevelés sajátos stresszforrásait. A gyakorlati kutatás során kérdőíves felmérés segítségével lett vizsgálva a kisgyermeknevelők mentális állapota és a prevenciós lehetőségekhez való hozzáférésük. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a létszámhiány és az adminisztrációs terhek jelentősen növelik a kimerültség kockázatát a válaszadók körében. A konklúzióban javaslatok lettek megfogalmazva a munkahelyi jóllét javítására és a hatékonyabb stresszkezelési stratégiák beépítésére a bölcsődei mindennapokba. Zárásként hangsúlyozva van, hogy a szakemberek mentális védelme elengedhetetlen a gyermekek érzelmi biztonságának fenntartásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bölcsődés korú gyermekek fejlesztése mondókákkal és gyermekdalokkalKovács, Adél; Árkosi, Julianna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat első részében részletesen bemutatom a bölcsődés korú gyerekek mondókák és gyermekdalok által történő fejlesztésének lehetséges módjait. A gyermeki beszédfejlődés folyamatának bemutatását követően a mondókák és gyermekdalok szerepét hangsúlyozom a gyermek életében. Majd részletesen elemzem a gyermekdalok és mondókák hatását a kognitív fejlődésre, a beszédfejlődésre, mozgáskoordinációra és a ritmusérzékre nézve. Végezetül a bölcsődei nevelés céljainak átfogó ismertetése után a mondókák és gyermekdalok csoportdinamikai jelentőségét bontom ki. Az első fejezetben fellelhető elméleti áttekintés megfelelő tudományos hátteret szolgáltat a vizsgálathoz, amely pedig-ahogy a második fejezetben megjelenik- megerősíti, gyakorlatban igazolja az elméleti áttekintés során kiemelt információkat. Eredményeit recens szakirodalmi áttekintés és saját szakmai tapasztalat alapján és az anonim szülői kérdőív kiértékelésének segítségével bemutatom. Ezzel rávilágítok a szülők otthoni környezetében megjelenő zenei szokásaira.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nemzetiségi Óvodapedagógusok Életútjának VizsgálataLakatos, Katalin; Tóth , Norbert; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA kutatásom arra irányul, hogy feltárja a pedagógusképzés célrendszerét. Főbb feladatait, valamint bemutassa, miként érvényesül az esélyegyenlőség elve a képzés különböző szintjein. Kiemelt figyelmet kap a nemzetiségi óvodapedagógus-képzés sajátosságainak elemzése. Különös tekintettel a jogszabályi háttérre, az intézményi keretekre, valamint azokra a társadalmi tényezőkre, amelyek meghatározó szerepet játszanak ezen a területen. A kutatás során tíz, a szakmában dolgozó roma nemzetiségű óvodapedagógus tapasztalatainak feldolgozására került sor. A vizsgálat nem reprezentatív, azonban lehetőséget biztosít arra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk egy viszonylag szűk, mégis jelentős szakmai csoport életébe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A zene pszichológiai hatása óvodáskorbanLadányiné Csige, Judit; Fógel-Veres, Anett; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA dolgozat a zene pszichológiai hatásait vizsgálja óvodáskorban, különös tekintettel az érzelmi, kognitív és szociális fejlődést. A kutatás célja, hogy a zenei tevékenységek milyen módon járulnak a kisgyermekek személyiségfejlődéséhez. Fejlődéslélektani és neuropszichológiai megközelítésben tárgyalja. Az érzelemszabályozás a figyelem és a memória fejlődését a zenei tevékenységek hatására. A vizsgálat kérdőíves módszerrel történt, az eredmények alapján a rendszeres zenei tevékenységeken részt vett gyermekek pozitív összefüggést mutatnak az érzelemkifejezés fejlettségével, a koncentrációs működéssel, beszédfejlődéssel, és a társas viselkedéssel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Ég és föld"Kiss, Julianna; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat központjában értelmileg akadályozott gyermeket nevelő családok állnak. Összehasonlítottuk őket neurotipikus gyermeket nevelő családokkal szabadidőeltöltési és nyaralási szokások szempontjából. A dolgozat először bemutatja az elméleti hátterét a témának, majd egy saját vizsgálat eredményeit. A kvalitatív, interjús vizsgálat 20 szülővel történt, ebből fele-fele arányban értelmileg akadályozott gyermeket nevelő és neurotipikus gyermeket nevelő szülők vettek részt. A vizsgálat célja az volt, hogy megismerjük a hasonlóságokat és különbségeket a két csoport szabadidőeltöltési és nyaralási szokásaik és lehetőségeik között. Kíváncsiak voltunk, hogy mennyire különböznek a tapasztalataik és a nehézségeik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kisgyermeknevelő szerepe a 0-3 éves kiskorú gyermek zenei nevelésébenTóth-Csáki, Csilla; Péter, Csaba; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA dolgozat azt mutatja be, hogy a 0–3 éves gyermekek zenei nevelésében milyen fontos szerepe van a kisgyermeknevelőnek, és hogy a zene hogyan támogatja a fejlődés különböző területeit. A szakirodalmi rész kitér arra, hogy az ének, a mondókák és a hangszerek pozitívan hatnak a mozgásfejlődésre, a beszédfejlődésre, valamint az érzelmi és értelmi fejlődésre is. Bemutatja a bölcsődei zenei nevelés alapjait, valamint Kodály Zoltán, Forrai Katalin és Kokas Klára pedagógiai szemléletét is. A dolgozat hangsúlyozza, hogy a közös éneklés, a ritmusos játékok és a szeretetteljes nevelői jelenlét biztonságot, örömöt és fejlődési lehetőséget ad a kisgyermekeknek. A kutatás részben a kisgyermeknevelők és a szülők zenei kultúráját, valamint az otthoni és bölcsődei zenei nevelés mai gyakorlatát vizsgálja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nemzetiségi nevelés roma gyermekekkel az óvodában – Egy intézmény átalakulásának vizsgálataMonoszi, Emese; Gortka-Rákó, Erzsébet; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarSzakdolgozatomban az vizsgálom, hogy milyen feltételek és lépések szükségesek ahhoz, hogy egy óvoda nemzetiségi óvodává váljon. Ez a téma különösen nagy jelentőséggel bír munkahelyemen a Hencidai Gyermekmosoly Óvodában, amely roma/cigány gyermekeket nevelő intézmény. Dolgozatom célja, hogy feltárjam a nemzetiségi nevelés jogszabályi hátterét, pedagógiai alapelveit és gyakorlati megvalósításának lehetőségeit. A vizsgálat során bemutatom az intézmény sajátosságait, a gyermekösszetételt, valamint a helyi társadalmikulturális környezet hatásait. Kitérek arra is, hogy a cigány kultúra elemei miként integrálhatók az óvodai nevelés mindennapjaiba. Elemzem a pedagógusok szerepét, attitűdjét és felkészültségét a nemzetiségi nevelés megvalósításában. Kutatásom módszerei közé tartozik a dokumentumelemzés és a saját gyakorlati tapasztalataim feldolgozása. Eredményeim rámutatnak arra, hogy a nemzetiségi óvodává válás nem csupán szervezeti átalakulást jelent, hanem szemléletváltást is igényel. Hangsúlyozom az együttműködés fontosságát a családokkal és a helyi közösséggel. Végső következtetésként megfogalmazom, hogy megfelelő szakmai felkészültség és elköteleződés mellett a roma nemzetiségi óvodai nevelés reális lehetőség egy befogadó, identitáserősítő környezet kialakítására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyermekek médiafogyasztásának vizsgálataMachnyik , Nikoletta; Bocsi , Veronika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a kisgyermekek médiahasználati szokásait vizsgálja, különös tekintettel az óvodai szünetek időszakára és a szülői attitűdökre. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a gyermekek képernyőhasználata hogyan alakul a mindennapi és a szüneti időszakokban, valamint milyen tényezők befolyásolják azt. A vizsgálat kérdőíves módszerrel történt, amelyben összesen 104 fő vett részt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az óvodai szünetek idején növekszik a gyermekek képernyő előtt töltött ideje, ami a strukturált napirend hiányával és a megnövekedett szabadidővel hozható összefüggésbe. A kutatás rámutat arra is, hogy a szülők többsége fontosnak tartja a digitális eszközhasználat korlátozását, azonban ez a gyakorlatban nem minden esetben valósul meg következetesen. További eredmény, hogy a szülői szabályozás jelenléte összefüggést mutathat a képernyőidő mértékével, ugyanakkor az adatok értelmezése bizonyos esetekben korlátozott. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a kisgyermekkori médiahasználat összetett jelenség, amelyet a családi környezet, a szülői attitűdök és a mindennapi élethelyzetek egyaránt befolyásolnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vizuális játékok és alkotó játékok a bölcsődébenMorvainé Pál, Bettina; Prém, Vanda; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a vizuális és alkotó játékok alapvető szerepét vizsgálja a bölcsődés korú gyermekek harmonikus fejlődésében. A dolgozat bemutatja a játékfejlődés szakaszait 0-3 éves kor között, tekintettel a manipuláció és a finommotorika alakulására, amely elengedhetetlen a későbbi eszközhasználathoz. A szöveg elemzi az alkotó játékok fontosságát, illetve különböző tevékenységeket - mint festés, nyomdázás, gyurmázás - hangsúlyozva, hogy ezek során nem a produktum, hanem az alkotás öröme és a valódi tapasztalatszerzés a mérvadó. Kiemelt figyelmet kap a kisgyermeknevelők támogató és érzelmi biztonságot nyújtó jelenléte a foglalkozások során, amely keretet ad kreativitás és az önkifejezés szabadságának. A hipotézisek rávilágítanak a nevelők által kínált hagyományos és változatos eszközhasználat gyakoriságára, valamint a szabad kísérletezés jelentőségére az alkotó tevékenységek alatt. Összességében a dolgozat célja, hogy rámutasson a vizuális nevelés pedagógiai értékére a mai modern, ingerekkel teli világban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Miért adják bölcsődébe gyermekeiket a szülők ma Magyarországon?Magyar, Emőke; Lovas Kiss, Antal; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat célja annak feltárása, hogy a kisgyermeket nevelő szülők milyen szempontok és motivációk alapján döntenek a bölcsődei ellátás igénybevétele mellett ma Magyarországon. A dolgozat elméleti része bemutatja a kisgyermeknevelés intézményrendszerét, valamint a bölcsődei ellátás szerepét a családok életében és a gyermek fejlődésében. A dolgozat vizsgálati részében kvalitatív, félig strukturált interjúk készültek kisgyermeket nevelő szülők részvételével. Az interjúk célja a bölcsőde választással kapcsolatos motivációk és a döntési mechanizmusok feltárása volt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a bölcsődei ellátás igénybevételét több tényező együttesen befolyásolja. Meghatározó szerepet játszik a szülők munkavállalása, a családok anyagi körülményei, valamint a gyermek szocializációjának elősegítése. A szakdolgozat és a kutatás eredményei hozzájárulhatnak a kisgyermeknevelés és a szülői döntéshozatal jobb megértéséhez.