Az alapvetés után a fogyasztóvédelem európai és magyar fejlődésével foglalkozom, kitekintve az új Európai Uniós fogyasztóvédelmi stratégiára. A következő fejezet a fogyasztóvédelmi jog forrásairól (különös tekintettel az Alkotmányra) szól. Ezt követően a fogyasztóvédelmi törvény kapcsolódó rendelkezéseit, majd az uniós és magyar intézményrendszer ismérveit és elemeit tekintem át. Külön fejezetben a Gazdasági Versenyhivatal kapcsolódó eljárásairól szólok. Ezt követi a fogyasztói igényérvényesítés lehetőségeinek (bíróság előtti, bíróságon kívüli) bemutatása, majd a magyar békéltető testületi eljárás és az uniós bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusok ismertetése. A békéltető testületekkel kapcsolatban azok felállításáról, hatáskörérő és illetékességéről, valamint szervezetéről, eljárásáról és a hozható határozatokról írok. Mindezek alapján átfogó képet kaphatunk a fogyasztói érdekérvényesítés hazai és uniós lehetőségeiről és szabályozásáról.