A világválságra és annak következményeire gondolva, arra következtethetnénk, hogy manapság a felszámolások, fizetésképtelenségi eljárások száma növekszik a legnagyobb ütemben, ám sajnos ez nem így van. A jogszabályi háttér szigorodása következtében például egyre több vállalkozást érint a kényszer-végelszámolás intézménye. 2011 a végelszámolások tekintetében egy igen mozgalmas évnek bizonyul. Az elméleti ismereteket a „HALADÁS” ÁFÉSZ példáján keresztül vizsgálom és szemléltetem. Bemutatom többek között, hogy milyen okok vezettek a szövetkezet végelszámolásához, milyen sajátos számviteli feladatokat kellett elvégezni és milyen dokumentumokat kellett közzétenni az eljárás során. Ismertetem azt is, hogy a vállalkozás hogyan tudott az üzletrész nyújtotta vásárlási kedvezmények miatt rendkívüli módon megnövekedett taglétszámával elszámolni, valamint hogyan tudta rendezni követeléseit és kötelezettségeit. Az eljárás folyamatát és jogi hátterét tanulmányozva arra a következtetésre jutottam, hogy a hitelezők (jelen esetben leginkább a célrészjegyesek) védelme a jelenlegi szabályozások értelmében nem valósul meg kellőképpen.