A DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet működésének kezdetétől küzd a szélsőséges időjárás okozta aszály és belvíz problémákkal. A belvíz nem csak talajvédelmi szempontból okoz károkat, hanem vetéspusztulást illetve terméscsökkenést is eredményezhet. A dolgozatba foglalt kutatómunkám célja az volt, hogy felmérjem a kutató intézet kísérleti területein, a belvíz hatására, a talajban kialakuló kémiai változásokat. Az áprilisi belvizek idején talajmintákat és vízmintákat gyűjtöttem be, amelyeket laboratóriumi elemzésre adtam be. A DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézetéhez tartozó akkreditált laborba került sor a minták elemzésére. A talajmintáknál a pH, só, humusz, P2O5, K2O, Ca, Mg, Na, NO3-N kiértékelését végeztem el. A vízmintáknál a pH, elektromos vezetőképesség, szárazanyagtartalom, Ca-, Mg-, Na-, K-, HCO3-,Cl-, SO4-, NO3-, P2O5-tartalom, a víz Na ionjainak relatív mennyisége (Na%), számított szódatartalom, szódaegyenérték (Sze) és a Na adszorpciós aránya (SAR érték) paramétereket mértük, illetve számítottam ki. Alkalmaztam az EMRC és a CO2 műszereket. A minták kiértékelését követően arra a megállapításra jutottam, hogy a talaj másodlagos szikesedése a belvizek hatására nem alakul ki. A vízminták esetében egy terület lépte át a megengedett határértéket, amely a további vizsgálatoknál is magasabb értékeket eredményezet a többi táblákhoz képest. A talajmintákban a másodlagos szikesedésért felelős ionok kis számban vannak jelen, a labor vizsgálatok és az EMRC műszer is ezt igazolja.