Az Európai Unió a második világháború vége óta az eddigi legnagyobb menekültügyi válságával néz szembe. A 2015 évi migrációs hullám eltérő módon érinti az Európai Unió, mint célterület tagországait. Jelenlegi viszonyok között, a menekült probléma egyre nagyobb társadalmi feszültségekhez vezet ezért kiemelkedő fontosságú, hogy az Európai Unió és az egyes tagállamok, így Magyarország, hogyan reagálnak a változásokra. Ebben a tekintetben hazánkra földrajzi elhelyezkedésénél és a schengeni övezet külső határaként hatalmas felelősség hárul. A hazai menekültügyi szabályozás hármas rétegződést mutat. Elsődlegesen az államok joga meghatározni, hogy kit és milyen feltételekkel minősítenek menekültnek, azonban a nemzetközi jogalkotás is rész vesz a menekültkérdés szabályozásában, ezáltal pedig korlátozza a az államok döntési szabadságát. A 2015-ös menekültválság felszínre hozta az Európai Unió menekültügyi rendszerének rendszer hiányosságait, problémáit és rávilágított arra, hogy érdemes lenne azt átfogóan megváltoztatni.