Az Európai Bizottság jelentése alapján 2018-ban a legtöbb Erasmus+ hallgató Spanyolországot választotta tanulmányainak úticéljaként, de szép számmal tanultak Franciaországban és Olaszországban is. Milyen tényezők lehetnek azok, amelyek befolyásolják a nemzetközi hallgatók áramlását? Talán a meleg éghajlat, az országok közötti távolság vagy a magas életszínvonal? A kutatásomban többek között erre keresem a választ, illetve Magyarország esetében megvizsgálom, hogy melyek azok a tényezők, amelyek vonzóvá teszik hazánkat a nemzetközi hallgatók szemében. A lineáris regresszióval kapott eredmények alapján elmondható, hogy a távolság negatívan befolyásolja az utazni vágyó nemzetközi hallgatók számát; minél távolabb van két programország egymástól, annál kevesebb Erasmus+ hallgató fog tanulni a fogadóországban. A távolság szignifikáns hatása mellett ugyancsak számít a küldő és a célország GDP-je, fejlettsége, népessége, illetve az, hogy a fogadóország hány olyan felsőoktatási intézménnyel rendelkezik, amely szerepel a világ 200 legjobb egyetemének rangsorában. A kulturális távolság is egy olyan tényező volt a modellben, amely negatívan hatott az Erasmus+ hallgatók számára. Minél nagyobb a kulturális távolság két ország között, annál kevesebb hallgató fog a mobilitásban részt venni. E változón kívül, a közös nyelv vizsgálatához is készítettem egy regressziós modellt. Két ország közös nyelve utalhat hasonló kultúrára is, mint Magyarország-Szlovákia esetében a magyar nyelv, azonban a 33 általam vizsgált programország között voltak olyan országok is, ahol a közös nyelv nem volt garancia a magasabb számú hallgatók áramlására a politikai feszültségek miatt, ezért ez a változó nem lett szignifikáns. Az Erasmus+ hallgatók turisztikai jellegű költéseik is igen jelentősek, ezért érdemesnek tartottam bevonni egy olyan változót, amely az egy országban található UNESCO világörökségek számára vonatkozott. A feltételezésem igaznak bizonyult, hiszen a magasabb számú világörökséggel rendelkező országok több nemzetközi hallgatót tudhattak maguknak. Végül pedig a szakirodalomban leírtak ellenére, nem találtam összefüggést az Erasmus+ hallgatók áramlása és a fogadóország mediterrán éghajlata között, nem lehet azt mondani, hogy a melegebb éghajlat több hallgatót vonzana.