Dolgozatom két részből áll. Az első fejezet a tanúvédelem témakörét öleli fel. Rövid bevezetés után a tanúvédelem történeti kialakulását, jelentőségének felismerését, valamint fontosságát a szervezett bűnözés visszaszorításában tekinthetjük át, majd a tanúvédelem fogalmával és a tanú vallomástételi hajlandóságának elősegítésében betöltött szerepével ismerkedhetünk meg. Részletes bemutatásra kerülnek a tanúvédelem egyes eszközei, alkalmazásuk feltételei, szabályozása, illetve, hogy alkalmazásuk miként fokozza a tanúvédelem hatékonyságát. A fejezet lezárásaként a tanúvédelem Európai Uniós eszközeinek ismertetésével, valamint a jogharmonizációs tevékenység ajánlásokon, egyezményeken és az Európai Bíróság esetjogán keresztül történő bemutatásával és a jövőbeni fejlődés irányvonalával foglalkozom. A második fejezet témaköre szorosan kapcsolódik az elsőhöz, ugyanis a tanúvédelem egyik legújabb – gyakorlati alkalmazását tekintve még kialakulóban lévő – eszközéről, a tárgyalás zártcélú távközlő hálózaton keresztül történő tartásáról szól.
A bevezetés után – a rendszer működésének megismeréséhez nélkülözhetetlen – informatikai fogalmakat definiáltam, melyet a zártcélú hálózatok jogi alapjának és Magyarországi szabályozásának bemutatása követett. Majd a videokonferencia előnyeit és az EU tagállamokban történő alkalmazását, gyakorlati tapasztalatokat fejtettem ki. Ennek az eszköznek az alkalmazhatósága nagyban függ a technikai felszereltségtől és egy informatikai háttérrendszer (zártláncú hálózat) működtetésétől. Hazánkban gyakorlati tapasztalatokról e téren még nem beszélhetünk, így más országok példáján keresztül próbáltam szemléltetni a rendszer működését.