<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

Interstitiális tüdőbetegségek retrospektív elemzése (2018-2023)

dc.contributor.advisorSárközi , Anna
dc.contributor.advisordeptÁltalános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék
dc.contributor.authorMisz, Dóra
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Kar
dc.date.accessioned2026-06-26T09:37:29Z
dc.date.available2026-06-26T09:37:29Z
dc.date.created2026
dc.description.abstractBevezetés: Az interstitialis tüdőbetegségek (ILD) a tüdő parenchymáját érintő, heterogén kórképek csoportját alkotják, amelyek diagnosztizálása és kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel. A klinikai tünetek, képalkotó vizsgálatok és patológiai leletek együttes értékelése alapvető a pontos diagnózis felállításához. Az ILD-k korai felismerése kulcsfontosságú, mivel a korai terápiás beavatkozás javíthatja a túlélést és az életminőséget. Célkitűzések: A kutatás célja az ILD-alcsoportok összehasonlítása légzésfunkciós paraméterek alapján, az antifibrotikus kezelések hatásának értékelése, valamint a társbetegségek kimenetelre gyakorolt hatásának elemzése volt. Módszerek: A kutatás retrospektív elemzése során a 2018 és 2023 között az ILD-teamen bemutatott betegek adatait dolgoztuk fel. A betegeket a nemzetközi irányelveknek megfelelően négy fő csoportba soroltuk: ismeretlen eredetű ILD, rendszerbetegséghez társuló ILD, granulomatózus és egyéb jól meghatározható ILD. A légzésfunkciós paraméterek (FVC, FEV₁, DLCO%, Tiffeneau%) kezdeti értékeit statisztikai módszerekkel hasonlítottuk össze, az antifibrotikus kezelések (nintedanib, pirfenidon) hatását pedig longitudinális elemzéssel vizsgáltuk. A társbetegségek túlélésre gyakorolt hatását Cox-regressziós modellel értékeltük. Eredmények: A vizsgált ILD-csoportok között a légzésfunkciós paraméterekben szignifikáns különbségek mutatkoztak. Az ismeretlen eredetű ILD-ben szenvedő betegek alacsonyabb FVCés FEV₁-értékeket mutattak a többi csoporthoz képest, míg a DLCO% érték a granulomatózus csoportban volt a legmagasabb. Az antifibrotikus kezelést kapó betegek esetében a tüdőfunkció romlása mérsékeltebb volt, ami a kezelés potenciális védőhatására utalhat. A Cox-regressziós elemzés alapján a hiperszenzitív pneumonitis, a tuberculosis és a scleroderma szignifikánsan negatívan befolyásolta a túlélést. Következtetések: A kutatás rámutatott, hogy az ILD-alcsoportok közötti funkcionális különbségek, az antifibrotikus kezelések védőhatása és a társbetegségek prognosztikai szerepe egyaránt meghatározó a betegség lefolyásában.
dc.description.courseáltalános orvos
dc.description.courseactnappali
dc.description.courselangmagyar
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent44
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/412320
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectinterstitiális tüdőbetegségek
dc.subject.dspaceOrvostudomány
dc.titleInterstitiális tüdőbetegségek retrospektív elemzése (2018-2023)
dc.title.translatedRetrospective Study of Interstitial Lung Diseases (2018-2023)

Fájlok

Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Betöltés ...
Bélyegkép
Név:
2026_05_27_1260_misz_dora2.pdf
Méret:
1,35 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format

Engedélyek köteg

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Betöltés ...
Bélyegkép
Név:
license.txt
Méret:
2,35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás: