A tanulmány rámutat, hogy a zenei élmények nemcsak az érzelmi kötődést erősítik (anya–gyermek kapcsolat), hanem fejlesztik a mozgáskoordinációt, a beszédkészséget és a szociális kompetenciákat is. A zenével kísért interakciók — például ringatás, dúdolás, közös éneklés — serkentik az agy azon területeit, amelyek a nyelvi és érzelmi feldolgozásért felelősek. A mindennapi gyakorlatban gyakran tapasztalható, hogy a szülők és nevelők elsősorban könnyűzenei vagy gyermekdalokra épülő zenei foglalkozásokat alkalmaznak, míg a komolyzene ritkábban jelenik meg a gyermekek életében. Ennek hátterében sokszor az ismeretek hiánya, a bizonytalanság, vagy a komolyzenével kapcsolatos tévhitek állnak. A téma aktualitását az is indokolja, hogy napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a korai fejlesztés, a tudatos nevelés és az élményalapú tanulás. A zenei nevelés, különösen a komolyzene alkalmazása, olyan lehetőségeket kínál, amelyek hozzájárulhatnak a gyermekek harmonikus fejlődéséhez. Ezért tartottam fontosnak, hogy feltárjam a szülők és nevelők véleményét, ismereteit és hozzáállását a komolyzene gyermeknevelésben betöltött szerepével kapcsolatban.