A mezőgazdasági haszonbérleti szerződések szabályozásának sajátosságai

Abstract

Magyarországon a termőföld áruba bocsájtása kardinális kérdés, ugyanis ezek a területek az országunk részét képezik. A 2004-es uniós csatlakozásunk hatalmas fordulatot jelentett a magyar mezőgazdasági szférában, hiszen a csatlakozásnak köszönhetően nem csak a határok nyíltak meg az uniós tagállamok számára, hanem a piacok is. A piacok megnyitásával pedig lehetőség nyílt a többi tagállam számára az itthoni földek felvásárlása, így fennállt annak a veszélye, hogy a kedvezőtlen valutaviszonyok és a külföldiek számára alacsony hazai földárak lavinaszerűen indítanak meg egy földvásárlási rohamot. Szükség volt tehát az egységes szabályozás megalkotására, mely rendezi a föld tulajdoni és ehhez kapcsolódóan a használati jogának speciális szabályait. 2013-ban a földforgalmi szabályozás keretében két új törvény is született: a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.), valamint a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.). Ezek a szabályozások meghatározzák a haszonbérleti jogviszony létrejöttének feltételeit, annak időtartamát, a szerződések tartalmi elemeit, a felek vonatkozásában korlátozásokat írnak elő, hatósági jóváhagyáshoz kötik a szerződés érvényességét. Dolgozatom célja a magyar földszerzési szabályozás jogtörténeti fejlődésének bemutatása, valamint a mai napon hatályos földforgalmi szabályozás legfontosabb rendelkezéseinek ismertetése. A tanulmány felépítését a haszonbérleti szerződések szabályozásának megismertetése határozza meg.