A COVID fiatalok sportolási szokásainak gyakorolt hatásainak vizsgálata, különös tekintettel a Debreceni Egyetem Atlétika Club labdarúgó szakosztályra
| dc.contributor.advisor | Szalánczi, Zoltán | |
| dc.contributor.author | Szabó, János | |
| dc.contributor.department | DE--Gazdaságtudományi Kar | |
| dc.date.accessioned | 2023-05-09T14:20:31Z | |
| dc.date.available | 2023-05-09T14:20:31Z | |
| dc.date.created | 2023-04-20 | |
| dc.description.abstract | Egészen 2019-ig a magyar lakosság esetében pozitív irányú változási folyamatok zajlottak le a sportolási szokásokat illetően. Ebben nagy szerepe volt a 2010-es kormányváltásnak is, mivel a megújuló hazai sportfinanszírozási rendszer, valamint a magyar gazdasági folyamatos növekedése kedvező környezetet jelentett a sportfogyasztás növekedése számára is. A sport nemzetstratégiai ágazattá válásának hátterében a „Sportnemzet és sportoló nemzet” eszméje áll, amelynek lényege hazánk sportnemzetté válása, mely azonban nem jöhet létre eredményes utánpótlás-nevelés, és a sport magyar társadalomban minél szélesebb körű elterjesztése nélkül. A Covid-19 járvány gyökeresen átalakította a sportoláshoz való viszonyt, és sportolási szokásokat. Ezek a változások mind a szabadidős sportolók, mint pedig az igazolt versenyzők esetében érvényesült. Az általam végzett 109 fő online megkérdezésén alapuló kérdőíves kutatás eredményei igazolták, hogy a Covid-19 járvány tartósan vetette vissza a sport iránti érdeklődést már a koronavírus járvány előtti is rendszeresen sportolók esetében Kérdőíves kutatásom eredményei arra is rávilágítottak, hogy mind a sportolók számában, mind a sporttevékenységé végzésének gyakoriságára hatással volt. Ennek során a szabadidős-, valamint a versenyszerűen sportolók számában egyaránt szignifikáns csökkenés következett be, és ezzel párhuzamosan a hetente több alkalommal edzők száma is jelentősen visszaesett. A koronavírus járvány tovább hatással volt a sportágak megítélésére, kedveltségére, így érezhetően csökkent az érdeklődés labdarúgás iránt, bár ezek a negatív folyamatok egyéb más sportágak esetében érvényesültek. Primer eredményeim egyértelműen igazolták, hogy nem csupán a sportolás, illetve az aktív, sportos életmód iránti érdeklődés csökkent a Covid-19 utáni időszakban, hanem ez a negatív tendencia az egyes sportágakban esetében is bekövetkezett. Az is kiderült, hogy a koronavírus járvány hatására e változások a sportos életmód követők motivációiban is. Bár a három legfontosabb tényező változatlanul a jó külső és a sport és a fizikai aktivitás szeretet, azonban a Covid-19 hatására felértékelődött az egészségmegőrzés szempontja. | |
| dc.description.course | Sport-és rekreációszervezés Sportszervező | |
| dc.description.degree | BSc/BA | |
| dc.format.extent | 56 | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/352453 | |
| dc.language.iso | hu | |
| dc.subject | Sport | |
| dc.subject | DEAC | |
| dc.subject | COVID-19 | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Társadalomtudományok | |
| dc.title | A COVID fiatalok sportolási szokásainak gyakorolt hatásainak vizsgálata, különös tekintettel a Debreceni Egyetem Atlétika Club labdarúgó szakosztályra | |
| dc.title.translated | Examining the effects of COVID on the sporting habits of young people, with particular regard to the football department of the University of Debrecen Athletics Club |