A dolgozat célja a mai fejlődő gazdaságok vizsgálata, különös tekintettel az ázsiai kistigrisek sikereire, amelyeket 1950 és 1990 között értek el. Ezen felül azokra az afrikai területekre összpontosítunk, amelyeket a kistigrisek harmadik, afrikai hullámának, a kisoroszlánok-nak neveznek, és megvizsgáljuk, hogy ezek a területek miért kelthették fel a közgazdászok figyelmét. A dolgozatban mélyebb belátást nyerünk az Afrikát hátráltató tényezőkbe, mint például a korrupció vagy az ineffektív gazdaságpolitika, és megvizsgáljuk, hogy ezek milyen okokra vezethetők vissza. Tárgyaljuk a háborúk és politikai zavargások hatásait egy országra és a környező területekre, valamint elemezzük, hogyan befolyásolják ezek a tényezők a gazdasági fejlődést. Vizsgáljuk a történelem szerepét az intézmények kialakításában és, hogy mit tehetnek akkor ha hatástalan intézményrendszer alakult ki egy országban. Elemezzük a kormány aktív szerepvállalásának előnyeit a fejlődésben és megismerjük Kína egyedi megközelítését. Olyan tényezőkről lesz szó, mint a történelem, a külkereskedelem, az import és export aránya, az ágazatok szerepe és jelentősége a gazdaságban, a háborúk és a földrajzi adottságok. Megismerkedünk olyan jelenségekkel, mint a holland kór vagy a nyersanyag-átok.

Felmerül a kérdés: vajon Afrika és más fejlődő területek lemaradtak-e a lehetőségekről, amelyek az ázsiai csodáknak elérhetőek voltak az 1950-es években? Vajon egy ország fejlődése azon múlik, hogy jókor van jó helyen, vagy más belső erők játszanak szerepet ebben a folyamatban?