Dolgozatom címe Tanúvédelem, tanúkihallgatás szerepe a kriminalisztikában, ennek megfelelően két fejezetre osztottam tanulmányomat, a tanúvédelemre és a tanúkihallgatásra. A tanúvédelem kérdéskörében foglalkozom a tanú jogi, illetve fizikai védelmével, valamint bemutatom egyes országok tanúvédelmi rendelkezéseit. A tanú jogi védelme a személyi adatok zártan kezelésében, és a különösen védetté nyilvánításban merül ki, míg a büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme, a Védelmi Program rendelkezései, a 4/2002. (III. 28.) IM. rendelet a Védelmi Program büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának részletes szabályairól, és a Telefontanú Program a tanú személyes, fizikai védelmének része. Az egyes tanúvédelmi intézkedéseken belül kifejtem azok feltételeit, módjait, illetve megszűnéseit. Külön kitérek arra, hogy hogyan ítéli meg az Emberi Jogok Európai Bírósága a különösen védett tanú jogintézményét, és ezt egy-egy jogesettel is szemléltetem. A második fejezet a tanúkihallgatásról szól. A fejezet elején írok a kihallgatásról általánosságban, annak céljáról, kriminalisztikai megfogalmazásáról. A következő részben található a tanúkihallgatás fogalma. Ezek után részletesen szólok a tanú fogalmának általános, törvénykezési és büntető-eljárás jogi megfogalmazásáról, a tanú jogairól és kötelezettségeiről. A következő pontban a tanú vallomástételének akadályaira térek ki, megkülönböztetve az abszolút és relatív mentességi okokat. A következő rész a tanúkihallgatás tulajdonképpeni folyamatáról szól, külön kifejtve a felkészülést a tanúkihallgatásra és annak sajátosságait, a tényleges tanúkihallgatási szabályokat és annak egyes taktikai szabályait. Külön pont szól a kiskorúak kihallgatásáról és annak szabályairól. A fejezet lezárásaként írok a tanúvallomás rögzítéséről és értékeléséről. A dolgozatom rövid összegzéssel zárom.