A lobbizás vizsgálatával, bemutatásával pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a jelenlegi érdekérvényesítő kultúra alapján mit tehetünk, hogyan és előreláthatólag milyen sikerrel tudjuk a magyar érdekeket képviselni az Európai Unióban, továbbá arra is tehetünk javaslatot, hogy az egyes ágazatokban magasabb érdekérvényesítés eléréséhez miben kellene változnia a magyar gyakorlatnak. A jól kialakított, törvénnyel szabályozott lobbi tevékenység segíti a vállalatokat céljaik elérésében, a gazdasági növekedés elősegítésében. Külföldön a magyar termékek piacra kerülését, bevezetését megkönnyítheti egy jól kidolgozott, célzott lobbi, amely ugyanakkor védi is adott esetben a magyar termékeket a hamisítástól. A dolgozatomban a következő aktuális kérdésekre keresem a választ, melyek az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerültek a közbeszédben, a médiában, és a munkavállalói érdekképviseletekben: Milyen folyamatok során alakult ki a lobbizás az egyes európai országokban? Milyen eltérések és hasonlóságok mutathatók ki a volt szocialista országok lobbizásában? A stratégiai megállapodások szerepe a lobbizásban