Szakdolgozatom témájaként, Johann Kaspar Mertz életét és munkásságát választottam. Mertz a XIX. század első felének egyik kiemelkedő gitárművésze és a gitár irodalmat gazdagító zeneszerzője volt. Műveire hatással volt Schubert, Schumann, Chopin, Mendelssohn és Liszt Ferenc stílusa. Alkotásai a romantikára jellemző szólóhangszeres műfajkat szemléltetik: fantáziák, rapszódiák, táncok, karakterdarabok, dalátiratok, etűdök és fantáziaszerű opera átiratok. Kompozícióiban meghatározó jelentőséggel bír a magyar verbunkos zene dallamvilága. Kompozícióit inspirálta a magyar csárdás, a német ländler, a bécsi keringő és a lengyel polonéz és mazurka. Szakdolgozatomban részletesen elemzem Mertz gitáriskola (Schule für die Guitare). A gitáriskola a kezdő gitárosok számára íródott, amely egy elméleti és egy gyakorlati részből áll (Theoretischer Theil, Practischer Theil). A szerző a koncertezés mellett nap, mint nap tanított feleségével együtt. Mertz kísérletező személyiségének köszönhetően a gitár sokféle formájával, alakjával és újításaival foglalkozott. A Stauffer és Scherzer modern építésű és formájú gitárokat (pedálgitár, nyolc- tízhúrú gitárok, tercgitár) előszeretettel használta koncertjein. Makarov Brüsszelben rendezett versenyén, Mertz első helyezése bizonyítja, hogy elismert volt szakmájában.