A súlyos akut pancreatitis intenzív terápiája

Abstract

A pancreatitis a hasnyálmirirgy exokrin állományának hirtelen kialakuló, idő előtt aktiválódó enzimek által okozott önemésztéses gyulladása. A 2012-es revideált Atlanta- klasszifikáció szerint a súlyos akut pancreatitis egy olyan kórkép, melyet a perzisztens – 48 órán túl is fennálló – egy-, vagy többszervi elégtelenség határoz meg. Kiemelt gasztroenterológiai kórkép, intenzív terápiás ellátást igényel. Lefolyása gyakran rapidan romlik, és rövid időn belül életveszélyes állapothoz vezethet. Bár a pancreatitis a legtöbb esetben enyhe lefolyású, a súlyos állapotú betegek korai felismerése kiemelt fontosságú, ugyanis általában intenzív osztályos megfigyelést, szoros monitorozást és komplex kezelést igényelnek. A betegség jelentőségét tovább növeli az a tény, hogy előfordulása folyamatosan növekszik, részben anyagcsere-rendellenességek és egészségtelen életvitel (hipertrigliceridémia) kapcsán halmozódó epekövesség, részben az alkoholizmus miatt. A téma fontosságát hangsúlyozza az a tény, hogy bár az ellátás az elmúlt években jelentősen javult, a súlyos esetekben a korai diagnosztika és a betegség súlyosságának pontos felmérése továbbra is döntő jelentőségű. A laboratóriumi markerek, a klinikai klasszifikációs és prognosztikai rendszerek, valamint a képalkotó vizsgálatok fontos szerepet játszanak a modern diagnosztikában, és segítik a beteg állapotának felmérését és dinamikus monitorozását. A kimenetel legfontosabb meghatározója továbbra is az, hogy milyen gyorsan kerül diagnosztizálásra a beteg, és milyen hamar kezdik meg a kezelést. A folyadékpótlás, a szervtámogató és/vagy –pótló kezelések megfelelő időben való indítása, az adekvát táplálás, a szövődmények megelőzése és felismerése egyaránt döntő szerepet játszik a beteg prognózisában.