Dolgozatom a hatályos magyar különleges jogrendi szabályokat veszi górcső alá. A dolgozat kiindulópontja a kilencedik alaptörvény módos, aminek következtében nagy mértékben módosultak és átalakultak a különleges jogrendi szabályok és esetkörök. A különleges jogrendi esetkörök változásának áttekintése melle, a vizsgálat egyik kiemelt eleme, hogy a Kormány mekkora és milyen felhatalmazással rendelkezik ezekben a helyzetekben, illetve szakdolgozatom igyekszik rávilágítani azokra az elemekre, amelyek különleges jogrend idején csorbíthatják a demokratikus jogállami kereteket és a felhatalmazott számára visszaélésre adhatnak lehetőséget. A különleges jogrendet érintő hazai kritikák mellett a nemzetközi színtérről érkező kritikák és javaslatok is kiemelt szerepet kapnak a vizsgálat során. Ezen kritikák és javaslatok alapján dolgozatom igyekszik felvázolni, olyan lehetőségeket amelyeknek alkalmazása esetén egy demokratikusabb és a jogállami keretek közé jobban illeszthető különleges jogrendi szabályozás jöhetne létre.