Diplomadolgozatomban egy Debrecentől délre elhelyezkedő mezőgazdasági terület víz-háztartási állapotát vizsgáltam. Ezen a területen is jelentős mezőgazdasági termelés folyik a jó vízgazdálkodású csernozjom talajokon, illetve a kevésbé jó homokos talajokon is. Hazánk változó klimatikus viszonyai, követve a globális tendenciákat, mindinkább egy szárazodó állapot irányába tart, melyeket jól bizonyítanak az emelkedő hőmérsékleti értékek, egyre sűrűsödő aszályos időszakok, a csapadékok szélsőséges megjelenése, egyenetlen időbeli és mennyiségi eloszlásuk, hiányuk a vegetációs időszakban. A szélsőségek mérséklésének, kivédésének, a biztonságos mezőgazdasági termelésnek az egyik kulcsa a termőterület víz-háztartási egyensúlya, aminek az alapja a jól megtervezett vízgazdálkodás. A vizsgált területen jelenleg nem folyik öntözéses termelés, ugyanis nincs biztosítva a folyamatos vízellátás. Az itt található csatornák csak a vízgyűjtő területen hullott csapadékokat vezetik el. A vízgyűjtőn egyre nagyobb területeken létesülnek nagy burkolt felületek az infrastrukturális, ipari fejlesztések miatt. Ennek következtében egy-egy nagy intenzitású csapadék után, a hirtelen lefolyásból adódóan jelentősen megnövekszik ezen csatornák vízhozama. Sajnos ezt a vizeket rövid időn belül el is szállítják, mely vízelvonás a területről, tovább rontva a talajok víz-háztartását. A folyamatos vízutánpótlás hiányában célszerű lenne ezeket a vizeket különböző tározási formában a területen tartva a talajok, a növénykultúrák öntözésére, vízellátásra felhasználni tudatos vízgazdálkodás keretében. Természetesen a terület öntözésfejlesztésére már évtizedek óta megtervezték a CIVAQUA Projektet, mely megoldaná az egész térség víz-háztartási problémáját. Nagy területeket lehetne bekapcsolni öntözés révén a mezőgazdasági termelésbe, emellett helyrebillenne a védett Nagyerdő, az Erdőspuszták vízmérlege, jelentősen megváltozna a mikroklíma, mérséklődne a száraz időszakok aszályának negatív hatásai.