A szakdolgozat célja egy meglévő vállalati napelemes rendszer bővítésének elméleti vizsgálata és pénzügyi elemzése két különböző szcenárió alapján. Az első opció a kizárólagos fotovoltaikus kapacitás-növelés, a második opció fotovoltaikus bővítés energiatároló kiegészítésével. A kutatás kiindulópontját az a gyakorlati igény képezte, hogy a vállalat hosszú távon csökkenteni kívánja villamosenergia-költségeit, növelni szeretné megújulóenergia részarányát, valamint mérsékelni szeretné környezeti terhelését. A dolgozat részeként meghatároztam a két fejlesztési alternatíva műszaki paramétereit, elvégeztem a szükséges adatgyűjtést, majd összeállítottam a számításokhoz szükséges adatokat. A módszertan magába foglalta az éves energiatermelés és energiamegtakarítás becslését, a beruházási és üzemeltetési költségek összegyűjtését, illetve a megtérülési és beruházási gazdasági mutatók kiszámítását (megtérülési idő, NPV, IRR). A tárolós szcenárió esetében külön figyelmet fordítottam arra, hogy a rendszer hogyan képes csökkenteni a hálózatról vételezett energiamennyiséget, illetve milyen mértékben képes kezelni a visszwatt-korlátozásból eredő termeléskiesést. Az eredmények alapján mindkét vizsgált bővítési lehetőség számottevően csökkenti a vállalat villamosenergia-költségeit és növeli a felhasznált zöldenergia arányát, azonban a két szcenárió eltérő gazdasági teljesítményt mutat. A tisztán napelemes bővítés alacsonyabb beruházási költséggel és rövidebb megtérülési idővel jár, míg a tárolós rendszer bár magasabb beruházási igénye ellenére képes nagyobb mértékben mérsékelni a hálózati vételezést, javítja az önfogyasztási arányt, és csökkenti a leszabályozás okozta veszteségeket. Az energiatároló integrálása továbbá jelentős szén-dioxid megtakarítással jár, és hozzájárul a vállalat hosszú távú energiafüggetlenségéhez. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy mindkét fejlesztési irány műszakilag és gazdaságilag is életképes, a választás pedig elsősorban a vállalat stratégiai prioritásaitól függ: rövid távú megtérülés orientált szemlélet esetén a napelemes bővítés javasolt, míg fenntarthatósági, energiarugalmassági és jövőbiztos működési szempontok esetén a tárolóval kombinált rendszer nyújt komplexebb és hosszabb távon magasabb hozzáadott értéket. Összességében a dolgozat rávilágít arra, hogy a megújulóenergia-alapú villamosenergia-termelés bővítése, különösen energiatárolással kiegészítve, jelentősen hozzájárul a vállalati költségcsökkentéshez, az energiahatékonysághoz és a fenntartható működéshez. Az alkalmazott módszertan vállalati környezetben és más létesítmények esetében is jól hasznosítható, a számítások pedig iránymutatást nyújtanak a hasonló jellegű beruházási döntések megalapozásához.