Az EU pénzügyi érdekeinek minél hatékonyabb védelme érdekében az uniós jogalkotók folyamatosan erőfeszítéseket tettek, tesznek. Az integráció erősödésével a büntetőjogi védelem szintje erősödött, illetve az oltalmazott érdekek köre is szélesedni látszik, miközben a csalárd visszaélések is egyre változatosabbak. A közelmúltban a tagállamokon átívelő, hozzáadottérték-adóra elkövetett csalások is bekerültek az Unió érdekeit sértő magatartások közé. A dolgozatban azt vizsgálom meg, hogy milyen csalás jellegű visszaélések fordulhatnak elő, az Unió milyen lépéseket tett a közös pénzügyi érdekek védelmében, illetve, hogy az uniós elvárásokat maradéktalanul sikerült-e a hazai büntetőtörvénykönyvbe átültetni.