Az író Prelűdök című új műve rebbenő pillanatok sora, játékos fénytörés; álmok, mesék, monológok, dévaj látomások, itt-ott "komolykodó" szellemi piruettek. Mindehhez az író beszélgető partnert is teremtett magának, Tóbi személyében. Tóbi! A piros pamuthajú, Tóbi, aki olykor kifejezetten Tóbiás, fennkölt, tántoríthatatlan, sommás véleménye van mindenről, főként és elsősorban az embernevezetű teremtményről. Az egész kötetet finoman lebegő kettősség jellemzi, - valahogy úgy, miként az író egy másik munkája kapcsán, Chopin zenéjéről tűnődve, ezeket vetette papírra: "... varázslatos délibáb, tünékeny vágykép, örök kettősség, - törvény és káosz, porbahullás-égbeszárnyalás, isten-emberi mivoltunk fájdalmas egyidejűsége." Az egész kötetet finoman lebegő kettősség jellemzi, - valahogy úgy, miként az író egy másik munkája kapcsán, Chopin zenéjéről tűnődve, ezeket vetette papírra: "... varázslatos délibáb, tünékeny vágykép, örök kettősség, - törvény és káosz, porbahullás-égbeszárnyalás, isten-emberi mivoltunk fájdalmas egyidejűsége."