Dinamikusan fejlődő világunk globálisan nagy nyomást helyez a tudósok és a kutatócsoportok tudományos, emellett innovatív munkájára, eredményeire. Világszerte vállalatok ezreinek elsődleges célja technológiai újításokkal felzárkózni a már meglévő elméleti tudáshoz, ezután fenntartani a folyamatos fejlődést, majd helytállni a lokális és a nemzetközi versenyben egyaránt. Mindez nemcsak a legmodernebb eszközök beszerzését, illetve műszaki találmányok megvásárlását foglalja magába, hanem talán nagyobb részben az adott, jelenlegi berendezések átalakítását, korszerűsítését. Az Unilever Magyarország Kft. évtizedek óta piacvezető helyet foglal el a háztartási tisztítószerek gyártásában. Pozíciójának és hírnevének fenntartásához elengedhetetlen a termelési folyamatai színvonalának megőrzése, illetve a gyorsan változó világhoz igazítása. A Magyarországon több mint 30 éve jelen lévő vállalat jövedelmezőségének legfontosabb kulcsa a jelenlegi gyártórendszereinek korszerűsítése. Erre irányulóan a cég számos projekt indítását kezdeményezte, melyek közül néhány a Debreceni Egyetem bevonásával a fiatal mérnök hallgatók számára nyújt lehetőséget gyakorlati ismereteik tesztelésére, bővítésére. Szakdolgozatom egy olyan kutatás bemutatását tartalmazza, melyben az Unilever nyírbátori telephelye egy általuk kiválasztott gyártósorának teljes eszközhatékonyság-növelését tűzte ki célul, illetve kérte a negyedik ipari forradalom innovációinak felhasználását a termelés optimalizálása érdekében. Az Ipar 4.0 technológiái közül erre alkalmas többek között az automatizálás és a lean gyártás bevezetése, azonban választásom a cég profiljához legjobban illő virtuális gyártás eszközére esett. A virtuális gyártás a célszerűsége és költséghatékonysága miatt hamar elterjedt a vállalatok politikájában. Ez az eljárás lehetőséget biztosít a fizikai valóság virtuális leképezésére. Általa akár az elképzelt, jövőben kiépítésre kerülő rendszerek, akár a már üzemelő struktúrák virtuális környezetben felépíthetőek, majd vizsgálhatóak. A fizikai és virtuális világ közötti kapcsolat megteremtése, valamint az ehhez szükséges digitalizált rendszerek használata az Ipar 4.0 alapvető stratégiái közé tartoznak. A dolgozat ismerteti a projekt ideje alatt a valóságos gyártósor szerint létrehozott virtuális modellt, amely a termelési folyamatot valósítja meg egy felhasználóbarát szimulációs környezetben. Az üzem 2022. évi gyártósori adatai szimulálásával következtetek a meglévő gyártási folyamat eredményességére, majd a szűk keresztmetszetek korrigálásával optimalizálom a modellt. Ennek alapján megtörténnek a szükséges beavatkozások a valós gyártórendszeren, végül a modellt 2024. július 15. napjára vonatkoztatva igazolom a hatékonyságnövekedést és a fejlesztés sikerességét.