Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

A Műszaki Karon készült szakdolgozatok és diplomamukák gyűjteménye.

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 137)
  • TételSzabadon hozzáférhető
    A Swiss Krono Kft-nél használt terítő elszívó ventilátor csapágyazásának átalakítása
    Deák, Máté; Deák, Krisztián; DE--Műszaki Kar
    A szakdolgozatom a Swiss Krono Kft-nél használt porelszívó ventilátorról, illetve a csapágyazásának átalakításáról szólt. A dolgozatom célja az volt, hogy feltárjam a csapágyazási rendszer hibáit és javaslatot tegyek egy új csapágyazási rendszer kialakítására. A cég bemutatása után szakirodalmat dolgoztam fel, amelyben írtam ventilátorokról, illetve azoknak működéséről, csapágyakról, csapágyak meghibásodásáról. Többek között rezgésdiagnosztikáról is írtam, illetve fafeldolgozásról a cég miatt, hiszen ez egy faipari vállalat. Ezt követően az elszívó ventilátort jellemeztem részletesen, majd a csapágyazási rendszerének a problémáit fejtettem ki. Ezután csapágyak élettartam számításán keresztül szemléltettem, hogy melyiket is érdemes végül beépíteni. Továbbá az eredmények fényében javaslatokat tettem a cégnek, hogy milyen szükséges gépészeti módosításokat kell elvégezni a csapágyak élettartamának növelése érdekében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    TruMatic 7000 lézervágó kombigép karbantartási tervének fejlesztése
    Havasi, Zoltán; Árpád, István; DE--Műszaki Kar
    A szakdolgozatom során ismertettem a különböző karbantartási módszereket, azok előnyeiket és hátrányaikat, illetve céljaikat, kezdve a hagyományos karbantartási stratégiáktól (Hibáig tartó üzemelés, Tervszerű Megelőző Karbantartás és Műszaki Diagnosztika Alapú Karbantartás) kezdve, a korszerű karbantartási stratégiákon (Megbízhatóság Központú Karbantartás, Teljeskörű Hatékony Karbantartás át a kockázatelemzésen alapuló karbantartás fejlesztő módszerekig (Pareto-elemzés, Ok-okozati elemzés, 5W+1H módszer, Fadiagram, FMEA, CMMS). Ezután röviden bemutattam a Kronest, honnan indult és hol tart ma, illetve a Krones Hungary Kft.-ről is ejtettem pár szót. Miután ismertettem a céget, bemutattam magát a Trumatic 7000-es lézervágó kombigépet és technológiai paramétereit. Majd mikor már ezen információk birtokában voltunk bemutattam a gép jelenlegi karbantartásának menetét, kitérve az operátorok és a karbantartó személyzet karbantartási, ápolási és ellenőrzési feladataira, rendszeresség szerinti lebontásban. Miután ismertettem a gépek karbantartásának menetét, kielemeztem a Krones Hungary Kft által biztosított 410 napon átívelő meghibásodási jelentéseit. A hibákat 4 kategóriába soroltam: Mechanikus, Elektromos, Hidraulikus és Pneumatikus, majd összegeztem a csoportonkénti előfordulásuk mennyiségét, az okozott teljes gépállások óráit, ezek az összes előfordulás és gépálláshoz viszonyított százalékos mennyiségét, illetve, hogy átlagosan egy hiba hány órányi gépálláshoz vezetett. Ezután Pareto elemzés segítségével felosztottam a hibákat A, B és C típusú hibákra, majd FMEA elemzés elvégzése után meghatároztam az elsődleges és a másodlagos hibákat. Az elsődleges hibákat minél hamarabb meg kell szüntetni, majd miután ezeket sikeresen megszüntettük, foglalkozhatunk a másodlagos hibákkal, amik az új elsődleges hibákká minősülnek. Kritikus hibáknak a 120-nál magasabb RPN számmal rendelkező hibákat választottam (ezek csökkenő sorrendben: Szenzor hiba, Lézer hiba, Karcos lemez gyártás, Asztal hiba, Nyomás probléma), majd javaslatot tettem a karbantartási módszer fejlesztésére, minden választott hibára külön kitérve. Amennyiben a javaslatok implementálásra kerülnek, a gépállások 1908,93 óráról 1382,16 órára csökkenhetnek, ez 27,59%-os csökkenést jelent, illetve a meghibásodások száma 153-ról 88-ra csökkenhetnek, ami 42,48%-os csökkenést jelent.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    117-es sorozatú motorkocsi levegő visszahűtőjének átalakítása
    Fábián, Sebestyén László; Dúll, Sándor; DE--Műszaki Kar
    A diplomatervem témája a 117-es sorozatú motorkocsi levegő visszahűtőjének átalakítása. Elkészítéséhez a szakmai segítséget, munkahelyem a MÁV-START Zrt. biztosította. A feladat első részében a magyar vasút fejlődésének meghatározó pontjait mutatom be, miként jött létre a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. Továbbá szót ejtek röviden a Debreceni Járműbiztosítási Igazgatóság főbb tevékenységi köréről. A dolgozat második részében a szakirodalom alapján a motorkocsi szerkezeti felépítését taglalom. Kiemelten foglalkozom a motorkocsi nagyon fontos szerkezeti egységével a hűtési rendszerrel, azon belül is a levegő visszahűtő szerepével. Mind ezek mellett bemutatom a motorkocsi tervszerű karbantartását biztosító ciklusrendet, továbbá a jármű szerepét és fontosságát a magyar vasúti hálózatban. A dolgozat harmadik részében a motorkocsi okozta műszaki eseményeket és annak következményeit mutatom be, részletezem a levegő visszahűtő átalakításának szükségességét. Kiemelten tárgyalom a hűtőegység konstrukciós kialakításának hibáját. Utalok a felhasználási körülmények és a változó éghajlat okozta nehézségekre. A dolgozat negyedik része a választott téma fő része, ami a motorkocsi levegő visszahűtőjének átalakítása, melyet feladatul kaptam. A Debreceni Járműbiztosítási Igazgatóság vezetése a motorkocsi hűtési rendszerének hátrányait ismerve, annak átalakítása mellett döntött. Fő feladatom a motorkocsi túlmelegedés problémakörének és a hűtési rendszer átalakítás lehetőségének megvizsgálása. Részletesen írok az átalakítás előkészületeiről, a levegő visszahűtő kiválasztásáról, felszerelési helyének meghatározásáról. Bemutatom az átalakítás lépéseit, továbbá a hűtő hűtésének módját és annak vezérlését. A dolgozat ötödik részében a műszaki fejlesztés költségeit mutatom be részletesen. Kiemelten foglalkozok az átalakítás megtérülésével. A következő fejezetben az átalakítás eredményességét taglalom. Összegzésként megállapítható, hogy a diplomaterv valós probléma megoldására irányult és az elképzelések alapján a levegő visszahűtő átalakítása gazdaságos és műszakilag indokolt. A gyakorlatban a műszaki fejlesztés megvalósítása nagyon célszerű és szakmailag is kivitelezhető volt. Ez az átalakítás azért is nagyszerű, mivel a vasúti szabályzatok, a műszaki eljárások alkalmazása a vasút területén bonyolult eljárásokkal, jóváhagyásokkal történik.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Hűtőtornyok vákuumformázott PVC fóliából épített tölteteinek szerves oldószeres ragasztástechnológiai fejlesztése
    Vándor, László Krisztián; Pálinkás, Sándor; DE--Műszaki Kar
    Az evaporatív nedves hűtőtornyok vákuumformázott PVC fóliából épített tölteteinek építéstechnológiái termékgyártónként jelentősen eltérőek lehetnek. Jelenleg is a legelterjedtebb töltetépítés szerves oldószeres ragasztás gyártástechnológiával történik, kézi vagy gépi erővel. A gépesítés fejlődésével megjelentek a ponthegesztéssel épített töltetek, majd a patentszemes technológiai megoldások, amelyekhez már nincs szükség szerves oldószerekre a gyártásban. A szerves oldószeres ragasztás a PVC fólia töltetek gyártásánál sajnos jelenleg is kikerülhetetlen gyártástechnológia maradt. A ragasztóanyagok kézi erővel végzett felületi elterítése, ami mai kor számára teljesen elavult, lassú és költséges. A szerves oldószeres ragasztástechnológiákban az elmúlt 70 évben bár történt fejlődés például az egyszerűbb hengeres ragasztógépek megjelenésével, de a szerves oldószerek egyedi sajátosságainak ezek a berendezések sem felelnek meg igazán. Dolgozatomban a nedves hűtőtornyok tölteteinek egyedi építéstechnológiái sajátosságainak bemutatásán keresztül mutatom be a jelenleg legelterjedtebb gyártási folyamatok előnyeit és hátrányait, kiemelt figyelmet fordítva az szerves oldószeres ragasztástechnológiákra. Dolgozatom célja, egy olyan szerves oldószeres ragasztószerszám megtervezése, amely alternatívája lehet a kézi ragasztásnak és kiküszöböli a hengeres ragasztógépek hiányosságait. Ezért a fejlesztés első lépéseként építettem egy központi csatornás ragasztógépet, amely tesztüzeme során tapasztalatot szereztem a szerves oldószeres ragasztóanyagok általános viselkedéséről a gyártási folyamat során. Az innen megszerzett tudásomat felhasználva a központi csatornás prototípus ragasztógép hibáinak ismeretében terveztem egy olyan átfolyócsatornás oldószeres ragasztószerszámot, amely segítségével 300 mm, 600 mm, 900 mm fóliaszélességben is lehetségessé válik a ragasztás a fólia egyedi geometriájának megfelelően. A prototípus gép tesztüzem közben gyűjtött adatai alapján a fejlesztésem a következő eredményeket érte el: a 20 mm hullámmagasságú vákuumformázott PVC fóliákból épített töltetek ragasztási felületeinek elemzése során az új ragasztószerszám megtervezésével 70,58%-kal sikerült csökkentenem az egységnyi töltetgyártáshoz szükséges szerves oldószeres ragasztóanyag felhasználást. Az általam tervezett szerszám karbantarthatóbb és könnyebben javíthatóbb lett, mint más technológiák szerszámai. Egyéb eredményeim, hogy a gyártás munkaerőigényét is csökkenteni tudtam és ezzel párhuzamosan a gyártás termelékenységét is növeltem. A fejlesztés elején kitőzött céljaimat maradéktalanul teljesítettem.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hegesztett lemezalkatrész áttervezése
    Balogh, Attila; Hajdu, Sándor; DE--Műszaki Kar
    A gépészmérnöki alapszakom befejezése után a Krones cégcsoport debreceni telephelyén helyezkedtem el, mint főállású gépészmérnök, amely által én is fontos részévé válhattam a folyékony élelmiszeripari termékek gyártási folyamatainak. Mivel a Krones gyártósorok egyik fő ismérve a megbízhatóság és a minőség, így munkám során én is arra törekszem, hogy debreceni gyáregységben készülő alkatrészeknél és gépegységeknél ezt fenntartsam. Diplomamunkám témája is ennek tükrében készült, amely kidolgozása során egy, a SynCo termékcsalád szállítószalagjaiba gyártott hegesztett lemezalkatrészünk minőségét szerettem volna növelni. Célom az volt, hogy csökkentsem az alkatrész selejtszázalékát és ezáltal kiküszöböljem a vállalati mérőszámokra generált negatív hatását. A dolgozatom elkészítését a vállalat csoport bemutatásával kezdtem különös hangsúlyt fektetve a debreceni gyáregységre. A rövid vállalti ismertető után a szakirodalmi áttekintéssel folytattam, amelynek kidolgozása során olyan primer és szekunder kutatásból származó eredményeket vettem alapul, amik a kidolgozandó feladat megoldásában segédkeztek. Bemutattam az élelmiszeripari gépek és alkatrészek tervezési követelményeit, amelyeket én magam is szem előtt tartottam az alkatrész áttervezése során, majd kitértem a vállalatnál alkalmazott hegesztési technológiák elméletére is. A diplomamunka elkészítését az éritett alkatrész gyártási folyamatainak bemutatásával és az aközben fellépő gyártási hibák kivizsgálásával kezdtem. A kivizsgálás során megállapítottam, hogy a 2023-as gyártási adatokat figyelembe véve az alkatrész selejtszázaléka kiemelkedően magas, 52%-os eredményt ért el a tavalyi évben, ezzel pedig veszélyeztette a végtermékek időben történő kiszállíthatóságát. A selejtszázalék csökkentése érdekében az alkatrészhez egy új kialakítási koncepciót készítettem el, amelynek célja az eddigi gyártási problémák kiküszöbölése volt. Ezt követően kidolgoztam az új koncepcióhoz szükséges lemezalkatrészek 3 dimenziós terveit és gyártási rajzait, végeselem szimulációs szoftver segítségével ellenőriztem az áttervezett alkatrész megfelelősségét az azt érhető terhelésekkel szemben, valamint elkészítettem a gyártásához szükséges munkatervet is. Annak érdekében, hogy megbizonyosodjak az áttervezett alkatrész megfelelősségéről 3 darabos próbagyártást indítottam, amely sikeresen rámutatott néhány olyan tervezési problémára, amelyekből kifolyólag az áttervezett alkatrész még nem tudta ellátni funkcionális feladatát. Az alkatrészek tesztelése során sikeresen azonosítani lehetett minden fellépő probléma gyökérokát, ezek kijavítása elengedhetetlen lesz a későbbiekben, hogy az áttervezés sikeresen le tudjon zárulni.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az MBP-9 típusú pótkocsi átalakítása silózó – és szervestrágya szállítására
    Kertész, Krisztián; Pálinkás, Sándor; DE--Műszaki Kar
    Gyermekkoromtól kezdve olyan helyen élek, ahol az emberek mindennapi életében nagy szerepe van a mezőgazdaságnak és a talaj megmunkálásának. Éppen ezért örömmel töltött el, mikor értesültem arról, hogy lakóhelyemhez közel található a NYÍR-AGROMASIN Kft., ahol a dolgozók közel 50 éve pótkocsik gyártásával és forgalmazásával foglalkoznak. Külön figyelemre méltónak gondolom, hogy napjainkban is léteznek még olyan kis cégek, amelyek meg tudták őrizni piacképességüket. Diplomamunkámban kísérletet tettem arra, hogy a NYÍR-AGROMASIN Kft. által gyártott és forgalmazott MBP-9 típusú pótkocsi átalakítását és az ezzel kapcsolatos műveleteket bemutassam. Az átalakítással létrehozott MBP-9 RTM pótkocsinál az alvázban és a felépítményben történt változtatás annak érdekében, hogy a siló – vagy szervestrágya billentésekor egy automata nyitószerkezet könnyítse meg a pótkocsi ajtajának billentését. Külön részben ismertettem az MBP-9 RTM silózó pótkocsi automata nyitását, illetve megvizsgáltam a pótkocsi alvázszerkezetének maximális terhelhetőségét. Ezen kívül megvizsgáltam, hogyan lehetséges az MBP-9 RTM egy körös fékrendszerének két körös fékrendszerré történő alakítása. A pótkocsi nyitószerkezetének átalakítása lehetővé tett, hogy a szemes – és szálas termények ürülése akadálytalanul megtörténjen. A felépítmény térfogatának növelése megkövetelte az alváz terhelhetőségének növelését is. Az alvázszerkezetének maximális terhelhetőségét az eredeti 9 tonnáról 13 tonnára növeltük. Ezt követően a statikus terhelés és az eredő figyelembevételével, számításokkal támasztottam alá, hogy az MBP-9 RTM típusú pótkocsi alvázszerkezetének statikus terhelése megfelelő. Az új típusú pótkocsi két körös légfék rendszerének kialakítása a biztonság fokozása miatt volt elengedhetetlen. Ehhez az egész rendszert felül kellett vizsgálni. A két körös fékrendszer kialakítását az is indokolja, hogy a modern vontatók szintén két körös fékrendszerrel vannak felszerelve. A dolgozatom végén gazdasági számításokkal igazoltam, hogy bár az új típusú pótkocsi gyártása többletköltségekkel jár, viszont ez nem megfizethetetlen, és hosszú távon megtérül a gazdáknak.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Kúpos agy gyártásszimulációja
    Csapó, Henrietta; Bodzás, Sándor; DE--Műszaki Kar
    Szakdolgozatomban a „Kúpos agy” nevezetű alkatrész külső hengeres felületének forgácsolását vizsgáltam végeselem szimuláció segítségével, melyhez három különböző esztergakést alkalmaztam. A munkadarab alapanyagához (CuZn37) alkalmazható forgácsolólapkákat katalógusból választottam, melyek eltérő kialakításúak és élgeometriájukban is különböznek. A szerszámkiválasztást követően az alkatrész műszaki rajza és a szerszámkatalógusban szereplő lapkatulajdonságok alapján elkészítettem az egyszerűsített szimulációs modellt. Az elkészült modellt ezután előkészítettem az analízis végrehajtásához. Ez magában foglalja a végeselem háló létrehozását, peremfeltételek, kényszerek, koordinátarendszerek, mozgásviszonyok, és a szimulációban résztvevő modellek egymáshoz viszonyított kapcsolatának megadását. A szimuláció feltételeinek meghatározása után az analíziseket, majd lekérdezéseket hajtottam végre mindhárom váltólapka esetében (deformáció, feszültségkeletkezés, reakcióerők). Végül a szimuláció során kapott reakcióerők értékei alapján meghatároztam a munkadarab befogásához szükséges szorítóerőt.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Big-bag újrahasznosítás
    Tüske, Marcell; Dériné Román, Krisztina; DE--Műszaki Kar
    A big-bag, négy füllel ellátott rugalmas konténer (FIBC), amely az egyik leggyakoribb ipari csomagolási eszköz. Ezek a konténerek többnyire homogén polipropilén szövetből készülnek, amelyek újrahasznosítása még nem túl elterjedt. Újrahasznosítás keretein belül a big-bag-eket aprítjuk, mossuk és szárítjuk, majd regranulátumot állítunk elő belőlük. A polipropilén, mint az egyik leggyakrabban használt tömegműanyag, kedvező újrahasznosíthatósági tulajdonságokkal rendelkezik, de a keletkező hulladék csak kisebb része kerül újrahasznosító üzemekbe, ami a begyűjtési és szelektív hulladékkezelési nehézségekkel magyarázható. Dolgozatomban kitértem a hulladék újrahasznosításának különböző formáira, hangsúlyozva a mechanikai újrahasznosítás előnyeit. A mechanikai újrahasznosítás költséghatékonyabb lehet a kémiai újrahasznosításnál, és kevésbé terheli a környezetet, mint az energetikai újrahasznosítás vagy a hulladéklerakás. A kísérleti munka során elvégzett mérések kiemelten fontosak voltak. Az MFI (folyási index) mérés volt talán a legkritikusabb paraméter, mivel az elvégzett vizsgálatok szerint a feldolgozni kívánt hulladékból készült granulátum megfelelő az extrúziós technikával történő felhasználásra. A szakító- és ütővizsgálatok lehetővé tették a mechanikai terhelés alatt álló anyagok részletes analízisét. A vizsgálatok segítségével meghatároztam az újrahasznosított alapanyagból készített szabványos próbatestek szakítószilárdságát és ütési ellenállását.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Mentőautó betegtéri ülésbakjának és beépítési környezetének analízise az ECE R14 szabvány szerint
    Barhács, Attila; Huri, Dávid; DE--Műszaki Kar
    A szakdolgozatban mentőautó betegterében elhelyezett ülés rögzítését vizsgálom az ECE R14 szabvány szerint végeselem szoftver (Ansys) segítségével. A szimuláció kiterjed acél és kompozit szerkezetek, az egyes alkatrészeket összekötő csavarok és ragasztó elemzésére. A szimuláció statikus, nemlineáris.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Fröccsöntött alkatrész deformációjának hibaanalízise, technológia beállítások vizsgálata alapján
    Várhegyi, Adrienn; Kállai, Imre; DE--Műszaki Kar
    Ismertetem a műanyagok ipari jelentőségét, és röviden áttekintem a fröccsöntési eljárás alapelveit. Felsorolom a gyakran előforduló fröccsöntési hibákat, kiemelten a deformációs problémákat. Bemutatom a projekt során használt fröccsöntő szerszámot és a fröccsöntésre szánt alkatrészt. Egy fröccsöntött alkatrész deformációjának analízisét és hibaanalízisét végzem el a már elkészült szerszám esetén. Megvizsgálom a használt technológiai paramétereket amelyek optimalizálásával mérsékeltük a deformáció mértékét. Ismertetem a javasolt megoldásokat és a szerszám módosítási lehetőségeit. Összegzem a vizsgálatokat.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    SDT transzformátorok szerelési folyamatának optimalizálása a Siemens-Energy Kft.-nél
    Pálmai, Miklós; Pálfi, Tibor; DE--Műszaki Kar
    Az energia szektor folyamatosan fejlődik. Így a szereplőinek is folyamatosan követni kel a piaci igényeket különben lemaradnak. Így tett a Siemens-Energy is. Folyamatos fejlődésével az elosztó transzformátorok piacán jelentős befolyással bír. Ezzel a szándékkal képes fenntartani a kiváló minőséget, amely hosszútávon a vevő igénye is. Dolgozatom ennek a fejlesztés sorozatába kapcsolódik be, amely nem csupán a gyárthatóság terén ér el változást, hanem a biztonság terén is jelentős fejlődést produkál. Bemutatva a korábbi változatokat, láthatóvá válik a folyamatos fejlődés. Bár a korábbi változatok is kiválóan működtek, a gyártás felgyorsulása miatt új igények jelentek meg. Mérnökként kiváló lehetőség adódott az új gerenda paramétereinek kidolgozására. Számos kísérletre szükség volt, hogy a sorozatgyártott gerenda maximálisan megfeleljen minden olyan követelménynek, ami az új SDT típus körül felmerült. Diplomamunkámban SolidEdge 2022 Student verzióval elkészítettem a gerendák modelljeit és AnSYS R2 szoftver segítségével véges elem szimulációt végeztem az alkatrészeket. Továbbá a tesztek során kapott módosításokról is szó esik, illetve a gyártásra való kihatást veszem még górcső alá. Dolgozatomban kitérek az SDT típus tulajdonságaira, a korábbi változatok problémáira, illetve az új, megváltozott igényekre és az általam kitalált megoldásra. A fent említett szoftverek segítségével megvizsgáltam az új megoldás használhatóságát. Illetve a valós tesztek alapján kifejlesztettem a végleges változatot. Célkitűzésem az volt, hogy a kolegák megnövelt biztonságban végezhessék a munkájukat. Viszont szem előtt kellett tartani, hogy olyan megoldást dolgozzak ki, ami az összeszerelési időt csökkenti az összeállító szerelősoron és a vasmag rakási művelet során sem okoz problémát. A szerelősoron elért változás igaz kis mértékű a teljes folyamatot tekintve, de annál nagyobb mértékű az a biztonság növelés és felesleges munka végzés csökkentés, ami a Lean bevezetésének alapja lesz a jövőben.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Radiális átömlésű centrifugál szivattyú szilárdsági ellenőrzése
    Hamza, Gergő; Huri, Dávid; DE--Műszaki Kar
    A szakdolgozatomban bemutattam a szivattyúk szerkezeti felépítésének időbeli fejlődését különös tekintettel egy radiális átömlésű centrifugál szivattyúra. Egy ilyen eszköz egyes elemeinek szilárdságtani ellenőrzését végeztem el szimulációval és analitikus módszerekkel. Az egyes elemeknél különféle szimulációs módszereket alkalmaztam, igyekeztem több irányból megközelíteni a problémát. Bemutattam milyen lehetséges megfontolásokat lehet tenni a különféle vizsgálatoknál. A kapott eredményeket szemléltettem és kiértékeltem.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Sópermet kamra fúvóka numerikus áramlástani vizsgálata
    Halápi, Dávid; Molnár, László; DE--Műszaki Kar
    Dolgozatomban vizsgáltam az áramlástani rendszerek alkalmazását, a valós folyamatok jobb megértéséhez. Vizsgáltam a sópermet kamra fúvóka áramlástani és porlasztási elméleti hátterét, valamint a fúvóka belső kialakításának hatását az áramlási viszonyokra. Részletesen taglaltam a kétfázisú rendszerek előfordulását és a porlasztás mechanikáját is. A fúvóka porlasztási mechanizmusának a részeként külön taglaltam a Venturi effektust, melynek hatására a szűkülő keresztmetszetben a levegő gyorsuló áramlása vákuumot képezve maga mögött fogja a „víz oldalt” áramlásra kényszeríteni. A szimulációs vizsgálatok közben sikeresen detektáltam a rendszerben lévő valósághoz közel álló áramlástani inhomogenitásokat. Számos megközelítési mód alkalmazásával vizsgáltam a „levegő oldal” kezdeti szakaszában lévő visszaáramlás/turbulencia csökkentési lehetőségeit. A teljes modellben számos futtatás után is megmaradt a levegő visszaáramlása a „mixing” zónából a „víz térbe”. A peremfeltételek változtatásának hatására sem sikerült jelenleg elérnem azt az állapotot, ahol nem történik vissza áramlás. A probléma oka valószínűleg a „víz oldal” keresztmetszet változása okozhatja. A jelen dolgozatban vizsgált fél sópermet kamratér áramlási képe biztató. A fúvóka „levegő oldalon” kialakuló nyomás és sebesség értékek megfelelhetnek a valóságnak, de valós áramlási mérésekkel még nem kerültek összehasonlításra. A sópermet kamrában lévő áramlások csak egy részét sikerült feltérképezni jelen kutatás alatt. A későbbiek folyamán folytatom a teljes rendszer szimulációs vizsgálatát.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Légkezelőgépben található ventilátorok elhelyezési feltételeinek meghatározása
    Dunai, Attila; Hajdu, Sándor; DE--Műszaki Kar
    Az egyik esetben azt vizsgáltam, hogy egy ventilátor faltól mért távolságának növelésével a szekción belüli légsebesség milyen irányba változik. Másik esetben azt vizsgáltam, hogy középre szimmetrikusan elhelyezett 2db ventilátor egymástól mért távolságának növelésével a légsebesség miként változik a szekción belül. Ha a gyártói ajánlások igaznak bizonyulnak, akkor ezeknek a vizsgálatoknak azt kell eredményeznie, hogy legkisebb távolságban alacsony a légsebesség, majd a távolság növelésével a mért légsebesség is növekszik, majd egy kritikus távolságot elérve a légsebességnek csökkenő tendenciát kell mutatnia, vagy tartania kell egy bizonyos határértékhez. Ez azért feltételezhető, mert a gyártó előírja, hogy mi az a minimális távolság, amit tartani kell ahhoz, hogy a ventilátorok teljesítménye ne mérséklődjön. A szimulációs vizsgálatok során 6db különböző teljesítményű ventilátorral végeztem el a vizsgálatokat 20 különböző távolságban (faltól mérve és egymáshoz viszonyítva is) 3 különböző méretű gépben, így összesen 720db vizsgálat támasztja alá azt a következtetésemet, miszerint a gyártói ajánlás végső soron elhanyagolható. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a légkezelőgépben elhelyezett ventilátort a falhoz a lehető legközelebb kell elhelyezni, illetve több ventilátor esetén azokat szintén közel kell elhelyezni egymáshoz akkor, ha ezzel az adott kialakításban a gyártási költségek csökkennek.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Akkumulátor szimulációk Matlab programban
    Papp, Árpád Dávid; Nemes, Dániel; DE--Műszaki Kar
    A dolgozat célja általános képet adni az akkumulátor működéséről, jellemzőiről. Ez alapján szimulációkat készíteni. A dolgozatomban bemutatom a Matlab Simulinkben található blokkdiagramok működését. Két szimulációs elkészítése a cél: az első a külső hőmérséklet akkumulátor működésére gyakorlolt hatását szimulálja, a második célja az akkumulátor ciklusok öregedésének a szimulálása. A vizsgált szimulációkban litium-ion akkumulátort használok.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Veszteségelemzés a Bürkle Hungary Kft. összeszerelő üzemében
    Nagy, Bálint; Matkó, Andrea Emese; DE--Műszaki Kar
    A szakdolgozatomban, a német Robert Bürkle GmbH magyarországi összeszerelő üzemében, a Debrecenben lévő Bürkle Hungary Kft.-nél végeztem veszteségelemzést, aminek a segítségével javaslatot dolgoztam ki a veszteségek csökkentésére, aminek a hatására emelkedhet a vállalat produktivitása. A dolgozatom első felében a lean menedzsmentet mutattam be, amelyben kitértem a kialakulására, az alapelvei áttekintésére, ismertettem, hogyan érdemes azt bevezetni, és szemléltettem az azonnali előnyeit, illetve bemutattam a lean szerinti veszteségeket is. A szakdolgozatom második felében pedig a veszteségelemzés során elvégzett feladatokat mutattam be. Első lépésként a Bürkle Hungary Kft. összeszerelő üzemében a jelen helyzet felmérését végeztem el, először a multimoment, majd az időanalízis mérési módszer segítségével. A célom az volt, hogy minél több adatot begyűjtsek, hogy pontos és valós eredményt kapjak a jelenlegi állapotról, hogy mennyire hatékony a termelés, illetve milyen típusú veszteségek jelennek meg a gyártás során. Ezután az összegyűjtött adatokból Excel táblázatokat készítettem, és kiértékeltem a mérési eredményeket. Először összegeztem az adatokat, majd a mérési szempontokat besoroltam a 7+1 veszteség egyes pontjaiba. Ezt követően a mérési eredményeket Pareto-diagramok segítségével elemeztem tovább, hogy felismerjem az okokat, amelyek okozzák a problémák 80 %-át. A Pareto-diagramok segítségével megállapítottam, hogy mi okozza a legtöbb problémát, ami „az anyagot és szerszámot keres” mérési szempontból kialakult veszteség volt. Ezért a következő lépésben az 5 Miért gyökérok elemző módszer segítségével kerestem magyarázatot ennek a problémának az okára. Az elemzés során 4 darab miért kérdőszóval kezdődő kérdéssel sikerült elérni a probléma lehetséges gyökérokát, és megoldási lehetőségeket találni a veszteség csökkentésére vagy megszűntetésére. Végül a szakdolgozatomat lezáró fejezetben fejlesztési javaslatot tettem, hogy emelkedjen a vállalat produktivitása. Az első megoldási javaslatom az 5S módszernek a bevezetése az összeszerelő üzemben, ugyanis ez viszonylag egyszerűen és olcsón megvalósítható. A második megoldási javaslatom az összeszerelő pontok helyének és kialakításának átalakítása, azonban ez egy nagyobb projekt, ami több időt igényel, és anyagilag is drágább lenne. Véleményem szerint a legjelentősebb fejlődést akkor érne el a vállalat, ha elvégezné az összeszerelő pontok kialakításának átalakítását, és az 5S módszert is bevezetné.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Ellenörző idomszerek fejlesztése a gyártási produktivitás növelése érdekében
    Pálfalvi, Áron; Menyhárt, József; DE--Műszaki Kar
    Szakdolgozatom utolsó részében szeretném összefoglalni az eddig leírtakat. A szakdolgozatom témája egy olyan folyamatfejlesztés volt, amely az ellenőrző idomszerek hatásával és egyengetési folyamat vizsgálatával foglalkozott. Számos problémát kifejtettem a szakdolgozatomban, amelyekre megoldást találva a selejtszám csökkenéséhet vezetett. A szakdolgozatom elejét egy rövid cég ismertetéssel kezdtem, amely után a stabilizátor szerepéről és működéséről írtam. A témám a méréstechnika témáját is nagyban érinti ezért a méréstechnika alap definícióiról, mérést befolyásoló tényezőkről, mérési hibákról is írtam. A második pontban a gyártási folyamatot részleteztem. Itt minden szükséges információt leírtam a gyártásról amire nekünk szükségünk volt. A gyártás részletezése után bemutattam részletesen, hogy hogyan történik a selejt kiértékelése cégünknél napi és havi szinten. Miután a folyamatokat bemutattam, harmadik pontban részleteztem az egyengeti folyamat és ellenőrző idomszerek elvi és gyakorlati méréstechnikáját. Részletesen bemutattam az idomszer elemeit, a betétek fajtáit és azok közötti különbséget. Írtam az általunk használt présgépről általánosan, a berendezés részeiről, valamint működéséről. Ezután részleteztem, hogy hogyan zajlik pontosan lépésről lépésre az idomszeres ellenőrzés majd az azt követő egyengetési folyamat. Részleteztem a mérőasztalok közötti különbséget és a mérőórák szerepét a mérés során. Pontos mérés érdekében a mérőórákat kalibrálni kell. Ezt a kalibrációs folyamatot a Quality mérőlaborban végezzük. Ennek a menetét is részletesen kifejtettem. Miután mindent leírtam az idomszeres ellenőrzésről és az egyengetési folyamatról elkezdtem vizsgálni a jelenlegi ellenőrző idomszerek állapotát és folyamatra gyakorolt hatását a négyes pontban. Részletesen bemutattam, hogy milyen problémákba ütközhetünk az idomszeres ellenőrzés során. Ismertettem a hőkezelés, egyengetés, végzárás ciklusidőket, amiből következtettem arra, hogy miért szükséges kettő egyengető állomás a hőkezelés után. Olyan problémákkal álltunk szembe, mint például a betétek kopása, illesztőcsap és illesztőfurat kopása, csapágy hibák, az asztallap domborodása, illetve, hogy a való életben két teljesen ugyanolyan ellenőrző idomszert mikronpontosan lehetetlen legyártani, aminek a következménye, hogy két geometriai értéket fogunk kapni. Az utolsó pontban rátértem a feladat megoldására. Elsőként kifejtettem, hogyan vizsgáljuk felül az idomszeres ellenőrzőket. Részletesen bemutattam az általunk használt Trimos mérőkart, programot és a mérési folyamatot lépésről lépésre. Majd méréseket végeztem el az idomszeres ellenőrzőkön, amik segítségével láthattuk az eltérések nagyságát. Az eltérést látva minden problémára megoldást találtunk, amit a szakdolgozatban részletezek. A problémákat megoldva a mérőasztalok eltéréseit tűrésen belülre, a nominál értékhez közel tudtuk vinni így az asztalok közötti különbségeket nagy mértékben tudtuk csökkenteni.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Vulkanizálómembrán lyukadása, mint fő minőségi probléma vulkanizálás során
    Talai, Levente; Szűcs, Edit Gizella; DE--Műszaki Kar
    A Michelin Hungária Kft-nél töltött szakmai gyakorlatom során megismerkedtem a gumiabroncsgyártás világával, és amikor a Michelin-nél teljes munkaidős pozícióba kerültem, egy komoly minőségi problémával szembesültem, amely azonnali figyelmet igényelt. Az egyetemi tanulmányaim során megszerzett ismereteimre és készségeimre támaszkodva nekiláttam a probléma gyökerének - a CQ71.1 vulkanizáló membrán szivárgásának - azonosításának és megoldásának. Dolgozatomban a vulkanizáló membránnal kapcsolatos egyéb minőségi problémákat is ismertetem. Ezeknek a problémáknak a mértéke azonban messze nem volt olyan mértékű, mint az említett CQ71.1 membrán szivárgása. Mindezek mellett röviden ismertetem a szabványokat és azt, hogy a Michelin hogyan módosította azokat, hogy megfeleljenek a magas minőség iránti saját elkötelezettségüknek. Különböző minőségbiztosítási eszközök segítségével gondosan megvizsgáltam a gyártási folyamatot, hogy azonosítsam a kritikus javítandó területeket. Ennek a részletes elemzésnek a segítségével a vákuumrendszert és a központi fűtőegység egyik alkatrészét azonosítottam kulcsfontosságú fókuszpontokként, és kezdeményeztem egy speciális alkatrész tervezését a fűtőegységben lévő hiányosságok pótlására és a probléma hosszú távú megoldására. Javaslatom bemutatása a központi tervezőirodának kulcsfontosságú pillanat volt, amely egy olyan alkatrész kifejlesztéséhez vezetett, amely jelentősen befolyásolta a végső megoldást. Dolgozatom gondosan dokumentálja a komplex gyártási folyamatnak ezt a részét. Bemutatom még a membránok gyártási folyamatát és hogy hogyan érkeznek be gyárunkba. A vulkanizálómembrán szerelvény összeszerelésének bemutatása is fontos volt számomra, hiszen így jobban értelmezhető ennek az elemnek a szerepe a vulkanizálási folyamat során. Bemutatja a megoldás teszteléséhez és finomításához használt minőségbiztosítási és irányítási eszközkészletet. Az Ishikawa- és Paretodiagramoktól kezdve az FMEA-elemzésig minden eszköz döntő szerepet játszott a probléma elemzésében és a hatékony megoldások kidolgozásában. Végül erőfeszítéseim kézzelfogható javulást eredményeztek a vulkanizáló membránok perforációjában, ami a perforált membránok okozta folyamatmegszakítások miatti termelési veszteségek csökkenéséhez vezetett. Ez az eredmény nemcsak a termelési költségeket optimalizálta, hanem a termelés folyamatosságát is biztosította, kiemelve a minőségirányítás kulcsfontosságú szerepét a gumiabroncsiparban.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Fogaskerék gyártósor tervezés Tecnomatix programkörnyezetben
    Farkas, Balázs; Erdei, Timotei István; DE--Műszaki Kar
    A szakdolgozat során egy fogaskerék gyártósor tervezése történt. Az munkadarab anyaga C45 szénacél, melyet a Volkswagen csoportok vezérmű tengelyénél alkalmaznak. A folyamat során megismerkedhettünk a gyártási folyamat szimulációjával. Az alkatrész tervezése számítógéppel, az Autodesk Fusion programban valósult meg. Először a 2D, majd a 3D modell készült el. Végeselem módszert nem alkalmaztam, csak említés szinten, mivel a fogaskerék kereskedelmi forgalomban megtalálható. Ezt követte a megmunkálási folyamatok kiválasztása és lemodellezése, a Fusion szoftveren belül. Miután a modell elkészült, kezdődhetett a gyártósor tervezés. Ehhez először kiválasztottam a különböző folyamatokhoz tartozó megmunkáló berendezéseket, melyeket a továbbiak során használtam. Az elméleti tervezést követte a Siemens szoftvercsalád Plant Simulation Tecnomatix programja, melyben összeállítottam a gyártósor modelljét. Ezt követően lefuttatásra került a gyártás a programon belül 1000db-os szériával. A folyamat végeztével statisztikai információk lettek lekérve a programból, melyek segítségével az egyes állomások adatait lehetett kiértékelni. Ez egy igen fontos funkciója a programnak, mely segítségével megelőzhetőek a felesleges kiadások. Végezetül további fejlesztési lehetőségek lettek megemlítve, ami által a gyártósor kihasználtsága a lehető legmagasabb, valamint a termelékenység növelhető, miközben a költségek csökkennek, és jövőbeli skálázhatóság lehetősége is fennáll. A gyártási folyamatszimuláció egy igen összetett és rendkívül hasznos része a folyamatos ipari fejlődésnek, melyben rengeteg potenciál található.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Kompozit nyomástartó edény nyomáspróba vizsgálata végeselemes szimulációval
    Szabó, Dávid Balázs; Huri, Dávid; DE--Műszaki Kar
    A szakdolgozat célja, hogy végeselemes szimulációs eljárással ellenőrizzük egy nyomástartó edény megfelelőségét. A szakdolgozat első részében szakirodalomkutatást végeztem a karbon kompozit nyomástartó edények alapanyagairól, illetve részletesen bemutattam a ma ismert a karbon kompozitok károsodási kritériumait. A szakdolgozat második felében elvégeztem a hidrogén tároló tartály külső kompozit héjszerkezetének végeselemes diszkretizációját, mely állt a szerkezetgeometria előkészítéséből, a nyomáspróba végeselemes szimulációval történő teszteléséből, valamint a mérési eredmények kiértékeléséből. A mérési eredmények kiértékelése során felhasználtam az ANSYS ACP Post moduljában alkalmazható károsodási kritériumokat, hogy lokalizáljam a szerkezet tönkremeneteli helyeit.
A DEENK Digitális Adattárába feltöltött tartalom a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33§ -ban meghatározott módon használható fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti. Letölteni, elektronikus adathordozóra vagy papírra másolni, üzletszerűen felhasználni és módosítani tilos.