Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Gépészmérnöki Tanszék 2023-ban létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 404)
Tétel Szabadon hozzáférhető Személygépjármű kerékagy konstrukciós fejlesztése, gyártástechnológiájának tervezése és szimulációs ellenőrzéseLazar, Alex; Nagy, Sándor; DE--Műszaki KarA szakdolgozatomban azért foglalkoztam ezzel a témával, mert az egyetemi éveim alatt mindig is a gépészeti tervezés felé húzott a szívem. A saját, Dacia 1307-es hídra épített utánfutóm fáradásos tengelytörése pedig megerősített abban, hogy valós mérnöki problémákkal szeretek foglalkozni. A dolgozat elején a jármű hajtásláncát és a kerékagy típushibáit mutattam be. Leírtam, hogy a gyári HT250-es szürkeöntvény nem bírja az extrém túlterhelést, és hajlamos a hirtelen ridegtörésre. Munkám célja egy biztonságos, teherbíróbb és hosszú távon költséghatékony konstrukció megalkotása volt. A tervezést mérnöki számításokkal kezdtem: meghatároztam az erő- és nyomatékviszonyokat, a dinamikus terheléseket, valamint a szükséges illesztéseket (pl. H7). Anyagnak a jóval korszerűbb, S355/C45-ös szerkezeti acélt választottam. A Siemens Solid Edge programmal elkészítettem az alkatrész 3D-s modelljét és 2D-s műhelyrajzát, majd végeselemes (FEA) szimulációkkal vizsgáltam meg az új geometria feszültségeloszlását. Végül egy élettartam-költség (LCC) analízissel igazoltam, hogy bár az új acél kerékagy legyártása drágább, a megelőzött meghibásodások miatt jóval gazdaságosabb. A kiváló (5 feletti) biztonsági tényező bizonyítja, hogy az alkatrész készen áll a CNC gyártásra. Bár a gyakorlati próba még várat magára, felvázoltam a jövőbeli továbbfejlesztés (pl. tömegoptimalizálás) lehetőségeit is. Összességében a munkát sikeresnek gondolom, jól éreztem magam közben, és rengeteg új tervezési és szoftveres ismerettel gazdagodtam.Tétel Szabadon hozzáférhető A VOLVO CARS 2016-TÓL GYÁRTOTT MODELLEIHEZ TERVEZETT KORMÁNYZÁRAK BELSŐ SZERKEZETÉNEK ÁTTERVEZÉSE, AZ ÉLETTARTAM MEGHOSSZABBÍTÁSÁNAK CÉLJÁBÓLGerőcs, József Attila; Rittner, Tibor; DE--Műszaki KarA szakdolgozat célja az volt, hogy a kormányzár rövid élettartamot okozó hibaforrás feltárása után, a szerkezet működését áttervezve, megbízhatóbb konstrukciót jöjjön létre és ez által a kormányzár tartossága fokozodjon. A dolgozatot az egyéb konstrukciók, valamint a dolgozat témájául szolgáló modell bemutatásával kezdtem, képet kapjunk az alkatrészek tulajdonságairól, valamint a változtatásokra adó lehetőségekről. A feladatot, a dolgozat témájául szolgáló kormányzár, mechanikai munkát végző alkatrészeinek vizsgálatával kezdtem, hogy a hibaforrást feltárva átervezhessem a konstrukciót. A vizsgálatot a kormányzár reteszelő csapjával, illetve az erőátviteli egységgel kezdtem, amelynek során terheléses szimulációt végeztem. . A kapott eredmények alapján, a reteszelő csap, illetve fogaskerék, a való életben előforduló igénybevételnek, hibátlanul ellenáll. A következő alkatrész, amelyet vizsgálat alá helyeztem, az a meghajtó, tehát az elektromotor. A vizsgálatot műszeres meréssel, valamint vizuális felméréssel végeztem. A vizsgálat során kiderült, hogy az elektromotor a meghibásodás okozója, mivel a működése során keletkezet kopása, illetve kommutátor szenesedése miatt, a szerkezet legyengül és meghibásodik. A hibaforrás tudatában, arra az elhatározásra jutottam, hogy kormányzár meghajtóját lecserélem és a szerkezet működési elvét áttervezem. A választás elektromágneses meghajtásra esett és a szerkezet működését is erre terveztem. A tervezést, a reteszelő csap teljes nyitásához szükséges erő meghatározásával kezdtem, egy dinamó méter segítségével, amely 3,45 N eredményezett. Ezt követően megterveztem az erőátviteli egységet, amely az elektromágnes működési elvére való tekintettel, egy V lakú két szárú erőkar lett. A tervezést a meghajtó kiválasztásával folytattam, amely egy AS 1037 DC modell kódú bistabil elektromágnes lett. Mivel ez a fajta elektromágnes lökethossz növelésével veszít az erejéből, ezért az előzőekben alkalmazott módszer segítségével, megvizsgáltam a reteszelő csap nyitásához szükséges induló erőt, amely 0,77 N lett és ez az elektromágnes induló erejénél 1,2 N jóval kisebb, tehát az elektromágnes megfelel a szerkezet működtetésére. Az elektromágnes és az erőátviteli egység összekötésére egy csuklós mechanizmust terveztem, hogy az erőkar elmozdulása során megtett ívet, a konstrukció le tudja követni és az erő hatékonyan haladjon át az erőátviteli egységen. Az élettartamot tekintve, az elektromágnes gyártója 200 000 ciklust garantált, tehát napi 10 ciklus elhasználása mellett a szerkezet 54,75 évig lesz működő képes. Ez jóval nagyobb megbízhatóságot eredményez, mint az elektromotor, pár 10 000 km utáni meghibásodása mutat.Tétel Szabadon hozzáférhető ADAPTÍV GRIPPER TERVEZÉSE KÜLÖNBÖZŐ MÉRETŰ SPECIÁLIS CSŐCSATLAKOZÓK GYÁRTÓSORI MOZGATÁSÁHOZ, ALTERNATÍV ROBOTOK ALKALMAZÁSABaczó, Ferencz; Veres, Lajos; DE--Műszaki KarA szakdolgozat célja egy adaptív gripper tervezése, a Tenaris cégcsoport, Zilahon található gyárában “Tenaris Silcotub”, azon belül is a kisméretű “GAMA MIC” csőcsatlakozók gyártósorában található foszfátozó cella robotizálásához. A tervezés központi kihívása az volt, hogy egy olyan megfogó szerkezetet kellett létrehozni, amely a teljes termékcsalád összes tagját kezelni tudja, jelentős kézi átállítás, vagy beavatkozás nélkül, csökkentve ezzel a modellváltások jelenlegi kb. 120 perces átállási idejét. Robotok és gripperek áttekintése, a második fejezetben a robotika alapfogalmait tárgyalja, amelyek a tervezési munka megalpaozásához szükségesek: szabadságfok (DOF), munkatartomány (reach), teherbírás (payload), valamint ismétlési pontosság (repeatability). Bemutatásra kerülnek a különféle ipari robotok, pl. karteziánus, SCARA, Delta, AGV-k, kollaboratív robotok, moduláris, és soft robotok, és azoknak az alkalmazási területével. A fejezet külön kitér a gripperek osztályozására is, pl. pneumatikus, elektromos, vákuumos, mágneses, stb. Valamint a vezérlések típusaira is, pl. PLC, MES rendszerek illeszkedése, szenzorintegráció, offline szimulációkra, és a karbantartási szempontokra. Mindez együtt határozza meg, hogy a tervezett grippernek milyen technikai követelményeknek kell megfelelnie a gyártósori környezetben. Öt konkrét csőcsatlakozó-típust mutat be a méret, falvastagság, anyagminőség és csatlakozótechnológia szerint: a 2,875”-os P110 Blue®, az 5,000”-os L80 Type 13Cr Wedge 513®, a 9,625”-os L80 Type 13Cr Wedge 623 Dopeless®, a 10,750”-os P110 Blue® Max Dopeless®, valamint a 13,625”-os P110 Blue® modelleket. Ezek a műszaki paraméterek képezik a tervezés bemeneti specifikációját: a grippernek mindezeket - 2,875”-tól 13,625”-ig terjedő külső átmérőkkel és akár 50 kg tömegig - problémamentesen kell kezelnie. Moduláris szerszámrendszerek gazdasági előnyeit elemzi: a változó terméktípusú gyártósorokon az adaptív megfogó akár 15-25%-os OEE-mutató-növekedést eredményezhet az átállási idők csökkentésével. Ez közvetlenül indokolja a tervezett gripper bevezetését. A tervezés első szakaszában két alternatív megoldási irány merült fel. Az első verzió egy kéthengeres, pneumatikus megoldás lett volna, ami egyszerűségében vonzónak tűnt, viszont a sűrített levegős rendszer nem nyújt elegendő pontos pozícióvezérlést a precíziós feladathoz. A második koncepció egy szervomotoros, két szimmetrikusan mozgó ujjas változat volt, ahol a motor egy menetes tengelyt forgatva mindkét ujjat ellenirányba mozgatja. Ezt a megoldást egy merevítő rúd egészítette ki, a forgatás meggátlására. A próbamodellnél ekkor egy kritikus probléma jelentkezett: DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK szimmetrikus szerkezet túl szélesnek bizonyult ahhoz, hogy a tárolóketrec sarkaiban lévő csöveket is el tudja érni, ezért nem oldotta meg a teljes feladatot. A végleges dizájn egy teljesen átgondolt aszimmetrikus elrendezés lett, az egyik gripperujj fixen a robotfejhez van rögzítve, a másik pedig egy menetes tengelyen mozogva közelít hozzá. Ez az aszimmetria lehetővé teszi, hogy a fix ujj a ketrec sarkáig benyúljon, miközben a mozgó ujj csak akkora amplitúdóban mozog, amennyit a csőcsatlakozó belső peremén áthaladva szorítani szükséges -ez maximum 10 mm visszahúzódást jelent. Ez a verzió megoldotta az elérési problémát, anélkül hogy a sebességet jelentősen csökkentette volna. A meghajtáshoz a Festo EMMB-AS-80-07-K-S30MB szervomotor került kiválasztásra, 750 W teljesítménnyel, 3000 RPM-mel és 7,17 Nm nyomatékkal, ami megfelelő tartalékot biztosít az akár 50 kg-os terheléshez. A menetes tengely, fix ujj, mozgatott ujj, alapok „base plate”-ek, merevítő rudak, mind egy komponensből készülnek, az AISI 4140 ötvözött acélból. 900-1100 MPa szakítószilárdsággal, magas fáradási ellenállással, magas kopásállósággal rendelkezik. Csapágyhoz az SKF NN 3008 TN/SP precíziós csapágyat választottam, a motor és a tengely közötti illesztéshez pedig a KTR Rotex GS rugalmas tengelykapcsoló került. A jelenlegi robotrendszer mellett alkalmazható kiegészítő technológiák integrálása a jelenlegi gyártósori rendszerbe. Delta robotokat a bevonatok felvitelénél, AGV-ket a belső logisztikában, illetve gépi tanuláson alapuló rendszereket a minőség-ellenőrzésnél és prediktív karbantartásnál. Ezek nem helyettesítik, hanem fázisonként kiegészíthetik a megtervezett gripperre épülő robotcellát. Az elkészült adaptív gripper várhatóan 98,3-99%-kal csökkenti az átállási időt, miközben az 50 kg-os terhelés teljes átmérőtartományában biztonságosan kezeli. A tervezés egyszerre szolgálja az OEE-mutató javítását, karbantartási költségek mérséklését és az emberi beavatkozás minimalizálását.Tétel Szabadon hozzáférhető YASA AXIÁLIS FLUXUSÚ VILLANYMOTOR ALKALMAZÁSA GÉPJÁRMŰVEK HAJTÁSLÁNCAIBANBöszörményi, Imre; Tamás-Péter, Tibor; DE--Műszaki KarA dolgozat célja, hogy átfogó képet nyújtson a YASA (Yokeless And Segmented Armature) axiál fluxusú villanymotorok technológiájáról, összehasonlítsa azokat a jelenleg alkalmazott motorokkal, valamint értékelje alkalmazhatóságukat különböző elektromos és hibrid hajtásrendszerekben. A szakirodalmi áttekintés és a műszaki elemzés alapján az alábbi következtetések vonhatók le: Az AFPM gépek, különösen a YASA-topológia, kiemelkedő nyomaték- és teljesítménysűrűséget biztosítanak, akár 2–3-szorosát is a hagyományos RFPM gépekéhez képest. A YASA motorok kompakt, lapos kialakítása és hatékony folyadékhűtése különösen alkalmassá teszi őket olyan alkalmazásokra, ahol a beépítési tér korlátozott, ugyanakkor nagy teljesítményre van szükség, például sportautókban és kerékagymotoros hajtásokban. A kerékagymotoros hajtások elterjedését eddig elsősorban a megnövekedett rugózatlan tömeg, a hűtési nehézségek, a megbízhatósági kérdések és a magas gyártási költségek akadályozták. A YASA-technológia ezek közül több problémára is megoldást kínál, köszönhetően a magas fajlagos teljesítménynek és a könnyű, lapos szerkezeti kialakításnak. Hibrid hajtásokban a YASA motorok nagy hatékonyságú starter-generátor, illetve tengelyenkénti rásegítő motor szerepét tölthetik be, lehetővé téve a belsőégésű motorok teljesítményének csökkentését (downsizing), valamint a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás mérséklését. A belsőégésű motorok teljes kiváltása esetén a YASA-topológiára épülő, többmotoros elosztott hajtásrendszerek teljesen új járműarchitektúrákat tesznek lehetővé, felváltva a klasszikus „egy nagy motor" szemléletet tengelyenkénti vagy kerekenként elosztott hajtással. Ugyanakkor a technológia széleskörű ipari alkalmazásához még számos kihívást kell leküzdeni: a gyártási költségek csökkentése, a fluxusgyengítés és a sebességtartomány optimalizálása, a kerékagymotoros alkalmazások termikus és mechanikai integrációja, valamint a többmotoros rendszerek vezérlési és diagnosztikai komplexitásának kezelése mind aktív kutatás-fejlesztési területnek számítanak. Összességében megállapítható, hogy a YASA motorok hiteles műszaki alternatívát kínálnak a hagyományos radiál fluxusú gépekkel szemben, különösen ott, ahol a teljesítménysűrűség, a tömegcsökkentés és a kompakt beépíthetőség kiemelt szerepet játszik. Ha a prémium gyártók nagy teljesítményű elektromos és hibrid modelljei sikeresnek bizonyulnak, a YASA-topológia a következő évtizedben az elektromos hajtásrendszerek egyik meghatározó építőelemévé válhat, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a kerékagyba integrált hajtások kilépjenek a koncepciófázisból a sorozatgyártás világába.Tétel Szabadon hozzáférhető Hibrid járművek energiaellátásának optimalizálásaKádár , Tibor; Tamás-Péter, Tibor; DE--Műszaki KarA szakdolgozat a hibrid járművek energiaellátási rendszerének vizsgálatával és optimalizálási lehetőségeivel foglalkozik. A közlekedésből származó energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás csökkentése napjaink egyik fontos műszaki kihívása, amelyre a hibrid hajtásrendszerek hatékony megoldást kínálnak.A dolgozat első részében bemutatásra kerülnek a hibrid járművek működésének alapelvei, különös tekintettel a belső égésű motor és az elektromos hajtás együttműködésére. Ismertetésre kerülnek az energiatárolási megoldások, valamint a különböző hibrid rendszerek és hajtásláncok. Ezt követően a dolgozat kitér az energia-visszanyerési technológiákra, amelyek jelentős szerepet játszanak a hatékonyság növelésében.A gyakorlati rész egy MATLAB/Simulink környezetben végzett szimuláció, amely során egy hibrid jármű energiafelhasználása kerül elemzésre WLTC vezetési ciklus alapján. A vizsgálat során értékelésre kerül az energiafogyasztás, a visszanyert energia mennyisége, valamint az akkumulátor töltöttségi szintjének hatása a rendszer működésére.A dolgozat végén fejlesztési lehetőségek kerülnek bemutatásra, különös tekintettel az energiaoptimalizálásra és a mesterséges intelligencia alkalmazására. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a megfelelő energiamenedzsment jelentős mértékben hozzájárulhat a hibrid járművek hatékonyságának növeléséhez.Tétel Szabadon hozzáférhető Gépjárművek szoftver módosítása jobb teljesítmény érdekébenHári, Henrik Zoltán; Tamás-Péter, Tibor; DE--Műszaki KarA szakdolgozat a gépjárművek motorvezérlő szoftverének módosítását mutatja be teljesítményoptimalizálási céllal. Ismerteti az ECU szerepét, a gyári kalibráció működését, a szenzorok, aktuátorok, zárt és nyílt hurkú szabályozások kapcsolatát. Részletezi a szoftverkiolvasás és -írás fő módszereit, így az OBD, bench és boot eljárásokat, azok előnyeivel, korlátaival és kockázataival. Kitér a módosítható térképekre, például gázpedál, turbónyomás, nyomaték, befecskendezési és időzítési paraméterekre. A dolgozat hangsúlyozza, hogy a chiptuning csak hibamentes járművön, diagnosztikával, méréssel és emissziós rendszerek megőrzésével végezhető biztonságosan. Emellett bemutatja a gyári és módosított szoftver közötti teljesítménybeli, fogyasztási és élettartamra gyakorolt különbségeket, valamint a szakmai következtetéseket saját szakmai tapasztalatok alapján rendszerezett formában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Élelmiszeripari vibrációs töltőgép szerelési és beszerzési folyamatának tervezéseNyeste, Zita; Bodzás, Sándor; DE--Műszaki KarA dolgozatom témáját a LEVA-TEAM Kft biztosította, ahol gépészmérnök pozícióban dolgozok. A diplomamunkában a vibrációs töltőgép gyártási dokumentációinak a kiegészítésével, elkészítésével és a gép beszerzésével foglalkoztam. A szakirodalom kutatási egységben foglalkoztam az élelmiszeripar történetével Magyarországon, a CAD tervezéssel az élelmiszeriparban, az élelmiszeripari gépek üzemeltetésével és karbantartásával és az élelmiszer csomagolásokkal. Elsőként elkészítettem az eredeti gyártási rajzokból a gép 3D-s modelljét, ami segített átlátni az egész összeállítást, valamint néhány hiányosságot is szembetűnővé tett. Az egyik ilyen eset az élelmiszert visszavezető szalag és lapátos felhordó csatlakozásánál a garat hiánya ami összegyűjti a terméket amit nem tud rögtön fogadni a felhordó. Ezt a garatot megterveztem, és az élhajlítási folyamatához szükséges dokumentumot is elkészítettem. A cég kisvállalatnak számít, és viszonylag egyedi gyártással foglalkozik így nem gyakori, hogy gyártási dokumentációk készülnek a termékekről a műhely rajzokon kívül. Mivel az elmúlt időben a dolgozat témájaként szolgáló vibrációs töltőgépet évente megrendelték, és az elkészítésére nem volt kapacitás a többi megrendelés teljesítése mellett sokszor külső szerződött partnernek adtuk ki a feladatot ahol sokszor problémákba ütköztek ismeretség hiánya miatt. Ezzel párhuzamosan egyre több új munkavállalónk se rendelkezik gépgyártási ismeretekkel. Ezért a szerelési folyamat megkönnyítésének érdekében készítettem egy szerelési családfát és utasítást, ami a művelet sorrendjét és módját is bemutatja. Végül az anyagbeszerzési eljárást mutattam be a töltőváz egységen keresztül, ahol a részletes anyagszükségletet készítettem a 3D modell segítségével, majd ezen keresztül levezettem az alapanyagok beszerzésének a folyamatát, az anyagköltségek megoszlását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető LEMEZTERÍTÉK DARABOLÓ SZERSZÁM ÉLETTARTAM NÖVELÉSE A MEGFELELŐ SZERSZÁMACÉL/BEVONAT ALKALMAZÁSÁVALFehér , Lajos; Bodzás , Sándor; DE--Műszaki KarDolgozatom célja a Hajdu Autotechnika univerzális teríték kivágó szerszámának a bemutatása - emelett rövid cégismertetőt, hogy mivel is foglalkozik napjainkban a vállalat. Mivel a szerszám konstrukciójából fakadóan lehetővé teszi rengeteg termék gyártását, ezáltal kapta a nevet, hogy univerzális terítékkivágó. A gyártószerszám magas kihasználtsága végett elengedhetetlen a magas minőségű szerszámacélok alkalmazása és élettartam növelésük érdekében bizonyos elemek bevonatolása. A szakirodalmi feldolgozásom körülfoglalóan azt taglalja, hogy milyen felületkezelési eljárásokkal lehet megedzeni a szerszámacélt. Valamint kitérek milyen hatások érhetőek el felületkezeléssel a megfelelően kiválasztott hidegalakító szerszámacéloknál. Továbbiakban foglalkoztam hőkezelési eljárásokkal és ezek ellenőrzésére alkalmas módszerekkel. A szakirodalomban ismertetem kettő darab hidegalakító szerszámacél sajátosságát és azoknak hőkezelési eljárásukat. A szakdolgozat első pontjában részletesen ismertetem a címben ismertetett daraboló szerszámot és a daraboló egységen alkalmazott bevonatot. Pontos vázlatot adok a szerszámegységek felépítéséről és milyen funkciókat látnak el az adott egységek a gyártás folyamán. Leírást adok a szerszám kivitelezés folyamatáról, tervezéstől a megvalósításáig. A második pontban kitérek a kész legyártott cikknek az ellenőrzésére, milyen szempontoknak kell megfelelnie gyártás után - miként engedélyeztethető. Feltüntettem, hogy jelenleg mely befolyásoló tényezők vezetnek gyártás megszakításhoz – valamint az okait miként alakulnak ki. A harmadik pontban bemutatom, milyen követelményeknek kell megfelelnie a gyártott cikkszámnak a megrendelő irányába. A szerszám jelenleg 3 féle anyagminőségű tekercset munkál meg és ezeket ismertetem. Valamint ezen ponton prezentálom és javaslatot teszek egy jobb minőségű szerszámacél használatára, aminek költsége igen magas, mert előállításához komoly technológia kell. A szakdolgozatom utolsó pontjában a szerszám szerelési folyamatát tüntetem fel. Első soron beszélek a preparációkról, a tárolt egységek helyéről a kialakított felcímkézett polcrendszerről – valamint a gyártásból kivont egységek megfelelő tisztán tartásáról, ezáltal szemrevételezéssel meglehet vizsgálni az adott egység állapotát. Továbbiakban felsorolásként rendszerezem a szerszám egységeket, azoknak szerelési sajátosságait, hogyan történik a szerelése az egységnek, miként vannak kialakítva az egységek ahhoz, hogy fellehessen gyorsítani a szerelési folyamatukat.Tétel Szabadon hozzáférhető 3D nyomtató használata, üzemeltetése és karbantartása egy szemüveglencse gyárbanVarga, Gábor; Huri, Dávid; DE--Műszaki KarJelen szakdolgozat célja a Hoya Szemüveglencse Gyártó Zrt. mátészalkai gyárában napi szinten használt Raise3D Pro 3 típusú 3D nyomtató üzemeltetési és karbantartási folyamatainak átfogó vizsgálata. A kutatás bemutatja a vállalatnál alkalmazott technológiát és azokat a kinyomtatott eszközöket, amelyek sikeresen támogatják a helyi termelési folyamatokat. A dolgozat részletesen tárgyalja a szálolvasztásos eljárás működési elvét és a különböző nyomtatóanyagok alkatrészekre gyakorolt hatásait, ami elengedhetetlen a szakszerű gépkezeléshez. A nyomtatási folyamat lépéseinek alapos elemzése rávilágít arra, hogy a szoftveres és tervezési hibák elkerülése nagymértékben megkönnyíti a tényleges gépészeti problémák azonosítását. A berendezés hosszú távú fenntarthatósága és megbízható működése érdekében feltártam a jelenleg alkalmazott karbantartási gyakorlat hiányosságait az eddig összegyűlt, de limitált üzemi adatok alapján. A munka fő eredményeként egy új és megelőző szemléletű karbantartási tervet dolgoztam ki, amelyet a részletesebb adatgyűjtés révén teljesen a gyár egyedi igényeire lehet szabni a jövőben. Ebben a továbbfejlesztett rendszerben a váratlan meghibásodások feltárását továbbra is hatékonyan segíti a kész modellek minőségén alapuló vizuális diagnosztika.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Négyoldalon záró csomagológép rendelkezésre állásának fejlesztéseMolnár, Richárd; Árpád, István; DE--Műszaki KarA szakdolgozatom célja a Coloplast Hungary Kft. nyírbátori telephelyén a négyoldalon zátó csomagológép rendelkezésre állását vizsgálom. A szakdolgozatom célja, hogy az összegyűjtött éves adatok felhasználásával meghatározzam a csomagológép leállási idejét és típusait. Ezután méréseket végeztem a berendezés mellett, ahol a üzemelési időt és a leállási idővel járó műveletek időtartamát jegyeztem fel. Ezeket az adatokat összesítettem, majd a csomagológép rendelkezésre állásával, a teljesítményével és a minőségével OEE értéket számoltam. Az OEE legkisebb értékére és a meghibásodásokra Pareto analízist alkalmaztam, amivel súlyoztam a leállási időket és az állomások meghibásodását. Ezután javaslatot tettem a kritikus leállási idővel rendelkező műveletre és a kritikus meghibásodásra, hogy növeljem a berendezés rendelkezésre állását.Tétel Szabadon hozzáférhető Befogó szerszám tervezése elasztomer anyagok tiszta nyíró terheléséreNagy , Norbert; Huri, Dávid; DE--Műszaki KarDiplomamunkám témája az volt, hogy egy működőképes, egyszerű, a követelményeknek megfelelő konstrukcióval álljak elő, amely képes lesz hiperelasztikus anyagok tiszta nyíró vizsgálatát elősegíteni azzal, hogy stabil, megismételhető módon befogja a próbatestnek szánt gumilapot. Ilyen berendezés nincs jelenleg a piacon forgalomban, így kénytelen voltam az egészet magamnak felépíteni. Az elérhető adatokra hiperelasztikus anyagmodelleket illesztettem, majd ezeket vizsgáltam. 3D modell készíttem a befogóról is azt is később végeselem szimulációnak vetettem alá.Tétel Szabadon hozzáférhető Új telepítésű 54 szálas merevkosaras sodrógép karbantartási tervének kidolgozása.Homoki, Péter; Barkóczyné Gyöngyösi, Szilvia; DE--Műszaki KarA dolgozatom egy 54 szálas merevkosaras sodrógép karbantartási tervének kidolgozásáról szól. Egy korábbi gép hibaadatait Pareto analízissel kielemeztem. Az így kapott adatoknak felmértem a kritikussági értékeit, ezáltal a súlyos hibákra megválasztottam a karbantartási stratégiákat azok elhárítására. A kiválasztott stratégiákkal elkészítettem egy karbantartási mixet a gépre. Ezt követően felhasználva az eddigi adatokat elkészítettem magát a karbantartási tervet. Végül az elkészült tervnek a CMMS rendszerbe való implementálásának lépéseit mutattam be.Tétel Szabadon hozzáférhető Vizes mosású kútfúrószerkezet motorizálásaHasulyó, Attila; Pálfi, Tibor; DE--Műszaki KarA dolgozat egy elavult technológia modernizálásáról szól, ahol 3D modellel bemutat egy új terméket. Ehhez kapcsolva költségvetés és kivitelezés valamit összehasonlítás más már létező fúrógépekkel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető TERMOOLAJ-FŰTŐLAP CSATORNAKIALAKÍTÁSÁNAK OPTIMALIZÁLÁSA HŐMÉRSÉKLET-HOMOGENITÁSI SZEMPONTBÓLFekete, Ádám; Molnár, László; DE--Műszaki KarSzakdolgozatom célja egy termoolaj-fűtőlap geometriai optimalizációs folyamatának bemutatása volt, különös tekintettel a hőmérséklet-homogenitásra. A vizsgálatokhoz az Ansys Workbench szoftvert alkalmaztam, amely termikus és áramlástani végeselemes szimulációk elvégzésére is alkalmas. A dolgozatban ismertettem a probléma elméleti hátterét, a termodinamika alapvető törvényeit, a hőtranszport folyamatokat és az áramlástani hatások hőátviteli szerepét. Részletesen bemutattam az alkalmazott analízistípusok felépítését és a szimulációs modell kialakítását. Megvizsgáltam a jelenleg használt fűtőlap hőtani viselkedését időben változó hőtani és időben állandó áramlástani analízis segítségével. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy a meglévő geometria megfelel a hőeloszlással szemben támasztott követelményeknek. Az optimalizálás során négy különböző csatornaelrendezést hasonlítottam össze, amelyek közül a párhuzamos kialakítás hőmérséklet-homogenitási szempontból kedvezőtlennek bizonyult. A szerpentin elrendezések kedvező hőeloszlást mutattak, a további fejlesztés irányaként pedig a csatornaátmérő és a csatornaszám paraméteres optimalizálását jelöltem meg.Tétel Szabadon hozzáférhető Anti-vibrációs csőbilincs szilárdsági végeselemes vizsgálataVidák, Zoltán János; Huri, Dávid; DE--Műszaki KarA szakdolgozat célja egy DN250 méretű anti-vibrációs csőbilincs végeselemes szilárdsági vizsgálata volt annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek a csőmegfogás gyakorlati alkalmazásához szükséges jellemzők, elsősorban a merevségi és megengedett terhelési értékek. Ezek az adatok közvetlenül felhasználhatók csővezetéki feszültséganalízisekben, így pontosabban vehetők figyelembe a csőmegfogások hatásai a csővezetékek feszültségállapotára és a tartószerkezetre átadódó reakcióerőkre. A dolgozatban két különböző felépítésű szimulációs modellt készítettem. Az 1. modellben a csavarkötést vonalelemként, a 2. modellben pedig testmodellként vettem figyelembe. A számítások során nemlineáris viselkedést is figyelembe kellett venni, amely elsősorban a kontaktfelületek közötti súrlódásból adódott. A modellekbe egy merev csőelemet is beillesztettem, hogy a cső deformációja ne befolyásolja a bilincs saját merevségi és terhelhetőségi jellemzőit. A vizsgálatok során külön elemeztem az egyirányú és a kombinált terhelési eseteket, majd a reakcióerők és elmozdulások alapján meghatároztam az irányfüggő merevségeket és a megengedett terheléseket. A vizsgálatok mellett elemeztem a 2. modell kritikus alkatrészeit is. Megvizsgáltam a rezgéscsillapító gumilapok deformációját és feszültségállapotát, továbbá a csavarkötéseket az MSZ EN 13480-3 szabvány kritériumai alapján. További feladatként függvényeket állítottam elő a csőbilincs előterhelésének változtatásával, amelyek a merevség, a feszültségállapot és a meghúzási nyomaték kapcsolatát írják le. A bilincs lengéstani viselkedését is elemeztem, meghatároztam sajátfrekvenciáit terhelt és terheletlen állapotban, majd API 618 alapján ellenőriztem a rezonancia lehetőségét. Az eredmények alapján a két modell merevségi és terhelhetőségi jellemzői számottevően eltértek, különösen kombinált terhelések esetén. Megállapítottam, hogy a függőleges irányú merevséget jelentősen növeli a csavar előfeszítése, míg a vízszintes irányú merevségek többirányú terheléseknél csökkennek. A sajátfrekvencia-vizsgálat azt mutatta, hogy a bilincs legkisebb sajátfrekvenciája elkerüli az API 618 szerinti tiltott üzemeltetési tartományt, ezért káros rezonancia a vizsgált esetben nem várható. A kidolgozott eljárás és a meghatározott adatok alkalmasak a csőmegfogások valósághűbb modellezésére, ugyanakkor a számítási eredmények megerősítéséhez későbbi kísérleti mérések és anyagvizsgálatok szükségesek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Teljesítmény transzformátor aktívrész gyűrűinek végeselemes vizsgálataIvancsik, Viktor; Huri, Dávid; DE--Műszaki KarA szakdolgozat célja egy ötoszlopos, háromfázisú teljesítménytranszformátor aktív részéhez tartozó szorító- és alátétgyűrűk mechanikai viselkedésének vizsgálata és méretezése volt végeselemes módszer alkalmazásával. A feladatot ipari környezetben, egy transzformátorgyártással foglalkozó vállalatnál végeztem, ahol a cél egy statikailag megfelelő és üzembiztos állványkonstrukció kialakítása volt. A dolgozat első részében bemutatásra kerül a teljesítménytranszformátorok felépítése és gyártástechnológiája, különös tekintettel az aktív rész szerkezeti elemeire és azok mechanikai igénybevételeire. Ezt követően ismertetésre kerülnek a végeselemes módszer alapjai, valamint a modellezés során alkalmazott h- és p-típusú hálófinomítási stratégiák. A vizsgálati folyamat három egymásra épülő lépésből állt: a préselési folyamat szimulációjából, valamint a felső szorítógyűrű és az alsó alátétgyűrű zárlati igénybevétel melletti ellenőrzéséből. A számítások elsősorban Creo Simulate környezetben készültek, különböző finomságú hálózás alkalmazásával, majd az eredmények validálása céljából a vizsgálatok ANSYS Mechanical szoftverrel is elvégzésre kerültek. A két különböző szoftverkörnyezet összehasonlítása rámutat a keresztvalidáció jelentőségére a mérnöki szimulációk során. Az eredmények kiértékelése során megállapítható volt, hogy az elmozdulások tekintetében a különböző hálózások és szoftverek között elfogadható egyezés mutatkozik, míg a feszültségek esetében jelentős eltérések jelentkezhetnek. Ezek az eltérések elsősorban a lokális feszültségcsúcsokból, a hálózási stratégiák különbségeiből és a kontaktmodellezés sajátosságaiból adódnak. A kapott különbségek rávilágítanak arra, hogy a lokális feszültségeredmények értelmezése fokozott körültekintést igényel végeselemes vizsgálatok esetén. A vizsgálatok rámutattak arra is, hogy a háló további finomítása nem minden esetben eredményez pontosabb megoldást. A dolgozat eredményeként egy statikailag megfelelő állványkonstrukció került kialakításra, amely kielégíti a vizsgált üzemi és zárlati terhelési eseteket. Összességében a vizsgálat igazolja, hogy a végeselemes szimulációk hatékonyan alkalmazhatók ipari tervezési feladatok támogatására. A bemutatott vizsgálati megközelítés a gyakorlatban is alkalmazható, és hozzájárul a hasonló szerkezetek megbízható tervezéséhez. A kapott eredmények egyben alapot szolgáltatnak további részletesebb vizsgálatokhoz és modellezési pontosításokhoz.Tétel Szabadon hozzáférhető Pulzáláscsillapító edény végeselemes vizsgálata szabványos előírások szerintSzabó, Lajos; Molnár, László; DE--Műszaki KarA dolgozat célja egy dugattyús kompresszor rendszeréhez kapcsolódó pulzáláscsillapító nyomástartó edény végeselemes vizsgálata volt az MSZ EN 13445-3:2021 szabvány előírásai alapján. A nyomástartó berendezések tervezése kiemelt jelentőségű az olaj- és gáziparban, a vegyiparban, valamint az energetikában, mivel ezen szerkezetek üzembiztonsága közvetlenül befolyásolja a technológiai folyamatok megbízhatóságát és az emberi biztonságot. A hagyományos képlet alapú méretezési módszerek mellett ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a korszerű analízis alapú vizsgálatok, különösen összetett technológia és dinamikus terhelések esetén. A dolgozat első részében röviden bemutattam a nyomástartó edények méretezésének elméleti hátterét, beleértve a főbb feszültségi és tönkremeneteli elméleteket, valamint az alkalmazott anyagmodelleket. Ismertettem a Rankine-, a Tresca- és a von Mises-féle elméleteket, továbbá az MSZ EN 13445-3:2021 szabvány Design by Formulae és Design by Analysis – Direct Route módszereit, valamint az API 618 szabvány dugattyús kompresszorok rendszereire vonatkozó előírásait. A dolgozat második része a vizsgálati modell felépítésének részleteit és az eredmények kiértékelését mutatja be. A vizsgált berendezés egy három belépő- és egy kilépőcsonkkal rendelkező pulzáláscsillapító edény volt. A geometriai modellt Solidworks 2025 környezetben készítettem el, az áramlástani és szilárdsági vizsgálatokat Ansys 2025R2 CFX és Mechanical moduljaiban végeztem. Az elemzések során két fő terhelési esetet vizsgáltam: üzemi állapotot és nyomáspróba állapotot. Az üzemi állapot elemzéséhez egyirányú Fluid-Structure Interaction modellt alkalmaztam. A CFD szimuláció során meghatároztam az edény belső falán kialakuló időben változó nyomáseloszlást. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy a kompresszor által keltett nyomásingadozás lüktető igénybevételnek teszi ki az edény szerkezetét. A CFD vizsgálat eredményeit szilárdságtani terhelésként a Mechanical modul felé átadva meghatároztam az üzemi állapotban az elmozdulásokat és a feszültségeloszlást. A nyomáspróba vizsgálatot statikus Mechanical vizsgálatként készítettem el lépcsőzetes terhelési modellt használva. A dolgozat végén fejlesztési javaslatokat fogalmaztam meg, melyek főként az új szabványok alkalmazásának irányába mutatnak.Tétel Szabadon hozzáférhető Csővezetékbe épített fojtótárcsa méretezése és áramlástani elemzése végeselemes módszerrelÁrendás , Péter; Molnár, László; DE--Műszaki KarA szakdolgozat célja egy csővezetékbe épített fojtótárcsa furatátmérőjének meghatározása és áramlástani vizsgálata volt. A fojtótárcsa feladata egy adott csővezetéki ág hidraulikai beszabályozása, vagyis meghatározott tömegáram mellett a szükséges nyomásesés létrehozása volt. A vizsgálat kiindulási adatai egy HYSYS környezetben elkészített rendszerhidraulikai számításból származtak. A munka során áttekintésre kerültek a fojtótárcsák működéséhez kapcsolódó áramlástani összefüggések, a nyomásesés, a helyi veszteségek, a vena contracta jelenség és a kavitáció alapjai. Ezt követően az ISO 5167 szabvány összefüggései alapján analitikus méretezés készült, amely 71,8 mm-es kiindulási furatátmérőt eredményezett. A CFD számítások ANSYS Workbench környezetben, ANSYS CFX megoldóval készültek. A modell háromdimenziós, stacioner áramlási számításként került felépítésre. A közeg 100 °C hőmérsékletű víz volt, amely egyfázisú, összenyomhatatlan folyadékként szerepelt a modellben. A turbulens áramlás leírására SST turbulenciamodellt alkalmaztam, a számítási háló megfelelőségét pedig hálófüggetlenségi vizsgálat támasztotta alá. A paraméteres vizsgálat során a furatátmérő hatását értékeltem a számított nyomásesésre, a belépő oldali nyomásra, a minimális statikus nyomásra és a maximális áramlási sebességre. Az eredmények alapján a furatátmérő csökkentésével a nyomásesés növekedett. Az analitikusan meghatározott 71,8 mm-es furatátmérő nem biztosította a kívánt nyomásesést, ezért numerikus pontosításra volt szükség. A CFD eredmények alapján a megfelelő furatátmérő megközelítőleg a 63,4–64 mm közötti tartományba esik. A célértékhez legközelebb eső eredményt a 63,4 mm-es furatátmérő adta, amely mellett a számított nyomásesés 0,2341 MPa, a belépő oldali nyomás pedig 0,4641 MPa volt. A kavitációs értékelés alapján a 63,4 mm-es furatátmérőnél a minimális abszolút statikus nyomás a 100 °C-os víz telített gőznyomása alá csökkenhet, ezért a kavitáció lehetősége nem zárható ki. Az egyfázisú modell az ilyen hajlam kimutatására alkalmas, de a kavitáció tényleges kiterjedését nem határozza meg. Összességében az analitikus méretezés megfelelő kiindulási becslést adott, de a hidraulikai beszabályozási célú alkalmazásnál CFD vizsgálatra volt szükség a furatátmérő pontosításához. A módszer hasonló fojtótárcsás feladatok előzetes méretezését és numerikus ellenőrzését is támogathatja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető GUMIABRONCS DEFORMÁCIÓS KARAKTERISZTIKÁJÁNAK VIZSGÁLATAKörmöczi, Dávid; Hajdu, Sándor; DE--Műszaki KarA szakdolgozat célja gumiabroncs-talaj kapcsolat deformációs karakterisztikájának vizsgálata, és ennek számítógépes szimulációja volt végeselem módszerrel. Ennek során laboratóriumi méréseket végeztem, ahol a szimulációban modellezett gumiabroncs radiális deformációját függőleges, hidraulikus terhelés segítségével vizsgáltam szilárd felületen és talajon, különböző beállítások mellett. Bemutattam az alkalmazott mérőrendszert, a mérések beállításait, valamint a mérési adatok kiértékelésének szempontjait, ezek után előállítottam azt a tisztított adatsort, ami a szimuláció eredményeivel összevethető lesz. A vizsgált geometria mérése, valamint a szükséges anyag és konstrukciós jellemzők szakirodalom alapján történő meghatározása után elkészítettem a szakdolgozat fő témáját jelentő végeselemes modellt. Elkészítettem a rendszer CAD modelljét, majd megfoglamaztam a geometria egyszerűsítésének szempontjait, és ez alapján leképzetem a szimulációhoz használt egyszerűsített geometriát. Bemutattam a modell felállítása során alkalmazott peremfeltételeket, valamint a hálózás beállítását, és annak elemminőség vizsgálatát. A szimuláció és mérési eredmények összehasonlítása után a modellt több iterációban változtattam, pontosítottam. Ennek során az eredeti beállításokhoz képest módosítani kellett az abroncs és talaj felületkapcsolatát, valamint elvégeztem a gumiabroncs - első lépésben szakirodalom alapján becsült - anyagjellemzőinek paraméteridentifikációját a mérések alapján. A túlnyomás mellett végzett szimuláció esetén az eredmények alapján pontosítottam a terhelés közbeni nyomásváltozás függvényét, ami a módosítások után pontosabban leképezi a valós jelenség progresszív jellegét. A szilárd felületen felvett eset után hasonló beállításokkal végeztem el a talajon végzett eset szimulációját is, ahol a talaj mechanikai jellemzőit a kezdeti értékekhez képest szintén a mérések alapján pontosítottam. Az eredményeket összegeztem, valamint bemutattam a szimulációval kapott karakterisztikák pontosságára használt matematikai számítás módszerét, ami alapján megállapítottam, hogy a több iterációs lépésben pontosított szimuláció az elvárt pontossággal leképezi a mérések eredményét. Végül összefoglaltam az dolgozatban készített végeselemes modell felállítása során alkalmazott szempontokat, valamint a modell egyszerűsítéseit és közelítéseit, ezek alapján javaslatot tettem a modell további pontosításának, valamint a gumiabroncs deformációjának más szempontból történő vizsgálatának lehetőségeire.Tétel Szabadon hozzáférhető DRIFT LENGŐKAR TERVEZÉSE BMW E46 JÁRMŰHÖZSomogyi, Attila; Erdei, Timotei István; DE--Műszaki KarA megszületett gondolat után tisztáztuk az ehhez szükséges feltételek és ennek megfelelően kezdtünk neki a munkálatoknak. A célunk egy jármű fejlesztése volt azáltal, hogy a futóművét módosítjuk és ezáltal optimalizáljunk a kívánt felhasználási feltételekhez. A felhasználás a motorsport egyik szakágában a drift szakágban történik. Kezdésként összegyűjtöttük a szükséges tudásanyagot a fejlesztés elkezdéséhez. Alapvető követelmény ismerni a teljes rendszer minden egyes elemét és azok egyenként ellátott funkcióját és rendszerben való működését. Az évtizedekre visszanyúló tudásanyag és tapasztalatok segítették a munka előrehaladását. A mai technológia adta lehetőségeket kihasználva elkezdődött a tervezés. Rendelkezésünkre álltak a tervező és szimulációs programok, melyek időt és pénzt spórolnak a felhasználók számára. A virtuális térben való tervezés fejlettsége nagy segítség volt számunkra és könnyedén el tudtuk készíteni a kívánt alkatrészt. A kész tervek után kezdődhetett az alkatrész gyártása és összeszerelése. A gyártás során törekedtünk a gazdaságos megoldásokra. Néhány esetben kompromisszumot kellett kötni annak érdekében, hogy a kész termék kielégítse a vele szemben támasztott követelményeket. Végezetül az alkatrészünk és a hozzátartozó kiegészítő darabok is elkészültek, melyek segítségével elértük a kívánt fejlesztés. Végső következtetéseket később tudunk az alkatrésszel szemben felállítani, hiszen a tesztelések összesége nem ért véget.