Egy csendes Tisza menti falu - költői nevén: Folyóvár - élete egyik napról a másikra felbolydul, mikor óriási mennyiségű méreg kerül a folyóba. A katasztrófa után természeti csapásként jön az árvíz. A falu lakói számára a nemes hagyományok, valamint az anyagi és szellemi gazdagságot biztosító szépséges folyó jelentik azt a természetes életteret, amelyben sorsuk kiteljesedhet. A fenyegetettségben az emberi összefogás szép, modellértékű példái mellett természetesen az emberi gyarlóságból adódó széthúzások is megelevenednek Gera Pál mély empátiával, komoly emberi, írói elkötelezettséggel megkomponált, mélyenszántó, ugyanakkor kifejezetten olvasmányos regényében.