A 17. század utolsó harmadában indított visszafoglaló háború nyomán a volt hódoltsági területek legnagyobb része visszakerült a korona fennhatósága alá. Az új szerzemények felett Bécs a ius armorum alapján rendelkezett, ennek legfontosabb letéteményese pedig a kamarai adminisztráció volt, mely alapvető hatást gyakorolt a visszaszerzett települések fejlődésére is. Nincs ez másként Eger esetében sem, ahol 1687-től egészen a Rákóczi-szabadságharc kitöréséig markáns változások mennek végbe a város jogállását, gazdasági, illetve társadalmi viszonyrendszerét tekintve. Dolgozatomban e tendenciákat vázolom fel.