Hallgatói dolgozatok (Történelmi Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Történelmi Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 736)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Egyesült Államok hatása a dél-koreai társadalomra 1945 és 1953 között napjainkigPereverzia, Petra; Dr. Barta, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarAz általam választott téma alapját egy olyan mozgalom szolgája, amely nagy figyelmet kapott a fiatal nők körében világszerte. A „4B Movement” (magyarul 4 nem mozgalom) egy Dél-Koreából induló feminista megmozdulás. Nevét onnan kapta, hogy koreai nyelven „bi”-vel kezdődik az a négy szó, amire a dél-koreai fiatal nők nemet mondanak. Nement mondanak a heteroszexuális házasságra (bihon), a gyermekvállalásra (bichulsan), a randizásra (biyeonae) és a heteroszexuális szexuális kapcsolatokra (bisekseu). Ez nem csak egy ideológiai állásfoglalást jelent, hanem lényegében életmódváltást is, melynek keretei közt elutasítják a férfiakkal való kapcsolatlétesítést. Mennyire lehet hatással egy állam társadalmára, ha egy másik kiterjeszti fennhatóságát rá? Ha bizonyítható, hogy ez képes megváltoztatni egy társadalom szerkezetét, gondolkodásmódját, akkor ez mennyire tud maradandó változást elérni? Azt vizsgálom, hogy a dél-koreai társadalomra képes volt e az Egyesült Államok jelenléte nyomot hagyni annak ellenére, hogy a két állam ideológiái jelentéstartalmukat tekintve szembe mennek egymással.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Amerikai Egyesült Államok iráni politikájának változása magyar szemmelBalogh, Flóra Éva; Glant, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarA második világháború után az Egyesült Államok számára rendkívül fontos volt Iránnal a jó kapcsolat fenntartása. Az iráni uralkodó együttműködött Washingtonnal, miközben a népét elnyomta és nyugati mintára alakította ki az életvételt, ami az iszlám síita hagyományokkal ellentétes volt. Ennek következtében 1978-ban kirobbant a forradalom, ami után elmenekült a sah és ezzel megváltozott a két ország közti viszony is. Miután számos alkalommal szemben állt Irán az USA-val, így Washington szankciós politikát folytatott Teheránnal szemben, ami előidézett egy külpolitikai paradigmaváltást. Tehát az amerikai vezetés nemzetbiztonságának védelme és a nemzetközi béke fenntartásának érdekében beavatkozik az azokat fenyegető országokban. A magyar külügy és ajtó élénk figyelemmel követte az eseményeket és álláspontját a szovjet iránymutatás alapján alakította ki, hiszen a kommunista blokk része volt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Visegrádi Négyek együttműködésének kérdéseiBoldizsár, Boglárka; Barta, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarA politikai és gazdasági integráció szintjeit sikeresen meglépték az Európai Unióba való csatlakozásukkal. Az évek során igen sikeresen felvették a dinamikát a többi országgal, de nyilván vannak még hiányosságok (pl. az euro-övezet). Létrehozták a Nemzetközi Visegrádi Alapot, amelynek egyrészt a célja a civil szervezetek terveinek megvalósítása másrészt a jövő terveinek a fenntartása. Ami a jövőt illeti kiemelendő a V4-ek foresight tevékenysége, amelynek az előre tekintés az alappillérje és projekteken keresztül hajták végre. Mindenféleképpen fontos a külpolitika, diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok hármasát használni nemcsak használni, de kezelni is. A találkozók gyakori tartásával megismerik egymás álláspontjait: így is történt a 2024-es prágai találkozón, ahol egyetértettek abban, hogy Oroszország agresszor a jelenleg tartó háborúban. A szlovákok állásfoglalása a legszimpatikusabb diplomáciai szempontból, mégpedig, hogy a konfliktusnak kizárt, hogy katonai, fegyveres megfejtése legyen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető John F. Montgomery diplomáciai küldetése MagyarországonSoós, Nataniel; Kerepeszki, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarMagyarország geopolitikai berendezkedését, diplomáciai döntéseinek feldolgozása amerikai szemszögből. John F. Montgomery a két világháború közötti időszakban amerikai nagykövet volt Magyarországon, akinek feljegyzéseinek és személyes tapasztalatainak hála, mélyebb betekintést nyerhetünk a politikai döntéshozók dilemmáiba, és azokba a nemzetközi geopolitikai feszültségekbe, amik nem csak Magyarország, de az egész világ sorsát megpecsételték.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Königsbergből Kalinyingrád - Kelet-Poroszország 1918-1946 közöttNagy , Henrik; Barta, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarA 20.század viharos első felében Kelet-Európa határai sokszor átrajzolták. De talán legtöbbször Kelet-Poroszország határai mozogtak. A Németország keleti peremének számító vidék mindkét világháború csapásait elszenvedte, de a másodikat már nem tudta túl élni. Területét önkényesen ketté osztották Lengyelország és a Szovjetunió között. Az utóbbi elsöpörte a terület porosz örökségét és azt saját ideológiájával helyettesítette.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A keresztény értékek szerepe az európai integrációbanSzaniszló, Boglárka; Valentényi-Szilágyi, Bernadett; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban szeretném bemutatni, hogy a kereszténység milyen hatást gyakorolt Európára a II. világháború után egészen napjainkig. Először ismertetem az integráció és a keresztény értékek fogalmát, hogy mikor jelentek meg az európai kontinensen. Szó lesz Alcide de Gasperi, Robert Schuman, Jean Monnet és Konrad Adenauer kereszténydemokráciájáról a II. világháború után. Bemutatom továbbá, hogy az uniós Szerződésekben, az Európai Unió alkotmányszerződésének tervezetében, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájában hogyan vannak jelen a keresztény értékek. Dolgozatomban kitérek XVI. Benedek és II. János Pál pápa elképzeléseire is Európa jövőjét illetően. Végül ismertetem a kereszténység jelenlegi helyzetét Európában, valamint azt, hogy az egyes európai országok alkotmányában (köztük a magyar Alaptörvényben) milyen nyomait fedezhetjük fel a keresztény hitnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Emberi jogok a hidegháborúbanCsibi, Orsolya; Glant, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarA történelem során az emberi jogok mindig a vitás kérdések közé tartoztak. A modern történelem legfeszültebb diplomáciai szembenállása során sem volt ez másképp. A hidegháborús szembenállás része volt az ideológiai harc is, amelynek az emberi jogok kérdése is teret adott. A nyugati pólusban elsősorban az ENSZ, a keleti pólusban pedig a marxizmus-leninizmuson alapuló ideológia foglalkozott ezzel a kérdéssel. A helsinki folyamat volt az a fórum, ahol a két emberi jogi iskola ütköztetésre került.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nagy-Britannia diplomáciai helyzetének alakulása az amerikai forradalom időszakábanCzérna, Erik Kevin; Lévai, Csaba; DE--Bölcsészettudományi KarA brit birodalom jelentős befolyással volt a történelem változására. A dolgozat összefoglalja a Brit Birodalom diplomácia, gazdasági cselekedeteit. Illetve annak befolyását a történelemre. Mik voltak azok az események melyek segítettek előre mozdítani a birodalmat és annak gazdaságát. Mik voltak azok az események melyek kirobbantották a függetlenségi háborút. Illetve, hogyan küzdötte át magát a birodalom a 18.századon.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A locarnói szerződés és a fogadtatása MagyarországonSzabó, Máté; Kerepeszki, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarA locarnói szerződés 1925-ben jött létre a béke és stabilitás előmozdítása érdekében Európában az első világháborút követően. Ez a megállapodás jelentős lépést jelentett a nemzetközi viszonyok normalizálásában, különösen a német-francia viszályok rendezésében.Magyarország számára is fontos volt a dokumentum fogadtatása és végrehajtása a régióban. A dolgozat a locarnói szerződés létrehozását helyezi előtérbe, majd kitér a Magyarországra és annak belső politikai, társadalmi és nemzetközi hatásaira, amelyek a locarnói szerződés elfogadásával jelentkeztek. A tanulmány részletesen elemzi a szerződés létrehozását, továbbá kitér a három érdekelt nagyhatalom viszonyára, valamint a szerződésekkel kapcsolatos magyar közvélemény és kormányzati álláspontokkal foglalkozik. Emellett áttekintést nyújt arról, hogy hogyan befolyásolta a locarnói szerződés az európai politikai és gazdasági helyzetet a vizsgált időszakban, milyen hatással volt ez az egyes államok belső politikájára és társadalmi klímájára. A dolgozatom célja az, hogy feltárja és elemezze ezeket a reakciókat, valamint általuk megértsük, hogyan alakították át Magyarország nemzetközi kapcsolatait a locarnói szerződésben elfogadott álláspontok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ideológia és propaganda a hidegháborús doktrínák tükrébenOrosz, Luca Barbara; Barta, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarAz Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió politikai, gazdasági és társadalmi döntéseit jelentős mértékben befolyásolta az eltérő ideológiai elképzelés, valamint azok megvalósítása. A teljes hidegháborús konfliktus mozgatórugójaként ez a kapitalista és kommunista szembenállás tartható számon, amelyet a doktrínák, a propaganda és a média eszközével kívántak érvényre juttatni. A hidegháború klasszikus szakaszában a két szuperhatalom hajlandó volt minden eszközt bevetni annak érdekében, hogy saját elképzeléseiket végrehajtsák. Az Egyesült Államok a demokrácia jegyében képviselte a kapitalizmust, míg a marxista-leninista ideológiák alkalmazásával a Szovjetunió helyezte előtérbe a kommunizmust. A két nagyhatalom propagandán keresztül juttatta érvényre ideológiai elképzeléseit, ez pedig gyakran mindkét oldalon eltorzította a valóságot. A propagandatevékenységek a hidegháború klasszikus szakaszában zajló eseményeket is végig kísérték, melyek sikerességét a média és a sajtó eltorzítása, valamint manipulálása tette lehetővé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Napóleon erő-diplomáciájaLudnai, Mátyás Lóránt; Lévai, Csaba; DE--Bölcsészettudományi KarBonaparte Napóleon elsősorban mint nagy francia hadvezér és császár ismeretes. Azonban sikereihez nagyban hozzájárult diplomáciai érzéke is, e képességét hódításai során gyakran kamatoztatta is. Mint tábornok, és később uralkodó, számos szerződést kötött ellenségeivel háborúi során, melyekkel alapjaiban rendezte át Európa hatalmi egyensúlyát. Dolgozatom célja, hogy kiderítsem, milyen módszereket használt ezen szerződések megkötésére. Vajon inkább törekedett konszenzusra, vagy erővel kényszerítette rá akaratát ellenségeire? Meddig mondható el, hogy országa, és nem saját maga érdekében cselekedett?Tétel Korlátozottan hozzáférhető BRICS (+) államok és Afrika kapcsolataCzeglédi, Balázs; Barta, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarA hidegháború véget érését követően, az 1990-es években egy unipoláris világrend jött létre a világpolitikában és a világgazdaságban, amiben az Amerikai Egyesült Államok volt az egyetlen szuperhatalom. Azonban az ezredfordulót követően egyre több déli/keleti ország kezdett felzárkózni katonai, gazdasági és diplomáciai tekintetben. Ezen országok között szerepeltek mind a BRICS, mind pedig az afrikai országok is. A BRICS szövetség kevesebb, mint 20 éves története során leelőzte a G7 országokat GDP tekintetében; Afrika pedig a '90-es évektől kezdődően egyre nagyobb figyelmet kap ásványkincsei, területe és a folyamatosan növekvő fiatal népessége miatt. Ezek a tendenciák pedig egy, a 19. századihoz hasonló több pólusú világrend kialakulásához vezettek. Szakdolgozatomban erről az erőeltolódási folyamatról és annak várható követekezményeiről írok, kimozdulván a hagyományos nyugati szemléletmódból, ami leginkább az európai és az észak-amerikai történésekkel foglalkozik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Demográfiai tendenciák a 20.század első felében Magyarországon és EurópábanDaku, Ágnes; Kerepeszki, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témájául a 20. század első felének demográfiai jellegzetességeinek bemutatását választottam. Előzményként törekedtem ismertetni a későbbiekben vizsgált társadalmi csoportot, a falusi embereket. Különös hangsúlyt fektetettem az egykézés jelenségére, amely a korszak meghatározó kérdése volt Magyarországon. A 20. század első felében megfigyelt demográfiai jelenségeket hasonlítottam össze Magyarországon és más európai országokban. Fontosnak tartottam kiemelni a népesség, a halálozási ráta, a termékenység és a csecsemőhalandóság mutatóit. Továbbá a korábban vizsgált demográfiai jelenségekre és társadalmi csoportokra vonatkozó szociálpolitikai intézkedéseket vizsgáltam meg, szintén Magyarországot Európával összehasonlítva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fegyverkezési különbségek Kanadában és az Egyesült ÁllamokbanMészáros, Petra Nikolett; Glant, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom központi témája a különbségek az USA és Kanada fegyverkorlátozása között, amelynek alapja, hogy a két Nagy-Britannia által gyarmatosított Észak-Amerika kontinensén elhelyezkedő ország ugyanazon örökségek alapján miért ment el különböző utakra a fegyverkorlátozás. Hipotézisem annak feltárására épül, hogy miért alakult ki ennyire különbözően Amerika és Kanada fegyverkorlátozása történelmük során, amelynek fő indoka az Amerikában kialakult nemzeti identitásként ható fegyverkultusz. A dolgozatom során végig vettem a két ország történelmét, fegyverkorlátozását, illetve az amerikai fegyverkultuszt, a végén arra a következtetésre jutva, hogy az amerikaiak szerint a fegyvertartás szükséges eleme az önvédelemnek és az alkotmánykiegészítés, illetve a kevésbé korlátozó fegyverszabályozás nem vezethető vissza a magas számú fegyveres erőszakhoz és fegyverekkel elkövetett bűncselekményekhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Horthy Miklós diplomáciai kapcsolatai (1939-1944)Hartyányi , Patrik Péter; Kerepeszki , Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarHorthy Miklós személye kétségkívül kétes megítélésű a magyar történelemben. Szerettem volna utánajárni, hogy a huszadik század első felében milyen praktikákat, metodikákat vetettek be a tárgyalási folyamatokba, illetve milyen eszközökhöz nyúltak céljaiknak elérése érdekében. Elmondható, hogy a kormányzó úr politikai pályafutásában a feszültségektől nem mentes, instabil politikai berendezkedésektől hemzsegő hatalmi harcok időszakában igyekezett helytállni. Mivel a magyar közvélemény egyértelműen a trianoni békeszerződések után elszenvedett sérelmek orvoslását kérte a magyar államvezetéstől, így ennek köszönhetően a megvalósítandó tervként többnyire olyan államfőkkel igyekezett jó kapcsolatot kialakítani Horthy Miklós úr, melyek támogatták a magyar revíziós törekvéseket. Habár a diplomáciai és politikai készségei a kormányzó úrnak nem nevezhető kimagaslónak, mégis a katonai ellentengernagyként betöltött pozíciója és karizmája helyenként kifizetődött tárgyalásai közben. Személye szimpátiát keltett tárgyalópartnereiben magabiztossága miatt. Bár több hibás döntést vagy éppen mulasztás köthető nevéhez, véleményem szerint teljesen eltérően nem alakulhatott volna országunk sorsa.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Diktatúrától a demokráciáigBuró, Sofia; Pete, László; DE--Bölcsészettudományi KarA magyar-olasz kapcsolatok évszázados múltra tekintenek vissza, de a kommunista diktatúra miatt Magyarország egy időre elszigetelődött a nyugati demokráciáktól. Az 1970-es évek második felében Kádár János római látogatásának és a Katolikus Egyházzal való békülésnek köszönhetően szorosabbá vált a két ország diplomáciai viszonya. A rendszerváltozás új fejezetet nyitott a bilaterális kapcsolatok történetében, hiszen a felek közösen vettek részt megannyi regionális együttműködésben, valamint az olasz befektetők is egyre nagyobb számban jelentek meg Magyarországon. Az 1990-es évek első felében mindkét állam belpolitikai válságon ment keresztül, de egymásra továbbra is fontos partnerként tekintettek. Temérdek kétoldalú megállapodás született ebben az időszakban, és sűrűek voltak a államfői és miniszteri vizitek is. Olaszország támogatta Magyarország csatlakozását az európai integrációba, ezzel még nagyobb teret adva a közös politikai és gazdasági együttműködésnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Európai Unió kohéziós politikájának bemutatásaSzatmári, Gréta; Tőkés, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban az Európai Unió kohéziós politikáját mutatom be, mely legfőképpen a régiók felzárkóztatásáért felelős szakpolitika. Az EU általános áttekintésétől és rövid történetétől haladok a kohéziós politika részletesebb reprezentálása felé. Kitérek az egyes programozási időszakokra, annak alapelveire és célkitűzéseire. Továbbá olyan elengedhetetlen részeit is bemutatom, mint az eszközei és intézményei.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Ruandai Népirtás Nemzetközi HáttereMakó, Ákos István; Barta, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom a ruandai népirtás körüli nemzetközi hátteret kutatja leginkább. E mellett feltérképezi Ruanda történelmét, társadalmi és kultúrális berendezkedését előzményként. Beszél magáról a népirtás atrocitásairól is, bár kevésbé mélyre menően, mivel nem a belpolitikai részletek voltak a dolgozat fő irányelvei. Kutatja az ENSZ és a történeti gyarmattartók felelősségét Ruanda életében. Milyen módokon lehetett volna a vérengézseket megakadályozni, és mely lépésekre lett volna szükség. Fontos nemzetközi szereplőket is leír, említ néhol részletesebben a dolgozat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar-olasz kapcsolatok fejlődése a huszadik századtól napjainkigOláh, Petronella Antónia; Barta , Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a magyar-olasz kapcsolatok fejlődését taglalom a huszadik századtól egészen napjainkig. A diplomáciai kapcsolatok bemutatása kap szerepet az első részben. A második részben a magyar-olasz történelmi hátteret mutatom be. Ezt követően kifejtem a magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok főbb jellemzőit. A gazdasági, valamint a kulturális kapcsolataink is fontos szerepet töltenek be szakdolgozatomban. Ezen kapcsolatok taglalása után a hazánkban történő olasz nyelv oktatása című fejezet következik. Végezetül pedig egy felmérés eredményét olvashatjuk, illetve egy kitekintést a jelenlegi helyzetről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Egyesült Államok külpolitikai doktrínái: valós doktrínák vagy külpolitikai irányvonalak?Tóth, Cintia; Glant, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarAz Amerikai Egyesült Államok külpolitikájában nagy szerepe van az elnöki doktrínáknak, amelyek sokszor évtizedeken keresztül meghatározták a külpolitikai döntéshozatalt. Sokszor előfordult azonban, hogy egy-egy elnöki nyilatkozatból úgy alakult ki doktrína, hogy az abban megfogalmazott irányelvek nem felelnek meg a külpolitikai doktrína fogalmának. A hidegháború éveiben majdnem minden elnök nevéhez köthetünk doktrínát, miközben ezek nem feltétlenül jelentettek teljes paradigmaváltást. Dolgozatom célja bizonyos szempontok szerint megvizsgálni ezeket az elnöki doktrínákat, majd csoportosítani őket az alapján, hogy valóban doktrínának tekinthetők vagy sem. Az Amerikai Egyesült Államok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban nagyon különleges, így fontosnak tartom, hogy a külpolitikáját minél jobban megismerjük. Ezen doktrínák megértése pedig szükséges ahhoz, hogy az amerikai külpolitikai döntéshozatalt is megértsük.