Munkánk során négyféle békalencse-faj (L. minor, L. gibba, L. minuta, S. polyrhiza) ökotípusainak nátrium-kloriddal való kezelés által szalinitásra való stresszválaszát vizsgáltuk és hasonlítottuk össze mind az egyes ökotípusok között, mind a fajok között, mesterséges, laboratóriumi körülmények között, axenikus törzstenyészeteket felhasználva. A kísérlet megvalósításával a békalencse-félék növekedési potenciálja és a NaCl-toleranciája, illetve tágabb értelemben a stressztoleranciája közötti feltételezett kapcsolat kimutatását tűztük ki célul. A kísérletek eredményeiből összeállított adatbázis elemzésével stressztoleráns- illetve érzékeny fajokat ökotípusokat azonosítottunk, amelyek modellnövényként további, célzott élettani és biokémiai vizsgálatokban lesznek felhasználhatók. Kísérleteink eredményeként a L.minuta faj bizonyult a legtoleránsabbnak a szalinitási stresszel szemben, és ezen a fajon belül volt a legkisebb variabilitás sótolerancia szempontjából az ökotípusok között. A sóstresszre legérzékenyebb fajnak a S.polyrhiza bizonyult. Ennél nagyobb toleranciát mutatott a L.minor, míg a L.gibba köztes értéket mutatott a L.minor és a legtoleránsabb L.minuta között. A békalencsefélékre irányuló vizsgálatok egyre nagyobb figyelmet kapnak a széles körű gyakorlati felhasználási lehetőségeik miatt (Sree és mtsai, 1015). A békalencse-fajokon belül igen nagy a variabilitás, a genetikai eltérések, így a különböző stresszorokra való érzékenység is más és más a különböző ökotípusok esetén. A stressztoleranciához – vagy érzékenységhez kapcsolódó, könnyen mérhető növényi jellegek (traitek) megtalálása, illetve a toleráns ökotípusok azonosítása távlatilag a bioremediációs alkalmazásokban legjobban használható békalencse-fajok és genotípusok kiválasztását segítheti, ugyanakkor a békelencse-félékre jellemző rövid időn belüli nagy mennyiségű biomassza képzés miatt, illetve a NaCl-stressz által okozott nagy keményítőfelhalmozás miatt alkalmas bioetanol előállítására is. A jövő nagy kihívásai közé tartozik a túlnépesedés és a klímaváltozás is, ami miatt fontos a fenntartható állati takarmányok és emberi fogyasztásra alkalmas alternatív élelmiszerek feltárása. A békalencse-félék magas keményítő- és fehérjetartalma miatt az utóbbi célokra is alkalmas, számos ázsiai országban hasznosítják takarmányként és élelemként is. A sótolerancia vizsgálata azért jelentős, mert az alapból édesvízi békalencse-fajok közül a szalinitás szempontjából toleránsabb ökotípusok akár alacsonyabb sótartalmú vizeken – például szikes területek tavain, brakkvizeken - is tenyészhetőek lennének, aminek szintén nagy jelentősége van a klímaváltozás kapcsán.