Hallgatói dolgozatok (Biológiai és Ökológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Biológiai és Ökológiai Intézet 2018-ban létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 916)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mesterségesen létrehozott vizes élőhelyek üledékeinek elemanalitikai vizsgálataKovács, Patrik; Gyulai, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz emberi tevékenységekből származó antropogén behatásokat (legfőképp a közlekedés és a mezőgazdasági tevékenységek) vizsgáltam záportározók, illetve mesterségesen kialakított, természetes állapotú vizek üledékeiben. A vizsgálatok során makroelemek (alumínium, kalcium, vas, kálium, magnézium, nátrium) és mikroelemek (bór, bárium, bizmut, kadmium, kobalt, króm, réz, lítium, mangán, nikkel, ólom, stroncium, cink) mennyiségét határoztam meg, melyhez mikrohullámú plazma atomemissziós spektrométert alkalmaztam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Debreceni Egyetem Nagyerdei Campus fekvőbetegek mikrobiológiai mintájának elemzése a Covid előtti, alatt és utáni időszakbanMezei, József Roland; Kaposi, Ádám; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA COVID-19 világjárvány jelentős hatást gyakorolt az egészségügyi ellátórendszerek működésére, ezen belül az antibiotikum-felhasználásra és az antibiotikum-rezisztencia alakulására. Jelen vizsgálat célja a Debreceni Egyetem Nagyerdei Campus intenzív osztályos betegeitől származó mikrobiológiai minták (n = 27 308) elemzése volt, a 2018–2023 közötti időszak három szakaszra bontásával: COVID előtti (2018–2019), alatti (2020–2021) és utáni (2022–2023) időszak. A kutatás fókuszában a leggyakoribb Gram-negatív és Gram-pozitív kórokozók antibiotikum-rezisztenciájának időbeli változása, valamint az osztálytípusok és mintafajták közötti trendek összehasonlítása állt. A Gram-negatív kórokozók aránya 113%-kal nőtt a pandémia utáni időszakban, míg a Gram-pozitív esetek 84%-kal emelkedtek. A 0–17 éves korosztályban a Gram-negatív esetek száma több mint háromszorosára nőtt (359 → 1251). Kiemelkedő emelkedést regisztráltak a sebészeti intenzív osztályokon, ahol a Gram-negatív minták száma 1835-ről 3267-re nőtt, ami vélhetően az elhalasztott műtétek pótlásával magyarázható. A COVID-időszakban megjelent COVID-specifikus intenzív osztályokon nagyszámú pozitív mintát (287 Gram-negatív és 322 Gram-pozitív) észleltek, majd ezek a struktúrák a járvány lecsengésével háttérbe szorultak. A vizsgált kórokozók közül az Acinetobacter baumannii, a Klebsiella pneumoniae és az Escherichia coli mutatták a legnagyobb rezisztencianövekedést, különösen légúti és véráram-mintákban. Az A. baumannii esetében a véráram-mintákban 84-ről 151-re nőtt a rezisztens esetek száma, míg a K. pneumoniae a sebészeti mintákban 36-ról 228-ra ugrott. A széles spektrumú antibiotikumok – mint a piperacillin+tazobactam, ceftazidime és ciprofloxacin – esetében szignifikáns rezisztencianövekedés volt tapasztalható, különösen a COVID-időszakban. Ugyanakkor a Staphylococcus aureus oxacillin-rezisztenciája 31%-ról 24%-ra csökkent, ami pozitív irányú változást jelez. A posztpandémiás időszakban a kombinációs terápiák (pl. trimethoprim+sulfamethoxazole) gyakoribb alkalmazása is hozzájárulhatott a rezisztencia alakulásához. A meropenem és imipenem rezisztencia esetszámai szintén emelkedtek (pl. imipenem: +1040 eset), ami összhangban áll a globális karbapenem-rezisztencia trendekkel. Az intenzív antibiotikum-használat, a fertőzéskontroll hiányosságai, a PCR-alapú diagnosztika elterjedése, valamint az idős betegek arányának növekedése mind hozzájárulhattak az AMR trendekhez. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a COVID-19 időszaka nemcsak rövid távú hatással volt az antibiotikum-rezisztenciára, hanem a pandémia utáni időszakban is tartósan magas rezisztenciaértékekkel kell számolni, különösen a Gram-negatív kórokozók esetében. Az adatok alátámasztják a célzottabb antibiotikum-protokollok, a rezisztencia-monitoring fejlesztése és az antimikrobiális stewardship programok erősítésének szükségességét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető ChiP-szekvenálás alapú szuperenhanszer elemzés: KMT2D mutációk hatásának vizsgálata a humán génszabályozásra bioinformatikai módszerekkelMarkó , András; Soltész, Beáta; Schád, Éva; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA dolgozat a KMT2D génben bekövetkező missense mutáció szerepét vizsgálja a BCAHH betegség(Branchial arch abnormalities, choanal atresia, athelia, hearing loss, and hypothyroidism syndrome) kialakulásában. Mivel a KMT2D a H3K4me1 jel révén kulcsfontosságú a szuperenhanszerek létrehozásában, a kutatás célja olyan gének azonosítása volt, amelyekben ez a mechanizmus meghatározó. A bioinformatikai elemzés során első lépésként a ChIP-seq mintákat illesztettük a humán genomhoz. Ezt követően csúcs-hívást végeztünk, majd meghatároztuk a minták közös csúcsait. A szuperenhanszer-hívás segítségével rangsoroltuk a H3K4me1-monometilált régiókat, és kiválasztottuk a jelintenzitás alapján felső 5%-ba tartozó géneket. Ezt követően annotáltuk a szuperenhanszereket a hozzájuk legközelebb eső génekhez. Végül GO-analízissel tártuk fel, hogy ezek a gének milyen biológiai folyamatokhoz kapcsolódnak, és milyen módon járulhatnak hozzá a BCAHH patogeneziséhez. Az eredmények hipotézisértékűek, amelyek megerősítéséhez további klinikai vizsgálatok szükségesek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A miozin foszfatáz és a protein foszfatáz 2A regulátor alegységek kölcsönhatásának vizsgálataKazamér, Barbara; Kiss , Andrea; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szerin/treonin-specifikus protein foszfatázok kiemelkedő tagjai a protein foszfatáz-1 (PP1) és -2A (PP2A) enzimek, amelyek a sejtekben holoenzimek formájában működnek. A miozin foszfatáz (MP) PP1cβ/δ izoformát és MYPT1 regulátor alegységet tartalmazó komplex, amely a sejtkontrakció és migráció szabályozásában kulcsszerepet játszik. A MYPT1 foszforilációja/defoszforilációja révén a MP működése több kináz és foszfatáz által szabályozott. A PP2A heterotrimer holoenzimként működik, amelynek a szubsztrátspecificitását a variábilis B alegység határozza meg. A B56 család tagjai egy rövid lineáris (LxxIxE) motívum révén biztosítják a szubsztrátfelismerést. Az EGCG/67LR jelátviteli útvonalban a MYPT1 PP2A általi defoszforilációját írták le, de a specifikus PP2A holoenzimet nem azonosították. Irodalmi adatok alapján a B56 fehérjecsalád részvétele feltételezhető, ezért kísérleteink során a MYPT1-B56 interakciót terveztük jellemezni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Sajó halfaunájának vizsgálataTörök, Balázs; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA dolgozat a Sajó magyarországi szakaszának 1992 és 2014 között végzett halfaunisztikai vizsgálatait elemzi, különös tekintettel a természetvédelmi értékek változására és azok környezeti hátterére. A gyűjtött adatok alapján a halfauna állapota egyértelmű romlási trendet mutat, a Sajópüspöki belépési szakasz még fajgazdagabb és természetközelibb, míg a középső és alsó szakaszokon a biodiverzitás csökkenése figyelhető meg. A változások hátterében elsősorban a történetileg jelentős ipari és kommunális szennyezések, a medermorfológiai átalakítások és a csökkent élőhelyi heterogenitás állnak, amelyek hosszú távon korlátozták az érzékeny és védett halfajok fennmaradását. A 2000-es évektől meginduló vízminőség javulás átmeneti pozitív hatást gyakorolt ugyan a halfaunára, ám a regeneráció mértéke helyenként korlátozott maradt. A vizsgálat így rávilágít arra, hogy a Sajó ökológiai állapotának hosszú távú fenntartása komplex természetvédelmi és vízkezelési beavatkozásokat igényel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A széncinegék (Parus major) kognitív problémamegoldó képességének vizsgálataPéteri, Anna Júlia; Lendvai, Ádám Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatomban a széncinegék kognitív problémamegoldó képességét vizsgálom egy teszt segítségével. A vizsgált madaraknak egy, az odúra erősített ajtót kellett kinyitniuk annak érdekében, hogy a fiókákhoz jussanak. A madarakról egy órás videofelvételeket készítettem, amit később egy programban elemeztem. A vizsgálat célja az volt, hogy a széncinegék problémamegoldó képességét vizsgáljuk a szaporodási sikerük függvényébenTétel Korlátozottan hozzáférhető Ismeretlen élesztőgombák DNS alapú azonosításaBoros, Adrienn; Gálné Miklós, Ida; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetMunkám során hársfavirágokról izolált élesztőgomba mintákat vizsgáltam molekuláris biológiai módszerekkel. Célom az volt, hogy hogy a virágokon található izolátumokat DNS alapú fajmeghatározással azonosítsam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az urbanizáció és az egyedi jellemzők hatása a fiatal fekete rigók (Turdus merula) mozgásmintázatáraPapp, Dorka; Pallás, Noémi; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatomban a fészekből kirepült, fiatal fekete rigók mozgását vizsgáltam. Rádiótelemetria segítségével figyeltem meg a madarakat különböző mértékben urbanizált területeken. Ezen felül, az egyedek egyedi jellemzőit (kondíció, fészekaljméret, ivar és kor) is figyelembe vettem. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az urbanizáció már a fiókák korai életszakaszában is hatással van a viselkedési mintázatokra, és arra, hogy az egyedi jellemzők fontos szerepet játszanak a városi környezethez való alkalmazkodásban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fekete rigó (Turdus merula) szülők vokális koordinációja a fiókanevelés alattBárdi, Kata; Németh , Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatomban a fekete rigó (Turdus merula) szülők vokális koordinációját vizsgáltuk a fiókák nevelése közben. A kutatás hipotézise, hogy van a szülők között koordináció, valamint ez erdei élőhelyen erősebb, mint városi környezetben, mivel ott kisebb a zavarás. Ehhez 36 fészket vizsgáltunk Debrecen környékén, úgy, hogy a fiókák 3 és 6 napos korában egy 45 perces felvételt készítettünk a fészekről. Legfőbb változóink az etetés, annak időtartama, az előtte és utána történő vokalizáció és a másik szülő válasza, a szülők fészektől távol töltött ideje és a költési siker. Az eredmények nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a vokális koordináció és az etetési idő vagy a költési siker között, de pozitív tendenciák láthatók, például jobb koordináció mellett hosszabb etetési idő. Az élőhely trend szintű hatást mutatott: városban sikeresebbek voltak a fészkek. A távolmaradási idő pozitív irányban befolyásolta a sikert, ami ellentmond a várakozásoknak. Nagyobb minta számmal és fejlettebb technikákkal esetleg eredményesebb lehet egy jövőbeli kutatás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Természetes és mesterséges szelekció szerepe a ló (Equus ferus) fenotípusos kialakulásábanGosztonyi, Dóra Viola; Vági, Balázs; Szemán, Karola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Przewalski ló és a házi ló közötti párhuzam bemutatása, az evolúciós időskálán végighaladva napjainkig. Kiemelve a morfológiai változásokat, ám érintve a genetikai hátteret is. A dolgozat végén nem csak biológiai szempontból, de kulturális vonatkozásokat érintve is képet kaphatunk a mai házi lovakról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bojtos békalencse (Spirodela polyrhiza) ökotípusok nehézfémtoleranciájának összehasonlításaBarnáné Szabó, Zsuzsanna; Oláh, Viktor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA békalencse fajok a Föld legkisebb virágzó, zárvatermő növényei, melyek széles körben meghódították a vizes élőhelyeket. Rendkívül gyors növekedés és biomassza termelés jellemzi őket. Gyakran alkalmazzák emiatt őket ökotoxikológiai tesztekben, illetve a bioremediációs gyakorlatban is, így kulcsfontosságú lehet alaposabb tanulmányozásuk. A békalencse fajokra leginkább a vegetatív szaporodás jellemző, így nagy fajon belüli változatosság és számos ökotípus figyelhető meg esetükben. A szakirodalomban igen jól kutatott és ismert, hogy különböző békalencse-fajok hogyan tolerálnak bizonyos nehézfémeket. Nincs azonban irodalmi adat olyan összehasonlító vizsgálatról, amelyben több nehézfém különböző oxidációs formájának fitotoxicitását vizsgálták volna azonos kísérleti körülmények között; illetve azt sem vizsgálták, hogy van-e különbség a különböző nehézfém-speciációkkal szembeni tolerancia tekintetében különböző békalencse fajok, illetve ökotípusok között. Dolgozatomban négy Spirodela polyrhiza (bojtos békalencse) ökotípus axenikus tenyészeteinek nehézfém-kezelésekre adott növekedési és fotokémiai válaszait vizsgáltam akut fitotoxikológiai tesztekben. A nehézfémkezelésekben arzént, krómot és szelént alkalmaztam, ezeken belül az As(III), As(V), Cr(IV), Cr(VI), Se(IV) és Se(VI) oxidációs formákat. Az arzén kémiai szempontból átmeneti fém, a szelén pedig nemfém, azonban biológiai hatásukat tekintve ezeket is nehézfémeknek tekintik. Az arzén leginkább bányászati tevékenység révén kerül a környezetbe, a króm bőrfeldolgozás és fakonzerválás során, a szelénkibocsátás pedig leginkább szénégetés, rovarirtó szerek gyártása, bányászat és üveggyártás során jelentős. Már a szakirodalomban is megfigyelték, hogy azonos fajba tartozó, de különböző élőhelyről származó békalencse ökotípusok között különbségek tapasztalhatók a növényi jellegek tekintetében (pl. növekedési ráta), illetve azt is, hogy ezek a különbségek stresszhatásokra még inkább kiéleződnek, egyes ökotípusok toleránsabbak az alkalmazott szennyező anyagokra, míg más ökotípusok érzékenyen viselkednek. A kísérletes munkám során ezért az alábbi kérdésekre kerestem a választ: 1) A vizsgált nehézfémek esetében milyen eltérések tapasztalhatók a különböző oxidációs formák fitotoxicitásában? 2) Van-e különbség a különböző bojtos békalencse ökotípusok nehézfém-toleranciájában? 3) Ha van különbség az ökotípusok között, a nagyobb tolerancia/érzékenység általánosnak, vagy a különböző nehézfémekre és/vagy oxidációs formákra nézve specifikusnak tekinthető? 4) A nagyobb tolerancia/érzékenység hogyan függ össze a felvett nehézfém mennyiségével?Tétel Korlátozottan hozzáférhető Benzil-adenin különböző koncentrációinak hatása a Dianthus plumarius hajtássokszorozódására in vitroHegyes, Hanga Panna; Dobránszki, Judit; Szarvas, Pál; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz in vitro mikroszaporítás a mezőgazdasági biotechnológia egy széles körben használt technikája, amelyben az osztódóképes sejteket is tartalmazó kisebb növényi szövetek teljes növénnyé fejlődnek ki. Helyes kivitelezés mellett ezzel a módszerrel nagyszámú kórokozómentes új növény hozható létre. A megfelelő növekedés érdekében növényi regulátorokat kell alkalmazni; az egyik ilyen csoport a citokininek, amelyek a növényi sejtosztódást és a hajtáskeletkezést serkentik. Szakdolgozatomban a benzil-adenin nevű citokinin morfológiai hatását figyeltem meg tollas szegfű (Dianthus plumarius subs. praecox) szövettenyészeteken. Ehhez koncentráció alapján a kontrollcsoport mellett 4, exponenciálisan emelkedő mennyiségű BA tartalmú MS táptalajt készítettem, amelybe egynóduszos szegfűhajtásokat helyeztem, és 4 hétig neveltem. Az adatok alapján eltérő morfológiai változások voltak megfigyelhetők: a hormonmennyiség növelésével a hajtások magassága fokozatosan csökkent, a mellékhajtások és nóduszok száma ezzel ellentétben fokozatosan nőtt. A gyökerek csak a kontrollcsoportnál értek el jelentős hosszt, tömeget és darabszámot, minimális BA hozzáadása drasztikusan csökkentette az értékeket. A hajtások tömege és a hiperhidratált hajtások száma alacsony BA-szintek mellett nőtt, a hormon további adagolása hatására azonban az értékük csökkent, magasabb koncentrációnál pedig újbóli növekedés volt tapasztalható. Az eredmények segíthetnek a későbbi mikroszaporítási kísérletek alatt a megfelelő citokininmennyiség biztosítását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A metilglioxál hatása a gerincvelői asztrociták interleukin-6 termeléséreHarman, Petra; Dócs, Klaudia; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA 2-es típusú cukorbetegség (diabetes mellitus) egy krónikus anyagcserezavar, amelyet megnövekedett vércukorszint jellemez. Leggyakoribb szövődménye a cukorbetegségből eredő idegkárosodás, vagyis a diabeteses neuropathia (DNP), melyet az esetek közel 60%-ában neuropathiás fájdalom is kísér. Ez az állapot éles, tűszúrásra emlékeztető, olykor égő fájdalommal jár, és kialakulási esélye nagy mértékben függ a biológiai nemtől. Kialakulásában és fenntartásában vélhetően a gerincvelői asztrociták játszanak szerepet morfológiai és funkcionális változásaik által. Az aktivált gliasejtek reaktív gliózis során citokineket szabadítanak fel, mint a tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-α), interleukin-1β (IL-1β), és az interleukin-6 (IL-6). A cukorbetegekben a metilglioxál (MGO) megnövekedett szintjét igazolták, amely korábbi kutatásaink alapján a hímekből származó gerincvelői asztrocitákban a TNF-α, míg nőstények esetében az IL-1β expresszióját fokozta. Ezen eredményekből kiindulva kísérleteink során arra kerestük a választ, hogy az MGO kezelés milyen hatással van a hím és nőstény egyedekből származó asztrocita sejttenyészetek IL-6 termelésére. Eredményeink alapján elmondható, hogy az MGO kezelés nőstényekből származó tenyészetekben nagyobb intenzitású IL-6 expressziót eredményezett, mint hímek esetében, továbbá a hosszabb kezelés az IL-6 termelődésének csökkenését okozta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Zsunyi-patak felmérése és állapotértékeléseHajdu, András; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetKutatásunkban egy a Cserhát keleti részén található kisvízfolyáson, a Zsunyi-patakon végeztünk halközösség alapú ökológiai állapotminősítést. Ezt a patakot 2023-ban nagymértékű hígtrágya szennyezés érte. A fő célunk e szennyezés mértékének meghatározása volt. Ennek megfelelően két mintaterületet vizsgáltunk, egy mintaterületet ahová eljutott a szennyezés és egy referencia területet, a szennyezés torkolata felett. Az NBmR protokoll alapján, elektromos halászgéppel, gázolva, sodrással szembe végeztük a kísérletet. A száraz időjárás következtében mindkét vizsgálati szakaszon állóvizes környezetet tapasztaltunk és helyenként baktériumfilmet figyeltünk meg. Összesen 4 faj 261 egyedét azonosítottuk, ezek közül három faj állt természetvédelmi oltalom alatt, és kiemelkedő eredmény volt, hogy mind a négy faj őshonos eredetű.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Városi Patakok Komplex Állapotfelmérése Környezeti Paraméterek AlapjánFekécs , Laura; Boczonádi , Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozatom a Tócó-patak hidrogeomorfológiai, ökológiai és vízminőségi paramétereinek vizsgálatára fókuszál. A patak mentén öt különböző hidrológiailag fontosnak tekinthető helyszínt jelöltünk ki, ahonnan rendszeresen vízmintákat gyűjtöttük, és elemeztük azokat úgy, hogy a 2023-as nyári időszakot vettük referenciaállapotként. Célja a debreceni Tócó-patak komplex ökohidrológiai viszonyainak tanulmányozása azzal a céllal, hogy megértsük egy urbanizált területen található efemer patak különböző vízminőségi paramétereinek összefüggéseit. Az elemzésünk során a következő paraméterek mérését végeztük: a víz fizikai-kémiai jellemzői, biológiai értékelések az ökológiai viszonyok tanulmányozása érdekében, az algák összetételének és aktivitásának meghatározása, illetve mikrobiológiai vizsgálatok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csuka növekedésvizsgálataFekete, Tímea Brigitta; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozatom célja a csuka (Esox lucius) növekedésének vizsgálata különböző országokban. A csuka elterjedése rendkívül széles, amely lehetőséget ad a faj különböző élőhelyeken történő növekedésvizsgálatához. Az elemzéshez standard testhossz alapján gyűjtött irodalmi adatokat használtam, különböző földrajzi elhelyezkedésű országokból. A választás azért ezekre az országokra esett, mert kevés tanulány végzett standard hossz mérést, vagy nem tartalmazott olyan konverziós képletet, amely lehetővé teszi az átváltást. A dolgozat célja, hogy hozzájáruljon a faj növekedési sajátosságainak mélyebb ökológiai megértéséhez, valamint a környezeti tényezők és a növekedési ütem közötti összefüggések feltárásához. Az eredmények megerősítik a csuka alkalmazkodóképességét és növekedési sokszínűségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szociális kapcsolatok és párkapcsolati szerepek a barkóscinegék (Panurus biarmicus) csoportszerkezetének kialakításábanHarangi, Veronika; Lendvai, Ádám Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatom középpontjában két barkóscinege populáció áll, melyek eltérő egyedszámmal és ivararánnyal rendelkeznek. A két csoporton belül vizsgáltam a következő viselkedéseket: agresszív magatartás, összebújás, társtollászás és megtűrés. A megfigyelések során szerzett adatokból viselkedésenként egy-egy szociális hálózatot hoztam létre, melyet elemeztem, illetve kiszámoltam az irányítottsággal rendelkező vizsgált magatartásformákra a reciprocitás és a súlyozott reciprocitás értékét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Halmentés a Felső-TiszánFesztóry, Lili Jázmin; Juhász, Lajos; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Horgászszövetség több halmentési akciót bonyolított le az elmúlt években, melyekből néhányon én is részt vehettem. A szakdolgozatom célja a Felső-Tisza vízterületein végzett halmentési munkálatok bemutatása, a módszerek ismertetése, valamint azok ökológiai és gazdasági jelentőségének elemzése. A dolgozatomban saját terepi tapasztalataim alapján vizsgálom az ivadékmentés gyakorlati kivitelezését és eredményességét, különös tekintettel az őshonos halfajok megőrzésére. A dolgozat fontos javaslatokat is megfogalmaz a halmentési tevékenység jövőbeli támogatására és jogszabályi elismerésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Biológiailag lebomló műanyagok viselkedésének tanulmányozása eltérő közegekbenFejes, Panna; Berta, Csaba; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA dolgozat különböző hiper-, és szupermarketekben kapható biológiailag lebomló műanyagok bomlási folyamatait, eredményeit mutatja be. Kitérek még a napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapó mikroműanyagokra és előfordulásaikra is. A vizsgált műanyagokat, eltérő közegekbe helyezve, kb. fél évig tartó kezelés után megvizsgáltuk és összehasonlítottuk a kapott eredményeket egymással, valamint más szakirodalmak eredményeivel. Továbbá a vizsgálat kitért arra is, hogy van-e összefüggés, asszociáció az adott minta típusa és a kezelés típusa között a mikroműanyag előfordulását tekintve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető TISZÁBÓL SZÁRMAZÓ VÍZ FIZIO-KÉMIAI ÉS FITOPLANKTON KÖZÖSSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA A TISZAVALKI MEDENCÉBEN A NYÁRÁDI-ÉR PÉLDÁJÁN KERESZTÜLVértesi, Balázs; Somlyai, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Tisza-tó védett Abádszalóki-öblében végzett vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy az öblön belül is jelentős térbeli eltérések figyelhetők meg a vízterek fizikai-kémiai tulajdonságaiban és biológiai jellemzőiben. Ezen eltérések kialakulásában döntő szerepet játszanak a környező területeken zajló emberi tevékenységek, amelyek közvetlen vagy közvetett módon befolyásolják a vízminőséget. A különböző eredetű felszíni befolyások – beleértve a mezőgazdasági terhelést, horgászati tevékenységet, öntözést és a hajózással kapcsolatos hatásokat – eltérő mennyiségű és minőségű tápanyagbevitelhez, illetve oldott ionokhoz vezetnek. Ezek az inputok nemcsak a víz fizikai (pl. vezetőképesség, hőmérséklet) és kémiai paramétereit (pl. oldott oxigén, nitrogén- és foszforformák) módosítják, hanem jelentősen befolyásolják a fitoplankton-közösségek összetételét, diverzitását és dominanciaszerkezetétis.