A kutatásunk egyik részeként a csecsemőkori mászás megjelenése, illetve a gerincferdülés problémakörének kapcsolatát vizsgáltuk az adott kórképpel rendelkező fiatalok szülei számára összeállított kérdőívvel. Célunk volt bővebb információt kapni a fiatalok mozgási mérföldköveiről, illetve a gerincferdülés objektív és szubjektív tényezőiről. Ezen kívül a Gyermekrehabilitációs Központba járó, scoliosissal rendelkező fiatalok számára egy 12 hetes tornaprogramot tartottunk, melynek alapját képezte Klapp-féle kúszó helyzetek, illetve mászó feladatok. A változás értékeléséhez az intervenció előtt és után 5-5 funkcionális izomerőt és izomnyújthatóságot mérő tesztet végeztünk el a tornacsoportot és a kontroll csoportot alkotó gyógytestnevelésre járó, ugyancsak gerincferdüléssel rendelkező tinédzsereknél. A kapott eredmények a tornával kapcsolatos hipotézisünket megerősítette, hiszen az izomerő tekintetében minden teszt során javulást tapasztaltunk, az izomnyújthatóság terén pedig a tesztek egy részében. A kérdőív válaszai alapján bár a legtöbb megkérdezettnél időben jelent meg a mászás, viszont annak későbbi gyakorisága megosztó eredményeket mutatott. A fiatalok majdnem felénél genetikai háttér áll a kialakulás mögött, azonban többeknél megjelenik a hanyagtartás mint probléma, melynek megléte kapcsolatban állhat a diplomamunka fő felvetésével, miszerint a mászás elmaradása, késése összefüggésben van a gerincferdülés kialakulásával, folyamatával.