A települési önkormányzati jegyző feladatainak és hatásköreinek rendszere
| dc.contributor.advisor | Balázs, István | |
| dc.contributor.author | Sinka, Andrea | |
| dc.contributor.department | DE--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2017-05-11T08:36:43Z | |
| dc.date.available | 2017-05-11T08:36:43Z | |
| dc.date.created | 2017 | |
| dc.description.abstract | A 2013-as évtől számos új jogszabály született. A változások jelentősen érintik a települési önkormányzatokat, tőlük feladatok, tevékenységek, támogatások elvonására került sor, mely változásokra nem voltak felkészülve. Ez a folyamat még napjainkban is zajlik, bizonytalanságban tartva az önkormányzatok jegyzőit is mivel az új szabályozás nemcsak a helyi önkormányzatokra volt hatással, hanem a jegyzői jogállást is érdemben érintette, változtatta meg. A Mötv. a jegyzőt a képviselő-testület szervei közé emelte. A jogalkotó erősíteni kívánta a jegyző szerepét azáltal, hogy önkormányzati hatáskörei lehetnek, átruházott szerepkörben önkormányzati ügyekben is dönthet. A jegyző jogállását tekintve az önkormányzat embere, feladatkörét tekintve pedig az államigazgatás helyi képviselője, tekintettel a jogszabályok által ráruházott hatásköreire. Ez egy meglehetősen sajátos és ellentmondásos helyzetet, egy kettősséget teremt, ami a gyakorlatban akadályozza a jegyzői feladatellátás kiegyensúlyozott megvalósítását. Elmondható, hogy a jegyző jogállására a labilitás jellemző, döntései során egzisztenciális megfontolásokat is mérlegelnie kell. Munkajogilag a polgármestertől és a képviselő-testülettől függ, akik azt várják el, hogy a helyi érdekek érvényesítését szolgálja még akkor is, ha ez esetleg a jogszabályi keretek feszegetését jelenti. A jegyzők számára a legnagyobb érvágást a munkáltatói jogokban bekövetkezett változások jelentették. Joggal érezhetik, hogy tekintélyük csorbát szenvedett, hiszen megbízatásuk bármikor indoklás nélkül visszavonható. Döntő jelentőségű lett a bizalmi viszony a jegyző és a polgármester között, mert hiába a határozatlan idejű kinevezés, a polgármester bizalomvesztés esetén könnyedén eltávolíthatja a jegyzőjét. Kiválóan tükrözi a fent leírtakat a következő idézet: „a jegyző is megfontolja, mikor lázad fel kenyéradó gazdájával szemben” vagyis mikor mond ellent az őt megválasztó polgármester akaratának. Összességében elmondható, hogy ez a folyamat kevésbé progresszív jellegű, a jegyző a polgármester és a képviselő-testület bábja lett. Önkormányzati ügyekben konszenzussal kell dolgoznia, hiába kapott hatásköröket, önállóan nem, csak a polgármester egyetértésével tudja gyakorolni azokat. Függetlensége csak az államigazgatási feladatok ellátása során mutatkozik meg. A járási rendszer bevezetésével, az államigazgatási feladatok jelentős részének járási szintre történő áthelyezésével azonban még ezek a hatáskörök is megnyirbálásra kerültek. | hu_HU |
| dc.description.course | igazgatásszervező | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 55 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/239948 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | jegyző,hatáskör,járás | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány | hu_HU |
| dc.title | A települési önkormányzati jegyző feladatainak és hatásköreinek rendszere | hu_HU |