A globalizáció nagy hatást gyakorolt a világ országaira. Minden sokkal elérhetőbbé vált, amivel egyidejűleg a vállalatok is terjeszkedni kezdtek, mivel kiéleződött verseny alakult ki a piacon. Egyre több multinacionális vállalat jött létre, akik befektetési formái közül az FDI kiemelkedő jelentőséggel bír. Ilyen befektetések megvalósításához viszont a fogadó ország szabályozásainak az ismerete fontos. Az 1980-as évek végén egyre fokozódott a politikai és társadalmi feszültség Európában és a szocialista uralom megdöntésével, 1989-től eltérő gazdaságpolitika alkalmazása volt szükséges a visegrádi országokban. Ennek következtében megjelentek a nemzetközi vállalatok a volt kommunista blokk országaiban, elkezdődött vagy úgy is mondhatjuk, hogy újrakezdődött a kapitalizmus. A visegrádi országok kitűnő lehetőségnek számítottak a beruházások tekintetében és alig 3 év alatt, több mint 6,5 milliárdnyi USD befektetés valósult meg ezeken az „új” piacokon. 2000-re már több mint 100 milliárdra volt tehető a közvetlen külföldi befektetések száma a V4-ben. De miért is volt hasznos mindez Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovákia számára? Elsősorban a vállalatok munkahelyeket teremtettek, így javították egyes térségek jólétét, másodsorban technológiát hoztak be az országba, és harmadsorban csökkenő hatást váltottak ki az országok államadósságában, negyedsorban pedig menedzsmenti fejlesztéseket hoztak hazánkba. A kétezres években kialakuló versenyben, az országok ösztönző eszközeik változtatásával vonzották magukhoz a nagyvállalatokat. A beruházások tömkelegében viszont szem elől téveszthetjük a végső célt, amely a gazdaság önálló, független fejlődése volna. Ennek ellenére éppen az ellenkezője tapasztalható az országokban, azaz egy függő kapcsolat. Alapvetően kisebb nemzetgazdaságokban a nemzetközi kapcsolatok ilyen formája jellemző. Ez a legjobban 2008-as válság idején volt érezhető. 2010-től folyamatosan, és napjainkban is vannak olyan újabb beruházások, melyekhez nagy reményeket fűzhetők. Remélhetőleg a COVID-19 vírus okozta válságból való kilábalás után, olyan gazdasági fejlődésekre is szert tudnak tenni a Visegrádi Négyek országai, amelyek folyamatos pozitív irányba mutató változást hoznak a helyi kis- és nagyvállalatok globális értékláncokba való bekapcsolódást illetően, valamint az egész társadalom jólétére vonatkozóan.