Dolgozatomat egy idézettel kezdtem. A Bevezetőt követően sort kerítettem a pénzmosás definiálására, a kifejezés eredetének bemutatására. Ezután felvázoltam a pénzmosás folyamatát, és néhány pénzmosási technikát. Fontosnak tartottam megemlíteni a pénzmosással kapcsolatos néhány lényeges kérdést, úgymint az aranypiac felhasználásának, az euró bevezetésének és az Internet elterjedésének problematikáját. A nemzetközi és Európai Uniós dokumentumokat ismertettem következő lépésként, név szerint: AZ EURÓPA TANÁCS AJÁNLÁSA A BÉCSI KONVENCIÓ A PÉNZMOSÁS ELLENI GLOBÁLIS PROGRAM AZ EURÓPA TANÁCS 141/1990. SZÁMÚ EGYEZMÉNYE BÁZELI NYILATKOZAT Következő egységben a Nemzetközi szervezeteket mutattam be: FINANCIAL ACTION TASK FORCE (FATF) ÁZSIAI ÉS CSENDES-ÓCEÁNI ORSZÁGOK CSOPORTJA A PÉNZMOSÁS ELLEN (AGP) EGMONT CSOPORT „PHARE-MULTI-COUNTRY PROMRAME ON DRUGS” PROJEKT ORFK – PÉNZMOSÁS ELLENI OSZTÁLYA Ismertettem a pénzmosási irányelveket (I,II), majd az európai helyzetet országokra lebontva. Ezt követően pedig a magyar szabályozást mutattam be. A pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása tényállásának elemzése után ez utóbbihoz kapcsolódóan egy jogesetet is bemutattam. Fontosnak tartottam a pénzmosás elhatárolását az orgazdaságtól és a bűnpártolástól. Majd a 2003. XV. törvényt mutattam be, és ezt követően pedig a várható módosítások tervezetét („Vezetői összefoglaló a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló kormány előterjesztéshez”), amelyet Petrétei József Igazságügyi és rendészeti miniszter készített 2006. október 11. –én. Röviden összefoglaltam dolgozatom lényegét a befejező részben, majd csatoltam egy mellékletet, amely a pénzmosás szempontjából legfontosabb Európai Uniós Jogi aktusokat tartalmazza. Végül pedig rögzítettem az irodalomjegyzéket, a felhasznált jogszabályokat, és internetes címeket.